Minimálbér, minimális emeléssel

A február 1-jétől érvényes idei új minimálbér és a szakmunkások garantált minimálbére bruttó összegének megállapítása nehéz szülés volt. A korábbi évek gyakorlata szerint általában már a megelőző év végére sikerült dűlőre jutniuk a feleknek - a kormány, a munkaadók és a szakszervezetek képviselőinek – a kötelező emelés mértékéről, ám most ez a megállapodás egy hónapot csúszott, amivel egy hónapot lenyeltek. Így a tárgyalófelek többsége által elfogadott idei 4 százalékos emelés valójában csak 3,69 százalékos éves emelésnek felel meg.

A minimálbér emelésében érintettek köre – a hiedelmekkel ellentétben – mintegy másfél millió embert érint, ugyanis számos szociális juttatás mértéke is ehhez van kötve. Így a tavalyi havi bruttó 161 ezer forintos minimálbér összege a jövő hónaptól 167 400 forintra nő, míg a szakmunkások garantált bérminimumának bruttó értéke 210 600 forintról 219 ezer forintra emelkedik. Ez az emelés rendkívül csekélynek mondható.

A Magyar Szakszervezetek Szövetségének képviselői, akárcsak 2015-ben vagy 2018-ban, nem is írták alá a megállapodást, a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Liga Szakszervezetek viszont igen. Arra hivatkoztak, hogy ha nem így cselekszenek, akkor még ennyivel sem emelkedett volna a minimálbér összege. Ez a félelem azonban feltehetően fölösleges volt, hiszen az állam, mint a legnagyobb munkaadó, aligha tehette meg, hogy ne legyen tekintettel a keresetek értékének folyamatos értékvesztésére, nem hagyhatta cserben az alkalmazottait, amikor a versenyszférában, ha nem is az elmúlt években megszokott mértékben, de azért az idén is várható béremelés.

Bodó Sándortól, a jelenleg már a foglalkoztatásért is felelős ITM államtitkárától megtudtuk, hogy nagy valószínűséggel idén még egyszer emelkednek majd a legkisebb bérek. Mint ahogyan az az elmúlt években is már megtörtént, a kormány tervei szerint évközben ismét csökkenteni készülnek a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) jelenlegi kulcsát, várhatóan a jelenlegi 15,5 százalékról 13,5 százalékra. Ha ez megtörténik, akkor a minimálbér összege is automatikusan emelkedik: havi bruttó 169 ezer forint lesz, míg a garantált bérminimum bruttó 221 100 forintra nő.

Ennek a béremelésnek a fedezetét egy sor cégnek nem lesz könnyű megteremtenie, hiszen számos olyan kis- és közepes vállalkozás van, amely a járvány okozta visszaesés miatt a létéért küzd. Mivel a gazdaság teljesítménye tavaly – nem végleges adatok szerint – legalább 6 százalékkal esett vissza, s a termelékenység is csökkent, így még a talpon maradók számára is komoly fejtörést okozhat majd az emelkedő bérek fedezetének kitermelése.

A tárgyalásokon a munkaadók egyik képviselőjeként részt vevő Perlusz László, a VOSZ főtitkára emlékeztetett is arra, hogy az általános gyakorlat szerint a minimálbér emelése miatt a magasabb bérkategóriákban szintén emelni kell a kereseteket. Ezt hívják bértorlódásnak. Kérdés azonban, hogy beigazolódik-e a kormánynak az az ígérete, hogy a közel 4 százalékos éves béremelés meghaladja majd a várakozásaik szerinti 3 százalékos inflációt, vagyis a munkajövedelmek reálértéke 2021-ben is nőni fog.

Ebben László Csaba, egykori pénzügyminiszter, a Corvinus Egyetem tanára kételkedik. Szerinte a válság hatására nemcsak nálunk, hanem világszerte emelkednek a fogyasztói árak, azokban az országokban is, ahol az utóbbi időkben megszokták az alig látható inflációt. Emellett az alapvető élelmiszerek ára tavaly nem egy esetben 10 százalékkal növekedett. A Corvinus tanára emlékeztetett arra, hogy a legutóbbi, 2008–2009-es gazdasági világválság időszakában a kibocsátott többletpénz forgási sebessége nem növekedett, most azonban más a helyzet, ami gerjeszti az inflációt. Várakozása szerint 2021-ben várható az olajárak növekedése is.

Új elem a 25 éven aluliak személyijövedelemadó-mentessége. Ezt ugyan csak 2022-től tervezi bevezetni a kormány, feltehetőleg politikai és nem gazdasági okokból, hiszen kimondatlanul is azt szeretnék elérni vele, hogy az adóelengedéssel a fiatal munkavállalókat rábírják: külföldre távozás helyett inkább itthon vállaljanak munkát. A bérek alakulására mindennek csak áttételes hatása lehet. Az általános gyakorlat az, hogy a munkaerőpiacon még tapasztalatlan fiatalokkal nem a bruttó, hanem a nettó bérben állapodnak meg. A munkaadók ezért az ilyen esetekben úgy fognak eljárni, hogy a nettó bérek változatlanul hagyása mellett, papíron a bruttó béreket emelik meg. Arra viszont még nincs recept, hogy ha az így felvett alkalmazott betölti a 25. életévét, milyen módszerrel érik majd el, hogy a jövedelme ne csökkenjen hirtelen 15 százalékkal. Ekkora béremelésre ugyanis az érintettek aligha számíthatnak egy évvel később. Számítások szerint egyébként ez a csapda 250-270 ezer fiatalra leselkedik majd. / Bonta Miklós