Kormányinfó: A kormány jelentős forrásokat fordít a nyugdíjakra

Gulyás Gergely azzal kezdte a Kormányinfót, hogy a kormány a mai ülésén a költségvetéssel foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a jövő évi költségvetés a gyermeket nevelő családok támogatásáról szól. Számtalan, korábban már bejelentett intézkedésre biztosítanak forrást. Fenntartják a rezsicsökkentést, a 13. havi nyugdíjat, 13 %-kal nő a tervezet szerint a minimálbér. A költségvetés biztosítja a korábbi ígéreteknek megfelelően a hathavi fegyverpénzt, miközben csökkentik a hiányt, az államadósságot és az inflációt – számol be róla az Index.

Ismét megkérdezik a magyarok véleményét Ukrajnáról

Gulyás Gergely felhívta a figyelmet arra, hogy a héten megkezdődött a véleménynyilvánító szavazás: minden magyar lakcímmel rendelkező magyar állampolgár dönthet arról, támogatja-e Ukrajna csatlakozását. Gulyás Gergely felhívta a figyelmet arra, hogy Európában nem kérdezik meg erről az állampolgárok véleményét, ezért arra bátorít mindenkit, hogy éljen a szavazás lehetőségével. „A legfontosabb, hogy minél többen vegyenek részt a véleménynyilvánító szavazáson” – hangsúlyozta. Mindezt azután, hogy a Tisza Párt ugyanebben a témában már megkérdezte a magyarok véleményét.

Gazdasági növekedést ígérnek

Nagy Márton kifejtette, a béke lehetőséget ad arra, hogy visszatérjenek az adócsökkentési politikához, amelynek fókuszában a családok állnak. A miniszter ismertette: a következő évben 4,1 % lehet a növekedés, az infláció 3,6 % lehet (idén 4,5), az államháztartás hiánya GDP-arányosan tovább csökken, idén valamivel magasabb lehet a célszámnál (4 százalék körül), jövőre 3,7 %-ra csökkenthetik. Az adósságráta jövőre 72,3 % lehet (idén 73,1). Jövőre 95 ezer milliárd folyóáras GDP-vel számolnak forintban.

Nagy Márton hangsúlyozta, fenntartják, hogy a hiánynak csökkennie kell, ugyanakkor a kamatkiadásokkal párhuzamosan kell csökkennie. Az elsődleges egyenlegnek nulla körül kell maradnia. A kamatkiadás 3,7 % lehet. Annyi a költségvetés hiánya, amennyi a kamatkiadás, a terv szerint. A költségvetést május 2-án nyújthatják be a parlamentnek.

A kiadási főösszegek: 35 ezer milliárd forint körüli kiadási főösszeggel terveznek, a bevételi oldal 34 ezer milliárd körül lehet. A pénzforgalmi egyenleg hiánya 4100 milliárd, az eredményszemléletű hiány 3600 milliárd forint körül alakulhat.

Óriási összeget különít el a kormány a nyugdíjakra

Nagy Márton azt is kifejtette, hogy a 2026-os költségvetésben a lakossági állampapírok után fizetendő kamatkiadásokra a kormány mintegy 800 milliárd forintot különít el – mutat rá a Portfolio.

A nyugdíjkiadások összege eléri a 7700 milliárd forintot, amely

fedezi a 3,6%-os inflációkövető emelést, valamint lehetőséget ad nyugdíjprémium kifizetésére is, amennyiben a GDP-növekedés meghaladja a 3,5%-ot – a kormány ugyanis 3,1%-os inflációval és 3,5% fölötti gazdasági bővüléssel számol. A 13. havi nyugdíj is része a tervezett kiadásoknak.

Emellett a védelmi kiadások továbbra is a GDP 2%-át teszik ki, ami megfelel a NATO elvárásainak, és biztosítja a honvédség megerősítését a kormány által hangsúlyozott „védelem a békében” elv alapján.

Béremelések várhatók jövőre

A kormány számításai szerint 2026-ban összesen 3000 milliárd forintnyi uniós forrás áll majd rendelkezésre, szemben a 2025-re várt 2000 milliárddal.

A költségvetés számol több fontos béremelési intézkedéssel is. A rendvédelmi dolgozók számára fél évnyi fegyverpénzt különítenek el, amely 450 milliárd forintos kiadást jelent, és része a honvédelmi és védelmi kutatási programnak is.

A minimálbér 2026-ra 13%-kal emelkedik az idei 9%-os növekedés után, a közszférában pedig januártól újabb 15%-os illetményemelésre kerül sor a köztisztviselőknél – ez a második üteme a 2025-ben megkezdett bérmegállapodásnak.

Az önkormányzati szektorban – különösen a 10 ezer fő alatti településeken – szintén végrehajtanak bérrendezést, és egyéb alkotmányos szervezeteknél, így például az igazságügy területén is várhatók béremelések.

A különadók megmaradnak

A kormány továbbra is fenntartja az extraprofitadók rendszerét azokban a szektorokban, ahol a rendkívüli nyereségek megmaradtak. Nagy Márton szerint ez különösen igaz a bankszektorra, ahol továbbra is magas a kamatszint, jelenleg 6,5% körüli, így indokolt az extraprofitadó alkalmazása. A bankok által fizetendő mintegy 360 milliárd forintos adóból ugyanakkor annak fele leírható lesz, amennyiben az érintett pénzintézetek lakossági állampapírokat vásárolnak.

A kiskereskedelmi, biztosítási és egyéb szektorspecifikus különadók (pl. a bruttó árbevételre épülő adók) szintén megmaradnak 2026-ban.

Egyszerűbbé válik az adórendszer

Az adórendszer egyszerűsítésére és digitalizálására vonatkozó lépések is szerepelnek a jövő évi költségvetésben – jelentette be a nemzetgazdasági tárcavezető.

A helyszíni adóellenőrzések papírmentessé válnak: az ellenőrzések eredményeit ezentúl teljes egészében elektronikus úton rögzítik és kommunikálják.

Emelkedik az automatikusan biztosítható fizetési könnyítés összeghatára is: magánszemélyek és egyéni vállalkozók esetén az eddigi egymillióról kétmillió forintra nő ez a keret.

Emellett a megbízható adózók számára évente egyszer automatikusan biztosít a NAV fizetési kedvezményt, ennek összeghatára ötmillió forintra emelkedik.

A társaságiadó-kedvezmények rendszere is bővül, ezzel a célzott fejlesztések ösztönzését kívánja elérni a kormány.

Nő a társasági adókedvezmény mértéke a foglalkoztatotti létszám bővítése után is: a vonatkozó kedvezmények összege 50%-kal lesz magasabb – jelentette be Nagy Márton.

Külön támogatásban részesülnek a közös vállalkozások és felsőoktatási kutatóhelyek által végzett K+F tevékenységek, ahol az érvényesíthető társasági adóalap-kedvezmény értékhatárát háromszorosára növelik: az eddigi 50 millió forintos plafon helyett jövőre 150 millió forint lesz az adóalapból levonható összeg.

Védelmi tartalékot hoz létre a kormány

Nagy Márton bejelentette, hogy a magyar kormány egy úgynevezett „védelmi tartalék” elnevezésű költségvetési sort hoz létre a GDP 1,5%-áig terjedő védelmi kiadások elszámolására.

Brüsszel miatt maradnak el a kórházfelújítások

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón, hogy a kabinet kampányt indít, amelyben bemutatják, hogy mely kórházi felújítások maradtak el az uniós források visszatartása miatt.

Gulyás szerint az elmaradó beruházások nem a magyar kormány hibájából, hanem külső – elsősorban brüsszeli – akadályok miatt csúsznak vagy maradnak el. Gulyás szerint 2010 óta számos kórházfejlesztés, modernizáció és eszközbeszerzés valósult meg, amelyeket érdemes történelmi összevetésben is elismerni.

A miniszter ugyanakkor elismerte, hogy a kormány célja további kórházfelújítások megvalósítása, és ha az uniós források gyorsabban érkeznének, ezek a fejlesztések nem húzódnának el évekig.

Gulyás hozzátette: a kampány célja nemcsak a tájékoztatás, hanem az is, hogy világossá tegyék, a fejlesztések késlekedése nem belső mulasztásból ered.

Szűkítenék a jegybank hatáskörét

Varga Mihály MNB-elnök kezdeményezte a jegybanki hatáskörök szűkítését, különösen az alapítványalapítás lehetőségének megszüntetését, sőt a már meglévő jegybanki alapítványok felszámolását is. A háttérben az a feltételezés áll, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapítványai korábban nem kellő gondossággal gazdálkodtak, és emiatt vizsgálatok indultak. Mindezt Gulyás Gergely megerősítette a Kormányinfón.

Gulyás ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az esetleges szabálytalanságok kivizsgálása független attól a kérdéstől, hogy a kormánynak van-e jogosultsága beleszólni a jegybank működésébe.

Az árrésstopot a nem élelmiszer-jellegű termékekre is kiterjesztenék

Nagy Márton szerint az árréskorlátozási rendszer eddigi tapasztalatai pozitívak, mivel az érintett termékek átlagára 18,8%-kal csökkent, 872 terméknél mértek árcsökkenést, és csak néhány esetben történt átmeneti áremelkedés akciók kifutása miatt.

A márciusi inflációs adatokban már érzékelhető volt a hatás: az élelmiszerinfláció 7%-on maradt, a teljes infláció 4,8%-ra csökkent, áprilisra pedig 4%-os összesített és 5%-os élelmiszerinflációval számol a kormány.

A miniszter megerősítette, hogy az árrésszabályozás kiterjesztését jelenleg is vizsgálják, különösen a háztartási és szépségápolási termékek irányába.

Ugyan az újabb élelmiszertermékek bevonása sem kizárt, a következő körben elsősorban nem élelmiszer-jellegű áruk kerülhetnek fókuszba. Május végén dönt a kormány az árrésstop jövőjéről és esetleges folytatásáról, de Nagy hangsúlyozta: az árdrágító gyakorlatokkal szemben a továbbiakban is határozottan fellépnek.

(Fotó: ATTILA KISBENEDEK / AFP)