Megoldották a 200 éves rejtélyt


Ősi fehérjék vizsgálata révén egy nemzetközi kutatócsoport megoldotta Charles Darwin dél-amerikai „fura” patásainak evolúciós rejtélyét.

2015. március 22., 09:15


Amikor a brit természettudós 180 évvel ezelőtt megtalálta a Toxodon és Macrauchenia megkövült maradványait, az addig fellelt legkülönösebb állatoknak nevezte őket, az egyiket a víziló és az orrszarvú keverékét alkotó rágcsálóként írta le, a másikat egy púp nélküli tevéhez hasonlította, elefántormánnyal. A tudósok azóta próbálták megfejteni, hol helyezkednek el az emlősök családfáján ezek a tízezer éve kihalt dél-amerikai vadállatok.

A Nature tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban a szakemberek bejelentették, a kövületeikből kivont csontkollagének biokémiai elemzése bebizonyította, hogy a Toxodon és a Macrauchenie a lovak, tapírok, rinocéroszok csoportjához tartozott – írja az MTI.

Néhány szakember korábban azt feltételezte, hogy a két növényevő emlős – a dél-amerikai patások csoportjának utolsó tagjai – az afrikai eredetű elefántokkal és földimalacokkal álltak rokonságban, vagy más dél-amerikai emlősökkel, mint a tatu vagy a lajhár. „Megoldottuk az emlősök evolúciójának egyik utolsó nagy megoldatlan problémáját, a dél-amerikai patások eredetét” – hangoztatta Ian Barnes, a londoni Természettörténeti Múzeum biológusa.

A mintegy 2,75 méter hosszú Toxodonnak az orrszarvúhoz hasonló teste volt, feje a vízilóéhoz hasonlított, egyre növekvő őrlőfogakkal. Az ugyanolyan nagyságú Macrauchenie nem volt annyira testes, hosszú lábakon állt, megnyúlt nyaka és kicsiny ormánya volt.

A kutatók megpróbáltak DNS-mintát venni a fosszíliákból, de csupán a hosszabban megőrződő kollagént tudták kinyerni. A kollagén a különféle szövetek fő alkotó fehérjéje, köztük a csontokban és a bőrben lévőké. Ezt a kollagénmintát vetették össze a ma élő állatok széles csoportjaiéval és kihalt emlősökéivel, hogy el tudják helyezni eme lényeket az emlősök családfáján.

Ross MacPhee, a New York-i Természetrajzi Múzeum ősemlőskutatója elmondta, hogy ez a csoport valószínűleg Észak-Amerikából jutott el Dél-Amerikába 65 millió éve, abban az időben, amikor a dinoszauruszok kipusztultak, és az emlősök a Föld domináns szárazföldi állataivá válhattak.

Tényleg meghosszabbítható az élet a biohacking segítségével, vagy ez csak egy hangzatos áltudomány? Mikor özönlik el Magyarország utcáit a kiborgok és a transzhumánok? Már elérhetők az MVM Future Talks tudományos sorozat nagyköveteinek dokumentumfilmjei, amelyekben olyan neves tech innovátorok szólalnak meg  az „örök élet” lehetőségeiről, mint Giulia Enders, Teemu Arina, Ulbert István vagy  Joe Cohen.