Te jó ég! Ellepik a világot a kínai fegyverek?
Elképesztő sebességgel fejlődik a kínai hadipar: ellephetik a világot a kínai fegyverek. Ez esetben is másolatokról van szó, és Kínai kormány arról is gondoskodott, hogy online „webshopon” meg is lehessen vásárolni a kínai fegyvereket.
A Szaúd-Arábiában tartott nemzetközi fegyverkiállításon és bemutatón a kínai fegyverek pavilonja volt a legnagyobb, megelőzve a világ legnagyobb fegyverexportőrét, az Egyesült Államokat és Oroszországot is – írja a Növekedés. Peking, amellett, hogy katonai tervezőirodái ontják az új ötleteket, a szokatlan elveken működő fegyvereket, megőrizte fogékonyságát más országok korszakalkotóan új, vagy hagyományos, de sikeres termékei iránt is – írja a lap.
Jönnek a koppintott kínai fegyverek
Gyakorlatilag egyben lekoppintották az ukrajnai háborúban használt az oroszországi támadó drónok, a Shahed 136-osok ellen nagyon jó eredménnyel bevetett Gepard harcjárműveket. Kínában PGZ-09-eseknek nevezik őket. Sőt, a pekingi hadmérnökök kiegészítették, összekombinálták őket csöves tüzérség plusz rakétákkal – követve az oroszországi példákat is (Pancir-S1). Továbbá a kínaiak átvették az oroszországiaktól a csereszabatosságot is.
A China Defence azt írja, hogy: A PGZ-09 önjáró tüzérség a 35 mm-es önjáró tüzérség új generációja, amelyet Kína fejlesztett ki. Főleg az erőtér légvédelmi küldetéséért felelős. Az új nagy magasságú tüzérség sikeres fejlesztése lehetővé tette Kínának, hogy először rendelkezzen magas manőverezési célú légvédelmi képességgel. Hatékonyan képes elfogni a hagyományos célpontokat, például helikoptereket, drónokat és cirkálórakétákat 50 méter és 5000 méter közötti tartományban, így a PLA elérheti a fejlett országokat ezen a területen. A hasonló felszereltség szintje. Arról is beszámol, hogy szolgálatba került a Kína által az orosz „Dal” légvédelmi rakéta alapján kifejlesztett Hongqi-17 légvédelmi rakéta.
A régebbi, már az aktív szolgálatból kivont, de még működőképes légvédelmi rakéták – esetleg azok földi célpontok támadására átalakított változatai – indíthatók a modernebb későbbi légvédelmi rendszerekből is. Ezekhez csatlakoznak a drónok ellen bevetendő kisebb teljesítményű lézer-fegyverrendszerek is. Ezek a nagyobb porszívók áramfelvételétől, teljesítményétől, a 3 kilowattos szinttől a 30 kilowattosig terjednek. A legkisebb, a 3 kilowattos GRL-300-as, egy teherautóra applikált lézerberendezés. Radarja több mint öt kilométerről érzékeli a lassabban haladó, kisebb méretű ellenséges drónokat.
A koppintott kínai fegyverek online bazárja, maga a Kínai Védelmi Minisztérium honlapja
A China Defense honlapja egyfajta hadiipari online bazárként is működik. Ez a fórum mindent kínál, Shahed-136-os iráni gyártmányú drónt is (tízezer dollárért) és annak kínai lekoppintott változatát, a Sunflower-200-as Kamikaze Attack Drone-t is (árat csak írásos érdeklődésre, az érdeklődő adatai ellenében adnak). A honlapot ezelőtt öt évvel hozta létre Sencsenben Qin Renping, a kínai haditengerészet nyugállományú ezredese. Hogy nem a levegőből szippantotta az ötletet, azt az együttműködő partnerek tekintélyes listája jelzi –írja a Növekedés.
China North Industries Group Corporation – a világ egyik legnagyobb hadiipari centruma, pekingi székhellyel. Szigorú amerikai szankciók sújtják, amelyeket még Donald Trump rendelt el elnöksége idején és amelyeket Joe Biden tovább keményített. A Politico európai kiadása szerint 2022-ben Kína (NORINCO) kézifegyvereket, repeszmellényeket és drón-alkatrészeket szállított Oroszországnak.
Aviation Industry Corporation of China – 1951 óta létező állami vállalat. Globális cég, szerte a világban félmillió alkalmazottja van. A Washingtonban működő – állítólag a Pentagon szoros felügyelete alatt álló – C4ADS nevű, adatfeldolgozásból élő katonai kutatóintézet tavaly jelentette, hogy az AVIC alkatrészeket adott el Oroszországnak a Su-35-ös modern nehéz vadászbombázóhoz. Az ipari információszerzés nem áll távol az AVIC-tól sem, legalábbis a The Wall Street Journal szerint.
CNNC – a kínai atomfegyverkezést és az atomenergia polgári felhasználását felügyelő állami vállalat, „mindössze” százezer alkalmazottja van. A fejlesztési filozófiájuk szerint a kezdeti időszakokban (a XXI. század eleje) kapcsolatokat építettek, közös projekteket valósítottak meg az oroszországi és a nyugati (CANDU – kanadai) nukleáris erőmű-technológiák kidolgozására.
(Kiemelt képünkön: A kínai PGZ-09 önjáró tüzérségi jármű. Fotó: Wikipédia)
