Newton hitt a szellemekben
Izgalmas, „Gravitációs mező fesztivál” elnevezésű ünnepségsorozat kezdődik a hét végén Granthamben. Lincolnshire-ben, amelyen Isaac Newton előtt tisztelegnek és felavatják emléktábláját. Az egyhetes rendezvény során számos programmal és előadással mutatják be a bonyolult személyiségű, nagy hatású tudóst és korát.
A Sir Isaac Newton (1643-1727) szülőhelyéhez, Woolsthorpe Manorhoz közel fekvő Grantham és környéke mintegy száz különböző eseménnyel, nyolc napon át tartó tudományos és művészeti fesztivál során ismerteti meg az érdeklődőkkel a híres angol tudós életét és korát.
Tudós volt-e vagy varázsló? – teszi fel a kérdést a The Guardian, majd így folytatja: Ha nem hitt volna a szellemekben és az „aktív elvekben”, talán nem lett volna képes megalkotni a gravitáció matematikai képletét úgy, ahogy ma is ismerjük.
Hároméves munka után, 1687-ben megjelent korszakalkotó műve, a Philosophiæ Naturalis Principia Mathematica (A természetfilozófia matematikai alapelvei.) Ez tartalmazza a tömegvonzás törvényét, és Newton az általa lefektetett axiómák révén, egyben ezzel alapozta meg a klasszikus mechanika tudományát.
Elsőként bizonyította, hogy az égitestek és a Földön lévő tárgyak mozgását ugyanazon természeti törvények határozzák meg. Matematikailag igazolta Kepler bolygómozgási törvényeit, s kiegészítette saját elméletével: az égitestek elliptikus, hiperbola- vagy parabolapályán történő mozgásával. Ez a gondolat forradalmi szerepet töltött be a heliocentrikus világkép elterjedésében.
Foglalkozott még optikával, a mechanika területén szintén fontos felfedezéseket tett, a már említett tömegről, tömegmozgásról, gravitációról és a térről, időről. S bár nem szeretnénk elszomorítani az olvasóinkat, mégis meg kell vallanunk, hogy a fejére esett almáról szóló történetet ő maga konfabulálta évekkel fő művének megalkotása után.
Talán kevesen tudják, hogy egy ideig parlamenti képviselő is volt. 1699-ben az állami pénzverde igazgatója lett, ahol szintén maradandót alkotott a pénzhamisítás elleni harcban azzal, hogy bevezette a nemesfém pénzek szegélyén található recézést, melynek segítségével kimutathatóvá vált az érmék súlycsonkítása, a körbenyírás. A Royal Societynek 1672-től tagja, majd 1703-tól elnöke volt. 1705-ben Anna brit királynő lovaggá ütötte.
Bár gyakran és tévesen hideg racionalistaként ábrázolják, Newton a történelem egyik legérdekesebb, legbonyolultabb egyénisége volt. A legpontosabb és kristálytiszta logikára épülő gondolkodásmódja ellenére hitt az okkultizmusban és a spiritualizmusban, amit ma már meglehetősen tudománytalannak tartunk, ám ez az érdeklődése döntő szerepet játszhatott óriási tudományos eredményeinek, elsősorban leghíresebb munkájának, a Principia megszületésében.
Szenvedélyes alkimista volt. Sokat forgatta a Bibliát. Miközben legnagyobb tudományos művén a Principián dolgozott, bibliai próféciákkal is foglalkozott és írt egy értekezést a Jelenések könyvéről, melyben „tűztavakban égő lelkekről” beszél.
Egész életében meggyőződése volt, hogy vallási tárgyú írásai maradandóbbak lesznek, mint bármi más, amit alkotott. De ebben tévedett. Gravitációs elméletének sikere egyúttal megadta a startjelet a Felvilágosodás korának is.
A modern kor mérnökei ma is Newton matematikáját használják a műholdak fellövéséhez és a távoli bolygókra indított űrhajók küldéséhez. Sajátos számításai alapján 2060-ra jövendölte meg a világvégét.
Van még 48 évünk.
További Nagy-Britanniával kapcsolatos írásokat olvashat az
angolosan.huweboldalon.
