Brutális pénzek úsznak el a tokiói olimpián
Az anyagi károk helyrehozhatatlanok, az már biztos, hogy ez lesz a legveszteségesebb olimpia.
Japán cégek több mint 3 milliárd dollárt öntöttek bele a tokiói játékok megrendezésébe, ám elkerülhetetlen, hogy marketing befektetéseik a zárt kapus rendezés és a japán közvélemény nagyfokú olimpia ellenessége miatt nem térülnek meg. A soha korábban nem tapasztalt anyagi támogatottság hatalmas buktákat vetít előre, hiszen az eredetileg 7 milliárdos költségvetés a Wall Street Journal szerint már 20-nál jár.
Az Asahi Breweries például 100 millió dollárért vette magára a Tokió 2020 hivatalos söre címkét, bízva abban, hogy városszerte az ő márkáit látja és fogyasztja majd a nagyérdemű. Ehhez képest: se néző, se fogyasztás, a Covid előtt kidolgozott marketingterv mehet a kukába. Az Asahi valószínűleg nincs azzal egyedül, hogy ez volt a sörfőzde történetének legrosszabbul elköltött marketingbüdzséje.
Koronavírust megelőző időkben sem volt az olimpiai szponzoráció egy kockázatmentes biznisz. Egyrészt a clean field of play irányelv szerint a versenypályákon és a sportolók dresszén tilos a reklámmegjelenítés, másrészt a politikai véleménynyilvánítás kiszoríthatatlan részévé vált a játékoknak, ami a cégeket nemkívánatos ideológiai állásfoglalásra ingerelte. A 2022-es Pekingben sorra kerülő téli olimpiát több ország is Kínával szemben megfogalmazott emberi jogi aggályok miatt bojkottálhatja, írja a fortune.com.
Visszatáncolás
Már a nyitóünnepség előtt megkezdődött a cégek lassú hátralépése. Ezek közül a Toyota Motors pár nappal ezelőtti visszatáncolása volt a leglátványosabb, amely a mainstream hírfolyamban megjelent hírekkel ellentétben „csak” a Japánban vetített televíziós reklámok visszavonására vonatkozott (külföldi csatornákon minden marad a régiben), de például továbbra is Toyota márkájú elektromos autók szállítják a sportolókat a hoteltől a sportcsarnokig.
A Toyota óvatoskodása mögött a fogyasztók körében mért olimpia ellenesség áll, ugyanis Tokióban egyre több a fertőzött, illetve az olimpiai faluban is felütötte fejét a vírus, már 110 versenyekkel kapcsolatos hivatalos személy került karanténba. Pár nappal ezelőtt az is komolyan felvetődött, hogy nem rendezik meg a játékokat, de olyan elképesztő pénzmennyiséget égettek már el a biztonságos szervezésre, hogy a döntéshozók a gazdasági katasztrófa elkerülése mellett döntöttek.
A Toyota 1 milliárd dolláros, több évre szóló szerződést kötött a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal (a 15 ilyen cég közül kettő Japán, a másik a Panasonic), ezért a látszat-bojkottja beindította a csordaszellemet. Példáját követve a Fujitsu, a NEC és a Nippon Telegraph is jelezte, hogy nem küldenek hivatalos személyt a VIP-zónákba. Az ötkarikás versenyt megelőzően azért is kalapozott össze több mint 60 cég 3 milliárd dollárt az szervezőknek, hogy demonstrálják az ország technológiai fölényét. Azóta történt egy s más. A potenciális reklámból származó előnyöket mostanra felülmúlták a lehetséges károk okozta félelmek.
Ellenszél
A Japán lakosság alig 22 százaléka számít oltakozással teljesen védettnek, ezért a miniszterelnök, Szuga Josihide kritikák kereszttüzébe került, mert az egészségügyi ajánlásokat félresöpörve csak a pénzügyi előnyökkel törődött. Az Ipsos múlt heti kutatásából kiderült, hogy a japánok 22 százaléka támogatja az olimpia megrendezését, kétharmaduk szkeptikus az ígért vírusmentes lebonyolítással kapcsolatban, Szuga népszerűsége pedig egy másik felmérés szerint rekord mélyen, 33 százalékon áll.
Ennyi lehetséges buktató után él a kérdés, hogy mitől ilyen vonzó a cégek számára, hogy beszálljanak az olimpiába? Fontos megjegyezni, hogy a húzónevek nem csak erre, hanem a következő téli, majd az azt követő nyári olimpiára is élő szerződéssel rendelkeznek. A Toyotának 2025-ig él a kontraktusa. A befektetéseket továbbgördítheti a következő, jövő évi játékokra, így most könnyebb a lázadó szerepében tetszelegni, és a Japán nép felé gesztust gyakorolni. A Toyota csupán néhány szál elvágásával minimalizálhatja a gazdasági károkat, a potenciális autóvásárlók bizalmát pedig nem veszíti el, hiszen szembeszállt a tőke akaratával.
A kicsik megbecsülik?
A legtöbb befektető aranyfokozatú, vagyis csak erre az olimpiára írt alá. Az ő esetükben minden lépés végzetes is lehet, mert a Toyota – felháborodását demonstrálva – hosszú távú megállapodásával könnyen tarthatja vissza vezetőit a hivatalos szponzori találkozóktól, a kisebb, „csupán” 100 milliós nagyságrenddel rulettező cégeknek bizonyosan jobban fájna, ha a fejesek találkozóján nem nyalhatnának bele a zsírosbödönbe. Ebben az esetben az bukhatja a legnagyobbat, aki a legkevesebb zsetonnal játszik, mert a sportszponzori piacon nincs bebiztosítva a jövője.
Mindezek után él a kérdés, hogy mitől ilyen vonzó dollárszázmilliókkal beszállni a játékokba úgy, hogy egyes elemzők szerint a szponzorok egy ilyen egészségügyi és politikai környezetben minimum 30-40 százalékos veszteséggel számolhatnak? Az olimpia a Super Bowl, vagyis amerikai futball döntő után továbbra is a második legerősebb sportbrand. A befektető cégeknek van mit a tejbe aprítani, és ugyan a tej most egy kicsit savanykás, de a nagy kockázat – a piaci vetélytársak hiányában – nagyobb sikerrel is járhat.
A mentőövet a televíziós számok dobhatnák, viszont a világ sok-sok botrány, ellentmondásos nyilatkozat és haláleset árnyékában úgy tűnik, nincs ráfanyalodva a játékokra. Az Ipsos 28 országot érintő kutatása alapján 29 százalékot nem érdekel az olimpia, 25 százalékot nem igazán jött lázba, és csak 30 százalékot mondta azt, hogy majd belenéz a közvetítésbe. A csordaszellem ellenkező előjellel működik, mint ahogy azt a szervezők szeretnék, hiszen a munkahelyeken nem arról folyik a vita, hogy ki nyeri majd a legtöbb aranyat, hanem már az olimpia megrendezésének helyességét vonják kétségbe.
(Kiemelt kép: Az olimpiai öt karika Tokióban. Fotó: Norikazu Tateishi / Yomiuri / The Yomiuri Shimbun via AFP)