A szegény rokon bátran pöfékelheti mérgét?
Sikerült megelőzni a súlyos következményekkel fenyegető kudarcot, és hosszú vita után minden lényeges kérdésben kompromisszumos megállapodással zárult az uniós csúcstalálkozó. Egyetértés született a két legkényesebb témában, a gazdasági élénkítő csomag és a klímaváltozás elleni harc ügyében is. Mi mindkét programban kivételezettek leszünk.
Másfél napos vita után megállapodtak az Európai Unió állam- és kormányfői annak részleteiben, milyen módon teljesíthetők az EU-nak a káros éghajlatváltozás visszafogását célzó célkitűzései. Ezzel lehetővé vált, hogy az EU a nemzetközi színtéren a klímaváltozás elleni harc éllovas legyen. Az ülést lezáró sajtótájékoztatón Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök történelminek nevezte az elért egyezséget. Felszólította egyúttal az EU nemzetközi partnereit, hogy kövessék az európai példát, és az ENSZ keretében zajló tárgyalásokon vállaljanak ők is kibocsátáscsökkentést.
Jelenleg Európa az egyetlen kontinens, amely kötelező szabályozást fogadott el a klímavédelemről és még nagyobb mértékű kibocsátáscsökkentést is kilátásba helyezett arra az esetre, ha nemzetközi partnerei is kötelező vállalásokat tesznek. A kompromisszumos megállapodás az eredeti javaslatokhoz képest kedvezőbb részleteket tartalmaz a közép-és kelet-európai új tagállamoknak. Az alapcélkitűzés az, hogy 2020-ig húsz százalékkal csökkentsék az uniós országok a széndioxid kibocsátást a 2005-ös szinthez képest.
A kiindulási dátum ellen többen, köztük hazánk is tiltakozott, arra hivatkozva, hogy az elmúlt másfél évtizedben az ipari szerkezeti átalakítások nyomán a kibocsátást már 30 százalékkal csökkentettük, ezért a vetítési alap 1990 legyen. A kompromisszum az lett, hogy maradt a 2005, de létrehoznak egy korrekciós alapot, amely tekintettel a rendszerváltás utáni erőfeszítéseikre, a többi országhoz viszonyítva többlet kibocsátási lehetőséget biztosít az új tagállamoknak, így Magyarországnak is.
A klímaegyezség másik lényeges pontja, hogy az EU-tagállamok szintén 2020-ig átlagosan 20 százalékra emelik a megújuló energiaféleségek részarányát energiafelhasználásukban. Ennek elosztását azonban szintén az egyes államok adottságaihoz méretezték. Az ilyen forrásokban némileg szűkölködő Magyarország például az átlag alatt maradhat.
Megállapodás született a másik nagy témában is, így a csúcs elfogadta a 200 milliárd eurósi gazdaságélénkítési program részleteit is. A tervezett intézkedések összértéke eléri az uniós össztermék 1,5 százalékát. A csomag elemei között a munkahelyek megvédésére, a kereslet növelésére, a bizalom erősítésére, továbbá beruházásösztönzésre vonatkozó javaslatok is találhatók. Az intézkedések költségeinek java részét (számítások szerint 170 milliárd eurót) a tagállamoknak kell állniuk, a többit az uniós központi költségvetésből biztosítják. Hazánk jelezte, hogy nehéz pénzügyi helyzeténél fogva nem tud hozzájárulni a keretösszeghez.
