Mára nagyon sok képet láthattunk a földi felhőkről, az űrhajósok akár a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről rengeteg képet készítenek az időjárási jelenségekről. Ennél jóval kevesebbet tudunk Naprendszerünk gázóriása, a Szaturnusz felhőiről.

Bármilyen tévé távkapcsolójaként is használható egy tajvani cég legújabb okostelefonja.

A széncinege (Parus major) az egyik legkedveltebb és legismertebb madár. Madáretetőknél is gyakran feltűnik. Noha szórványosan már korábban is beszámoltak a széncinkék „rémtetteiről”, egy finn természetfotós, Lassi Kujala egészen sokkoló jelenetet örökített meg videón. Egy széncinege vércse módjára lecsap az etetőnél kiszórt magokon békésen táplálkozó kenderikékre, és halálra csipkedi, majd elfogyasztja vérző áldozatát.

Tizenkilenc kattintással összekapcsolható bármely két oldal az interneten – állítja Barabási Albert-László magyar fizikus, hálózatkutató, a bostoni Északkeleti Egyetem és a Harvard Egyetem professzora, az MTA külső tagja, aki kutatási eredményeit a Philosophical Transactions of Royal Society című szakfolyóirat hétfőn megjelent számában ismertette.

Az évszázad üstököse című új műsorát február 28-án mutatja be a TIT Budapesti Planetárium, a programon a résztvevők megismerhetik az üstökösök természetét, történetét és előfordulásuk lehetséges helyszíneit is.

Csillagászok szerint bárhol, bármikor becsapódhat egy a tegnapihoz hasonló meteorit a Földbe.

Egészen olcsó lehet az önmagát vezető autó „robotsofőri” képességét biztosító brit technika, akár 100 fontra (35 ezer forintra) is lemehet az ára – jövendöli Paul Newman, az Oxfordi Egyetem professzora.

Az oroszországi meteorbecsapódás és a kisbolygó kockázatosan közeli elhaladása is azt bizonyítja: a Föld nincs biztonságban. Bármikor megtörténhet a katasztrófa.

A 2011-es népszámlálás óta ugyan megjelentek előzetes adatok, a végleges eredmények közzététele még várat magára. A KSH elnökhelyettese szerint bár lehetett volna gyorsabb is a feldolgozási folyamat, nemzetközi szinten sem számít kiugróan hosszú időnek ez a másfél év. A cenzus eredménye a 2011. októberi állapotot rögzíti, de a statisztikai hivatal folyamatosan követi a születés, halálozás, emigráció és más okból bekövetkezett változásokat. Becslések szerint – szemben az 1990-es drámai különbségekkel – ezúttal mindössze félszázaléknyi eltérés lesz a népszámlálás idején mért adatokhoz képest.

Február 16-án kezdődik visegrádi Mátyás Király Múzeum, az Archeologia – Altum Castrum Online és a műemlékem.hu fotópályázata.

Nem tekintik zsákmánynak az embert a farkasok, de nem érdemes kekeckedni velük, mondta az a magyar farkaskutató. Szabó Ádám naponta jár a hazai farkasok nyomában, és rendszeresen találkozik is velük.

Több mint fél évszázad után újra elefánt született a budapesti állatkertben, de a kicsit egyelőre csak a gondozók és az állatorvosok láthatják.

1793. január 21-e Charles-Henri Sanson életének legnehezebb napja volt. A köztársasági főhóhérnak a Konvent utasítása szerint ezen a napon kellett nyaktilóval lefejeznie a hazaárulás vádjával halálra ítélt XVI. Lajost, az ítélet-végrehajtó azonban az utolsó percig bízott abban, hogy a kivégzés elmarad. Az esemény előtti napon tucatnyi névtelen levélben figyelmeztették: a royalisták a Temple börtönétől a vesztőhelyig vezető útvonalon elrabolják a királyt, s őt szitává lövik, ha megpróbálja megakadályozni a mentőakciót. Sanson a fejét tette volna rá, hogy a titkos terv sikerülni fog. Ő is ezért szorított, lekötelezettje volt a királynak.

Különös, repülő tintahalakról érkeztek jelentések Japánban, melyek az óceán felszíne felett száguldoznak. A Hokkaido Egyetem tudósai megmagyarázták a bizarr jelenséget.

A címlapon Mohácsi János. A rendező arról fejti ki véleményét a 168 Órában, hogy szellemi életünkben újra erősödik a gyűlöletkeltés és a kirekesztés. Mohácsi szerint a mostani hatalom türelmetlen és gátlástalan: A kultúrát haditerepnek tekinti, amelyet meg kell szállni, el kell foglalni. A hetilap digitális változatát itt lapozhatja végig.

Kifogástalanul üzemel és kategóriájában szinte minden rekordot megdöntött az egy éve, február 13-án pályára állt első magyar fejlesztésű kisműhold, a Masat-1 – hangzott el a budapesti „születésnapi” sajtótájékoztatón szerdán.

A 72 éves korában elhunyt Mark Palmer minden vitán felül az SZDSZ-t tartotta a legtöbbre, de a Fidesz volt a szíve csücske. Mármint akkor, amikor az Egyesült Államok budapesti nagyköveteként szolgált (1986–1990). A fiatal demokratákban egykori diákaktivista önmaga reinkarnálódását látta. Ehhez képest az évtizeddel később hivatalban levő Orbán-kormány nem találta jónak akármivel is honorálni a hajdani diplomata barátságát, érdemeit. Még halálában sem hajtott fejet előtte, ellentétben a Fidesz és az SZDSZ egykori, pártelhagyó nagyjaival (Fodor Gábor, Haraszti Miklós). Bajnai Gordon miniszterelnök volt az, aki – kései elismerés gyanánt – 2009 decemberében a Magyar köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést akasztotta Palmer nyakába, éspedig azok nevében (is), „akiket megfigyeltek, a rendőrség időnként letartóztatott és üldözött, olyan embereknek segített, akik később az ország vezető politikusai lettek”. Értsd: például Orbánnak. Aki, noha a Kossuth rádió mikrofonja három nappal később az orra előtt volt, egy szót sem tudott kipréselni magából Palmer halálakor. Tudjuk, miért. ACZÉL ENDRE írása.