Kulcskérdések az unióban
Trócsányi László, az Orbán-kormány volt igazságügy-minisztere, volt biztosjelölt az Európai Néppárt frakciójában foglal helyet. Az EP Alkotmányügyi Bizottsága tagjaként úgy látja, az Európa jövőjéről szóló, a jövő év elején a horvát elnökség alatt kezdődő és a francia elnökséggel 2022 nyarán befejeződő konferencia kiemelt jelentőségű lesz. Trócsányi közölte: 2016-ban a Brexit-népszavazás rámutatott arra, hogy az unió iránti bizalom megingott, szükséges az önvizsgálat. Azt még nem tudni, ki lesz a konferencia elnöke, sokan pályáznak erre a tisztségre, így a liberális Guy Verhofstadt, de szó van David Sassoliról, az EP elnökéről és Antonio Tajani korábbi elnökről is. Ez fontos kérdés, mert az elnök személyisége rányomhatja a bélyegét a konferencia szellemiségére.
Trócsányi közölte: a liberális pártcsalád azt szeretné, ha a 2024-es EP-választásokon már lenne transznacionális lista (határokon átnyúló választókerület), és az úgynevezett spitzenkandidat rendszer alapján választanának bizottsági elnököt. E föderalisztikus nézet hívei azt állítják, így demokratikusabb lesz az EU, a polgárok súlya nagyobb lenne. Trócsányi szerint viszont mindez épp az ellenkező hatást váltaná ki. Az embereknek olyan személyekre kellene szavazniuk, akiket nem ismernek. Ezzel a tagállam és az intézmény közötti szakadék még erősebb lenne. Úgy véli, a spitzenkandidat rendszer az Európai Tanács jogosítványait csorbítaná, s mivel a szerződések urai a tagállamok, ez a törekvés elfogadhatatlan.
Dobrev Klára, aki a DK színeiben szerzett mandátumot, azt emelte ki, hogy olyan kihívásokkal szembesül az emberiség, amelyekre nemzetállami keretek között nem lehet válaszolni: „Nem véletlen, hogy az Európai Egyesült Államok gondolata már nem tabu többé” – jegyezte meg. Dobrev szerint veszélyes stratégiai elmozdulás történt a Fidesz nyilatkozataiban: „Eddig nagyon ügyeltek a kommunikáció pávatáncjellegére. Brüsszelben nem használtak olyan kifejezéseket, mint Soros-bérenc vagy migránssimogató, általában politikailag korrekt beszédet nyomtak. Két hónapja figyeltem fel arra, hogy ez megváltozott. A fideszesek felmondták ezt a korrektséget. Az utóbbi hetekben pedig mintha provokálni akarnák az angol nyelvű közvéleményt” – jelentette ki a DK-s politikus. Kitért arra is, hogy sokak szerint bővíteni kellene azt a keretet, amire az egyes intézmények, kutatóhelyek, önkormányzatok közvetlenül pályázhatnak, így megkerülhető lenne a nemzeti kormányokon múló pénzelosztási mechanizmus.
Cseh Katalin, a Momentum frissen megválasztott EP-képviselője szerint a következő években meg fogják vitatni a már régóta asztalon lévő kérdéseket, és mivel a liberális frakció a mérleg nyelve, minden adott a reformokhoz. „Sokkal gyorsabbnak kell lennie a döntéshozatalnak egy ennyire felgyorsult világban” – mondta. A balkáni országokkal a bővítési tárgyalások berekesztését elhibázottnak tartja, mert „az EU-csatlakozás reménye háborúkat előz meg”. A költségvetési vitával kapcsolatban az az álláspontja, hogy az uniós források folyósítását igenis kötni kell a jogállamisági garanciákhoz. Ezek szerinte világos kritériumok, de az azok teljesülését monitorozó módszertant óvatosan kell finomra hangolni.
Gyöngyösi Márton, a Jobbik alelnöke, aki pártcsaládhoz nem tartozó, független képviselő az EP-ben, úgy ítéli meg, hogy a szomszédságpolitika olyan pont, amellyel a magyar EU-biztos érdemben beleszólhat az európai folyamatokba. Gyöngyösi szerint az uniónak nemcsak az egyéni szabadságjogok mellett kellene kiállnia, henem a különösen Kelet-Közép-Európában fontos kollektív jogok kérdésköre is megjeleníthető lenne kritériumként.
A jobbikos politikus kulcskérdésnek tartja a béruniót, mert népvándorlás indult meg a perifériáról a magállamok irányába, míg a nyugati gyárak a perifériára mennek az adókedvezmények, az olcsó munkaerő reményében, és ez a folyamat „szétfeszíti a társadalmakat”.
A képviselő úgy fogalmazott: „rettenetes következményei” lehetnek annak, hogy az EU elhalasztotta az Észak-Macedóniával és Albániával megkezdendő csatlakozási tárgyalásokat. „Ennél rosszabb üzenetet elhinteni nem lehet a Balkán felé, amelyért geopolitikai csata folyik Törökország, Oroszország és az Egyesült Államok között. A Balkán az európai kultúrkörhöz tartozik, de az EU elidegeníti” – mondta Gyöngyösi. / Ónody-Molnár Dóra
