Agresszív fiatalítási szándékkal és botrányokkal jön az olimpia

A modern olimpiák történetében még sosem fordult elő, hogy elhalasztottak volna ötkarikás játékokat. A két világháború alatt összesen három maradt el, de akkor fel sem merülhetett a start eltolása. Ez a mostani eredetileg tavaly júliusban indult volna, így egy évvel később szürreális élmény lesz Tokió 2020-ként hivatkozni egy versenyre. Mindegy, majd megszokjuk, ilyen időket élünk, a futball Európa-bajnokságnál sem volt más választásunk. Nem csak az átdátumozást és a névválasztást nehéz követni, hanem azt is, hogy épp mi lesz megengedhető, és mi nem.

Nézők például nem lesznek, így elementáris szurkolásra ne számítsunk, ha csak a furfangos tévétársaságok nem alkalmazzák azt, amit az angol labdarúgó bajnokság zárt kapus időszakában tapasztalhattunk: egy hangmérnök előre rögzített rigmusokat, énekeket, tapsokat kevert a meccsek alá. A tokiói eseményeknél ez is szóba került. Olyan élmény lehet majd, mint szitkom poénoknál bejátszott gépi nevetések. Ott vicc híján is jelzik a producerek: papíron most kellene nevetni, az olimpián pedig  majd a szánkba rágják, mikor kell nagyon izgulni.

Nézők nélkül

A szervezők mindent megtettek, hogy legalább néhány, egymástól jól elkülönített drukker követhesse az eseményeket, de a sportolók körében egyre sűrűbbé váló koronavírus esetek, illetve a higiéniai előírások betarthatatlansága miatt végül az egész lelátót lezárják. Egyrészt jobb a békesség. Másrészt a japán közvélemény a covid-veszély óta háborog a tokiói rendezés miatt.

Érdekesség, hogy a japánok egy része a halasztás, egy másik része a mostani játékok eltörlése, míg egy harmadik a Tokióból elköltöztetés mellett volt, de a szponzorok és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság már annyi pénzt öntöttek a projektbe, hogy minden marad a régiben. Ha nem lennének televíziós közvetítések, minden bizonnyal ötkarikás verseny sem lenne, emellett pedig ne feledkezzünk meg azokról a sportolókról, akik évekig készültek erre a két hétre.  A nemzeti olimpiai bizottságok és cégek minden bizonnyal dühösek lennének, ha a kamerák sem mutogatnák a befektetésüket.

Tiltakozás

A japánok nem kérnek a játékokból. Erre minden okuk megvan, hiszen ebben a hónapban már több mint 30 vírusos esetet regisztráltak az olimpiai delegációk tagjai között. A sportolókat megóvni szándékozó buborék kipukkadt, mert a rendezők nem tudták garantálni, hogy az edzők, tisztviselők, sportolók végig elzárva maradjanak, és ne érintkezzenek a külvilággal. A tokiói reptéren a versenyzők vígan szelfiztek, pacsiztak a tiszteletükre megjelent rajongókkal, ami ugyan kedves gesztus, de meglehetősen felelőtlen a mostani helyzetben.

Eddig közel 50 fertőzésről tudnak a játékokkal összefüggésben, az esetszámok pedig folyamatosan nőnek. A városban egyre aggasztóbb a helyzet, a közvélemény annyira ellenzi már ezt a sportrendezvényt, hogy folyamatos demonstrációkra lehet számítani a stadionokon kívül. Rosszmájúan megjegyezhetnénk: legalább hallható lesz némi szurkolásra emlékeztető tömegzaj a versenyszámok közben. 

Kit érdekel? 

A nyitóünnepségre július 23-án, pénteken kerül sor, rögtön minta gyanánt egy rakás szigorítással. „A bevonuláson részt vevő versenyzőknek a stadionon kívül két-, belül pedig egyméteres távolságot kell tartaniuk egymástól, és végig maszkot kell viselniük” – jelentette ki Vékássy Bálint, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára, aki kifejtette, nem tudja megmondani, hány magyar vesz részt az ünnepségen, mert a sportolók maguk dönthetik el, hogy ilyen körülmények között jelen kívánnak-e lenni az eseményen.

A megnyitóünnepség helyszíne, a tokiói Olimpiai Stadionban 2021. július 15-én. Fotó: Kovács Tamás / MTI

Összesen 33 sportág 339 versenyszámában osztanak érmeket, a 173 magyar sportolóból reméljünk, minél többnek. Nem tudni, mennyi embert hoz lázba majd az olimpia. Az Ipsos felmérése alapján a magyarok egytizede mutat erős érdeklődést, 32% csak valamennyire, a többiek egyáltalán nem. A szervező országban 32 százalékban követnék így-úgy az olimpiát. Magyarországon az ötkarikás lázat enyhítheti az időeltolódás okozta kellemetlenség, hiszen Tokió hét órával jár előttünk, a versenynapok programjait nagyjából reggel 8 és este 11 között rendezik, ez nálunk hajnali 1 órás kezdést jelent délután 4-es zárással. Úszásban és kajak-kenuban a döntőkre és éremátadókra jó korán kell kelnünk, ellenben a vívóprogram fináléi magyar idő szerint délután lesznek.

Kire figyeljünk?

Ahogy azt megszokhattuk, a gigasportágak közül az úszók az első, az atléták a második héten hajszolják az érmeket és rekordokat. Az olimpiai várakozások legfontosabb mérőszáma: hány aranyat nyerhetünk? 2000-ben, 2004-ben, 2012-ben és ’16-ban nyolc aranyérmet nyertünk, ami a vállalható, sőt sikeres kategóriába tartozik. Az elmúlt évek sorából kilógott Peking, vagyis 2008, amikor csak háromszor csaphattunk a magasba. A Magyar Olimpiai Bizottság realista, egyesek szerint pesszimista hozzáállással csak 13 érmet vár.

Rióban a nyolc aranyhoz kellett Hosszú Katinka és Kozák Danuta extrája, mindketten hármat söpörtek be. Előbbi esetében ez a bravúr most nehezen elképzelhető, de kajakosunkban – némi szerencsével – most is benne van a triplázás. Ezúttal is ebben a sportágban várható a legtöbb érem. Utána az úszóinkra érdemes figyelni, hiszen 27 sportolónk is kijutott Tokióba. Milák Kristóf verhetetlennek tűnik 200 pillangón, 400 vegyesen Hosszú Katinka és 200 pillangón Kapás Boglárka is elhozhatja az aranyat, ha minden a tervek szerint megy. Az ötödik olimpiáján induló Cseh László is megcsíphet egy dobogót.

Tekvandóban idén robbant be a köztudatba a 18 éves Salim Omar, 54 kilogrammos súlycsoportban megnyerte a szófiai Európa-bajnokságot. Az olimpián nagyobb súlycsoportban indul, de a Los Angelesben készülő sportoló aranyat hozhat nekünk. A tavalyi Eb-t megnyerő Karakas Hedvig cselgáncsban eddig nem tündökölt az olimpiákon, de lehet, hogy eljött az ő ideje. A 77 kilogrammos kötöttfogású birkózók között 2021-ben Európa-bajnoki címet szerző Lőrincz Tamás első kiemeltként, remek felkészüléssel a háta mögött készülhet az olimpiára.

Két vízilabda válogatottunk közül a férfiak győzelme különleges bravúr lenne, az éremre nagyobb a sansz. Harmadik csapatunk a női kézilabda-válogatott, tőlük már az elődöntő is szép teljesítmény. A vízen kívül a páston szerezhetünk még reálisan aranyat, Szilágyi Áron harmadik olimpiáján nyerhet kard egyénit, sőt, akár csapatban is felérhet a csúcsra. A két évvel ezelőtti budapesti vb-n győztes Siklósi Gergely párbajtőrben az egyénit húzhatja be. Rajtuk kívül kalapácsvetésben Halász Bence, vitorlában Érdi Mária érhet oda a dobogóra.

Botrányok

A felkészülés során a sportlövőknél alakult ki a leghíresebb botrány. A sportági szövetség két évre eltiltotta Sidi Pétert, mert az indiai világkupán jogosulatlanul bement Péni István szobájába. Miután utóbbit doppingvétségen érték, felmerült a gyanú, hogy Sidi kevert bele valamit az italába. Pénit felmentették, indulhat az olimpián.

A tokiói játékokra a magyar női tőrcsapat Kreiss Fanni, Kondricz Kata, Pásztor Flóra, Lupkovics Dóra összeállításban harcolta ki a kvótát, utóbbi helyett azonban a szövetség – a csapattársak hangos tiltakozása ellenére – a hetedik olimpiáján induló Mohamed Aidát nevezte be, aki ezzel rekorderré válhat.

A legújabb balhé Julia Schmidé, aki kajak-kenu szlalomban szerzett indulási jogot, de lemondott a szereplésről a MOB azon döntését követően, miszerint csak koronavírus ellen védett sportoló lehet tagja a magyar csapatnak. Schmid ezt követően nem oltakozott, hanem lemondott az olimpiáról.

Légy fiatalos!

Komoly kihívás előtt áll a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), hiszen nem elég a pandémia, a játékok rentábilis megrendezésének lehetőségei már régóta kritikák kereszttüzében állnak. A NOB igyekszik újabb és újabb szlogeneket előhúzni a kalapból, most például a fiatalabb korosztályt célozzák meg azzal, hogy nekik kedves sportágakat is beemeltek a programba. 

Lesz gördeszka, szörfben hullámlovaglás, falmászás és karate is, valamint olyan új versenyszámok, mint a 3x3 kosárlabda és freestyle BMX. Ezek közül csak karatéban indul magyar. Viszont egyre több olyan tradicionális sportág van az olimpián, amely a kereskedelmi televíziók számára nagy vásárlóerőt jelentő fiatalokat nem mozgatja meg. Az NOB nekik kedvezne, mert ők jelentik a jövőt. Lehet, hogy az egész olimpiai mozgalom jövőjét.

(Kiemelt kép: Felfestik az olimpiai ötkarikát a tokiói nyári olimpia BMX kerékpár- és gördeszkaversenyeinek otthont adó Ariake Városi Sportparkban 2021. július 20-án. Fotó: Charlie Riedel / MTI/AP)