Pogány Judit bevallja, hogy titokban beül a színházba a nézőtérre és bekiabál: Idén már háromszor ordítottam
Pogány Judit azt mondja, hogy nagyon szereti nézni a kollégáit a színpadon, üres estéit akkor is gyakran a színházban tölti, ha ő maga nem játszik.
A nézők kérdéseire válaszol az Örkény Színház és a WMN Magazin közös videójában Epres Attila, Für Anikó, Máthé Zsolt és Pogány Judit. Az alább megtekinthető videóban többek között azt is elmeséli Pogány Judit, amikor a színházigazgató szerelme kedvéért kihúzták őt a szereposztásból.
Pogány Judit válaszol
A négy színész a videón kártyák közül húz, ezekre vannak felírva a kérdések. Pogány Juditnak az a kérdés jut egy ponton, hogy van-e olyasmi, amiről a színészet miatt kell lemondania. Erre a színésznő így válaszol:
„ezt nem 80 éves korban kell megkérdezni! Én nem a színészet miatt mondok le dolgokról, hanem azért, mert a fizikumom nem bírja. Például imádnék utazni. Halálra féltékeny voltam, amikor a fiam elment megnézni a sarki fényt. Meg volt a Galapagos-szigeten, én meg nem. Én nem a színészet miatt mondok le most lassan már mindenről, hanem azért, mert az életben itt tartok. A színészet miatt arról mondok le, hogy este, mikor otthon szeretnék üldögélni és tévét nézni, akkor bejövök és megnézem magam a tükörben, hogy »ebből mi lesz máma?!«”
Pogány Judit azt a kérdést is megkapja, hogy szabad estéin, amikor ő maga nem játszik, akkor is elmegy-e a színházba nézőközönségnek. Erre egy nagy igennel felel, és azt is elmeséli, hogy nem is csak csendben ül általában a székében:
„Elég szorgalmasan járok színházba, és a kollégáimat nagyon szeretem nézni. Sőt, az a típusú néző vagyok, aki képes nem feltétlenül szakmailag ülni a nézőtéren. Már éreztem magam úgy színházi nézőtéren, hogy annyira tetszett valami, hogy olyan végtelen boldogságban voltam, hogy azt mondtam, hogy egyszer így fogok meghalni, így kapok szívszélütést, hogy nem bírom ki az örömet. És ha vége és jön a taps, akkor van, hogy az első vagyok, igaz, hogy nem a saját hangomon, kicsit mélyítetten, de felordítok, hogy »BRAVO!« Szoktam. Utoljára itt minálunk az Örkényben, nem is egyszer. Idén már háromszor is ordítottam szerintem.”
Pogány Judit hozzáteszi, hogy ha nem tetszik az előadás, akkor nem veri a tenyerét, de a negatív véleményét nem szokta bekiabálni, hanem keres erre egy másik alkalmat, amikor elmondhatja az alkotóknak a kritikáját.
A beszélgetésben a hatalommal való visszaélés is szóba kerül, és Pogány Judit azt mondja, nagyon is látott már példát ilyesmire a pályája során:
„A Zsámbéki, emlékszem, A windsori víg nőkben megmutatta a tépett kockás papírját, hogy Page Anna – Pogány Judit. És át voltam húzva, és alá volt írva, hogy Faragó Sári. Faragó Sári az akkori igazgatónk kedvese volt. Ez egy hatalommal való visszaélés.”
Alább tudja megnézni a teljes videót.
(Kiemelt kép: YouTube/WMN Magazin)