Karnyújtásnyira a vírustól

A magyar cég a nemzetközi SYNLAB csoport leányvállalata, kilencszáz munkavállalójával az ország legnagyobb magánegészségügyi intézménye. A SYNLAB Európában több mint 5000-féle vizsgálatot végez, vérvételi hálózatának köszönhetően Magyarországon száznál is több helyen érhető el, partnerei között pedig magánkórházak, klinikák, állami intézmények és a legapróbb rendelők is szerepelnek. A SYNLAB-laborokban a vértől a talajon át a levegőig szinte mindent analizálnak, de a molekuláris diagnosztika és a genetikai vizsgálatok is részei a portfóliónak. A kapacitásuk egyedülálló: egy nagy regionális kórház laboratóriumában napi 3-4 ezer mintát dolgoznak fel, a csepeli központba egy nap 10-15 ezer minta érkezik be.

A labor a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) megbízásából közfinanszírozott Covid-19 PCR-teszteket is végez, jelenleg két megyéből érkező minták kiértékelése most a legkiemelkedőbb feladatuk. A cég május közepe óta privát ügyfelei számára is elérhetővé tette a Covid-19 PCR- és szerológiai antitestvizsgálatokat.

A SYNLAB Hungary márciusban a magánszektorból hatóságilag egyedüliként kijelölt laborként kezdte el a Covid-tesztelést az NNK-val együttműködésben. Napi ötszáz mintáról indultak, de a kapacitás és munkaerő-bővítés eredményeként ma már akár 2000-2500 PCR-mintát is fel tudnak dolgozni naponta. – Rapid antigén- és antitestgyorstesztekkel nem foglalkozunk, szakmaiságunkat elsősorban a PCR- és az automatizált szerológiai tesztek képviselik – utal a minőségi különbségre a kereskedelmi és marketingigazgató, és elmagyarázza a különbséget. Póda Tamás szerint az a baj, hogy a járvány kitörésekor elárasztották a piacot a koronavírus-gyorstesztek, szinte bárhol lehetett ilyet vásárolni, és a lakosság tájékozatlanságát is sokan kihasználták. „Ma Magyarországon háromféle Covid-19-teszttel találkozhatunk. A PCR- és a rapid antigéntesztekkel a vírus jelenlétét lehet kimutatni, a két módszer közül az előbbi jóval érzékenyebb és pontosabb eljárás. A szerológiai tesztekkel (ahol az ellenanyagok kimutatása történik meg) a fertőzőképesség nem, hanem a szervezet fertőzésre adott immunválasza vizsgálható, így ezzel elsősorban azt lehet ellenőrizni, hogy korábban már átestünk-e a fertőzésen. A SYNLAB állásfoglalása az, hogy a legkomplexebb információt Covid-státuszunkról a PCR- és a szerológiai teszt kombinációjával kaphatjuk, mivel így két fontos részletre is fény derül: fertőzőképes-e a beteg, illetve rendelkezik-e már a vírusra adott, specifikus immunválasszal. A járvány jelenlegi szakaszában ez a legindokoltabb vizsgálati kombináció.

Sok olyan úgynevezett gyorsteszt jelent meg a piacon, amely csak kutatási célra használható, és nincs diagnosztikai minősítése. A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy mielőtt fizetünk egy tesztért, járjunk utána az alkalmazhatóságának. Tájékozódjunk részletesen azokról a tesztekről, ahol a mintát magunknak kell levenni, mert az ilyen eljárásoknál nagyon sok olyan hiba merülhet fel, amely nem valós eredményhez vezet. A tesztek eredményességét ugyanis nagyban befolyásolja a mintavétel pontossága, ami például a PCR esetében komoly szaktudást igényel.

A pedagógusok szűrése példa lehet arra, hogy a közösségekben elindult fertőzés szűrésére az antigéntesztek használhatók, de bizonyos korlátozásokkal – mondja Dr. Benczik Márta szakmai igazgató, laborvezető főorvos. Azokat a pozitív eseteket, ahol a vírus nagy tömegben fordul elő a légutakban, a teszt nagy valószínűséggel kiszűri, így ők gyorsan kiemelhetők a közösségből, kontaktjaikat pedig rögtön meg lehet vizsgálni. Azokat az eseteket azonban, ahol a vírus csak kisebb mennyiségben ürül a légutakban, a teszt nem képes meglátni, így ők további fertőzéskockázatot jelentenek a közösség számára. Az antigéntesztek a PCR-hez képest később válnak pozitívvá, és a betegség előrehaladottabb fázisában előbb lesznek negatívak, mint a PCR – mondja a doktornő. Szerinte a legegyszerűbb a WHO ajánlása: ott alkalmazzanak antigéntesztet, ahol nem elérhető a PCR, vagy ahol gyorsan kell dönteni a páciens további sorsáról, például egy légúti tüneteket mutató páciens kórházi felvételénél.

Dr. Csernák Zsolt orvosigazgató szerint a működésük szempontjából a terhességi teszthez hasonló gyorstesztekkel az a gond, hogy egyaránt adhatnak álpozitív és álnegatív eredményt. A rapid antigénteszteknél álnegativitással, a szerológiai gyorsteszteknél pedig álnegativitással és álpozitivitással egyaránt kell számolni. Míg egy álpozitív eredmény felesleges rémületet okozhat, addig az álnegativitás téves megnyugváshoz és mások megfertőzéséhez vezethet. Póda Tamás szerint tavasszal volt olyan, a piacon elérhető gyorsteszt, amely csak 50 százalék körül mutatott pontos eredményt. Ez példázza a legjobban a tesztek közötti különbséget, hiszen az említett teszttel fertőzést kimutatni olyan, mint feldobni egy pénzérmét.

– A PCR- és az antigénteszteknél már a mintavétel is szakértelmet igényel: az orrüreg mélyére kell betolni a mintavételi eszközt, ami, nem szeretnék senkit elriasztani a tesztteléstől, de nem túl kellemes érzés. A megfelelően kivitelezett, rutinos szakértő által végzett mintavétel azonban kiemelten fontos, mivel csak így lehet biztos eredményt kapni – mesél az eljárásról a kereskedelmi vezető. Nem véletlen, hogy az UEFA is a PCR-tesztek megbízhatóságára építi saját tesztelési protokollját. Az UEFA-mérkőzések csak úgy jöhetnek létre, ha a futballisták és stábjaik a SYNLAB által végzett és validált, negatív PCR-eredménnyel rendelkeznek. A focicsapat tagjait a mintavétel előtt és után is elkülönítik egy hotelben, ahol csak olyan személyzettel érintkezhetnek, akiket rendszeresen vizsgálnak. Ez a buborékelv biztosítja, hogy a sportélet ne álljon le.

A kormányzat szeptemberben hatósági árszabást vezetett be a PCR-vizsgálatok vonatkozásában, a korábbiakhoz képest jelentősen alacsonyabbra pozicionált, új ár nehéz helyzetbe hozta a laboratóriumokat. Egyes laborok fel is hagytak a teszteléssel, mert az már nem volt profitábilis. Póda Tamás szerint azonban egy pandémia alatt üzleti megfontolásból végezni teszteket etikátlan tett. – Ez egy drága vizsgálat, és mi annak ellenére végezzük, hogy haszon már nincs rajta. Mi nem folyamodtunk egyszerűsítő megoldásokhoz (pl. a minták poolozásához) sem, hiszen az csökkentené a pontosságot – mondja a kereskedelmi igazgató, aki szerint előnyei is voltak a szeptemberben meghatározott hatósági árnak. – Sarkítva és eltúlozva, de az intézkedés legnagyobb előnye mégis az lett, hogy a „sarki trafikban” már nem árulnak PCR-t. Kevesebb lett például a magát akkreditált laboratóriumnak nevező cég, és ez is jól példázza, hogy korábban mennyien látták meg a tesztekben rejlő üzleti lehetőségeket. Erre ugyanis jelenleg nincs akkreditáció, hanem ÁNTSZ-engedély kell a végzésükhöz, melyet csak megfelelően felkészült, kellő szakértelemmel rendelkező laboratórium kaphat meg – teszi hozzá. A SYNLAB vezetői bíznak a magyar szaktudósok ítéletében, így, ha ők megbízhatónak nyilvánítanak egy vakcinát, a labor követi és kiszolgálja a protokollokat. Dr. Csernák Zsolt szerint a Covid-19 megjelenése óta nagyon sok téves információ is terjed a lakosság körében. Megszaporodott az önjelölt szakértők száma is, akik megkérdőjelezik például a PCR-tesztek használhatóságát, vagy károsnak titulálják az oltásokat. Szerinte a klinikai vizsgálatokra valóban rá kell szánni az időt, akár azért, hogy kiderüljön, van-e mellékhatása az oltóanyagnak, akár annak vizsgálata céljából, hogy a vakcina képes-e kiváltani a megfelelő választ az immunrendszerből. A vakcinák hatékonyságáról úgy is meg lehet majd győződni, hogy a beoltottak Covid-specifikus szerológiai vizsgálatot kérnek, ami igazolja az antitestek jelenlétét.

Ha az a kérdés, hogy oltassuk-e be magunkat, vagy ne – magyarázza az orvosigazgató –, azt kell mérlegelni, hogy mi az előnye az oltásnak, és milyen kockázatot hordoz. Ha például a gyermekkori torokgyík-, szamárköhögés- vagy kanyaróoltást nem kapnánk meg, járvány alakulhatna ki, ami részben sok gyermek halálához vagy szövődmények kialakulásához vezetne. Minden oltóanyagnál és gyógyszernél előfordulhat valamekkora eséllyel mellékhatás. Ám egy időskorú személynél vagy azoknál, akik fokozott fertőzésveszélynek vannak kitéve a munkájuk miatt, nem kérdés, hogy nagyobb a kockázata a Covid okozta mortalitásnak vagy a szervi szövődményeknek, mint az oltástól kis eséllyel valamilyen mellékhatást elszenvedni – mondja Csernák Zsolt, aki szerint idővel egyre biztosabban látszik majd, melyik oltóanyag a legjobb.

Póda Tamás szerint ugyan viszonylag rövid az idő a klinikai vizsgálatokra, de hogy elegendő-e, az több tényezőtől függ. Minden gyógyszer piacra dobását egy többfázisú klinikai vizsgálatsor előzi meg. Azt, hogy ennek az idejét mennyire nyújtják el vagy sűrítik össze, a gyógyszercég piaci stratégiája is meghatározza. Előfordulhat például, hogy addig nem dobnak piacra új gyógyszert, amíg csak pár százalékkal tudnak alacsonyabb mellékhatást vagy jobb hatékonyságot produkálni, ezért a régi orvosságot futtatják hosszabb ideig, hogy visszajöjjön a fejlesztés költsége. A Covidnál más a helyzet. Itt minden gyártónak egy szempontja van, hogy minél gyorsabban fejlesszen jó terméket. Hiszen aki az első oltást kihozza, bankot robbant, és óriási üzleti előnyt szerez. Az tehát, hogy nagy nyomás nehezedik a gyártókra, hogy leszűkítsék a fejlesztési időt, nem von maga után feltétlenül szakmaiatlanságot. Póda Tamás úgy látja, ha beérkezik az oltóanyag, és lesz kormányzati ütemterv az oltási sorrendre, már tavaszra kialakulhat a nyájimmunitáshoz szükséges lakossági védettség, aminek hatására feloldhatják a járványügyi szigorításokat. / Török Dániel