Kalifornia Biden mellett tette le a voksát

Kedd reggel gyönyörű napos időre ébredünk. Az öböl keleti partja, az East Bay az otthonom, és teraszunk napsütésben pompázik. Varázslatos a kilátás. Egy pillanatra elfelejtkezünk az erdőtüzekről, a földrengésekről: a választás napján Kalifornia valóságos földi paradicsom. Nejemmel már hetekkel korábban leszavaztunk, és egy elektronikus rendszerrel követtük, hogy voksunk valóban célba ért.

Trump elnök gyűlöli Kaliforniát, és ebből nem is csinál titkot. Pedig a Golden State a legnagyobb tagállam az Unióban, önálló országként a világ ötödik legnagyobb gazdasági hatalma lenne. Ma már olyan hagyományos iparágak, mint az autógyártás is, ide, Kaliforniába települnek. Fremontban gyártják a csúcstechnológiákkal felszerelt elektromos autót, a Teslát.

A republikánusok azért dühösek Kaliforniára, mert itt a szavazópolgárok egyre inkább a demokratákra voksolnak. Alameda megyében, ahol lakom (itt van a híres Berkeley Egyetem is), 2016-ban Hillary Clinton kapta a szavazatok közel 80 százalékát. Most is így lesz ez, Trumpnak nincs esélye, sem ebben a megyében, sem Kaliforniában. Nem is kampányolnak itt a republikánusok, egyetlen Trump-posztert sem találok a környéken. Még az egykoron republikánus fellegvárnak számító, dél-kaliforniai Orange megyében is a demokraták uralják a politikai mezőnyt.

Trump gyakran és élvezettel gúnyolja a kaliforniai politikusokat. San Francisco képviselője a nyolcvanéves Nancy Pelosi, aki demokrata párti házelnök is, és akit Trump Nancy Antoinette-nek becéz. Ugyancsak kaliforniai képviselő Adam Schiff, aki a hírszerzési bizottság elnökeként a Trump elleni kongresszusi vizsgálatot vezette. Az ő fejét Trump egy görögdinnyéhez hasonlította, a vizsgálatot pedig egy képzelet szülte agyrémnek. Még a konzervatívok között is népszerű a nyolcvanéves kaliforniai szenátor, Dianne Feinstein, akit az elnök egy durva szójátékkal „leakingnek”, vagyis csöpögőnek nevezett. A kaliforniai erdőtüzekért Trump szerint a bolond helyi erdőgazdálkodás a felelős, és nem a globális felmelegedés. Hollywood a „rasszista liberális elit” gyülekezőhelyévé vált, és jógázó, tofu-evő vegetariánus kaliforniai hippik árasztották el az USA nyugati partvidékét. Trump inkább a hambugerre és a steakre szavaz, állítólag egy tucat kólát is megiszik naponta.

Amikor az elnök átmeneti tilalom alá helyezte a H-1B vízumot – amely a szakképzett külföldi munkaerő alkalmazását tette lehetővé –, a Szilícium-völgy fellázadt. Trump visszakozott, mikor számos cégvezető azt mondta: az elnök nem érti, hogy az USA a nemzetközi csúcstechnológiai munkaerő szabad vándorlása nélkül nem versenyképes. Eric Schmidt egykori Google-vezér és Vinod Khosla, a Sun Microsystems alapítója dollármilliókkal támogatta a Trump-ellenes kampányt. De az elnök jelentős támogatókat is szerzett a Szilícium-völgyben. A milliárdos Larry Ellison, a néhai Tom Lantos közeli barátja és az Oracle cég vezére támogatta Trumpot, s Elon Musk, a Tesla alapítója is kijelentette: „lehet”, hogy rá szavaz. Még Tim Cook, az Apple nagy hatalmú, nyíltan meleg vezetője is baráti kapcsolatokra törekedett az elnökkel.

A soknyelvű, sokvallású és soknemzetiségű Kalifornia idegen világ Trump számára. A republikánusok nehezen tudnak megbarátkozni Kamala Harrisszel, a kaliforniai szenátorral és Biden alelnökjelöltjével. Kamala anyja indiai, apja fekete bőrű jamaicai bevándorló, férje zsidó ügyvéd. Naponta elsétálok az Alameda megyei bíróság impozáns épülete mellett, amelyik manapság bedeszkázott ablakaival egy ostromlott várhoz hasonlít. Nem is olyan régen még itt dolgozott Kamala, és 2019 januárjában ott voltam azon a nagygyűlésen, ahol bejelentette elnökjelöltségét. Az 56 éves Harris az új politikusgeneráció egyik legmarkánsabb alakja, és ha Biden nyer, megnyílhat számára az út az elnökség felé. Nem meglepően, Trump többször is támadta Kamalát, főleg azért, mert Brett Kavanaugh alkotmánybíró-jelölt meghallgatásán Kamala precíz, felkészült büntetőjogászi kérdéseivel zavarba hozta a jelöltet, aki csak hebegni tudott. Trump „udvariatlannak” nevezte Kamalát.

Egy pesti barátom azt kérdezte, hogy vannak-e magyar származású jelöltek? Dél-Kalifornia 31-es választókörzetében republikánus színekben indult a magyar születésű, 66 éves Agnes Gibboney, aki Stehli Ágnes néven Budapesten látta meg a napvilágot. Gibboney jól beszél magyarul, és Budapesten Bayer Zsolt Mélymagyar című tévéműsorában is kifejtette nézeteit. Gyakran feltűnik Gorka Sebestyén, az elbocsátott fehér házi tanácsadó amerikai rádióműsorában is. Sok esélye a demokrata körzetben nincs.

Ugyancsak kevés eséllyel indult a Mississippi Egyetem fiatal jogászprofesszora, Antonia Eliason is, aki a Demokrata Párt színeiben szocialista programot hirdetett meg Mississippi állam 1-es választókörzetében. Eliason szintén beszél magyarul, édesanyja magyar, és szülei Magyarországon élnek.

A budapesti kormány szempontjából fontosabb a republikánus Andy Harris és a demokrata Marcy Kaptur újraválasztása. Ők a kongresszusi magyar bizottság társelnökei. Harris az Orbán-kormány talán leghatékonyabb, színfalak mögötti támogatója. Magyar származású és orvos édesapja egykoron Miskolcról került az Egyesült Államokba. Harris már az USA-ban született, és nem beszél magyarul. Marcy Kaptur 74 éves, és katolikus lengyel bevándorlók sarja. Igencsak népszerű Ohio államban, az ott élő magyar származású amerikaiak között. Ő Orbán Viktor esküdt ellenfele. Tavaly levélben lobbizott Trump elnöknél, hogy ne fogadják a magyar miniszterelnököt a Fehér Házban. Az előzetes eredmények alapján úgy tűnik, mindkettőjüket újraválasztották.

Nem csupán az elnök személyéről, kongresszusi képviselőkről, szenátorokról és helyi politikusok választásáról döntenek a szavazók, hanem számos helyi, állami, megyei és városi törvényjavaslatról is. Ezek a javaslatok (Kaliforniában Propositions) milliók mindennapi életét és megélhetését befolyásolják. Nem meglepően, az amerikaiak nagyon komolyan veszik a helyi javaslatokat, azok gyakran élesebb vitákat váltanak ki, mint maga az elnök pártja és személye.

Magam is részt vettem jó néhány zoom vitán, ahol a 22-es számú kaliforniai törvényjavaslatot vitattuk meg. A javaslat támogatná az Uber (és hasonló cégek) dolgozóinak alvállakozói státuszát, az alkalmazotti státusz ellenében. Családon belül is vita alakult ki, nejem ellenzi, míg én támogatom a javaslatot. A legélesebb vita általában a helyi adóemelések körül alakul ki, hiszen azok megszavazása zsebbe vág, és jelentősen befolyásolhatja a helyi családok anyagi helyzetét.

Hogyan szavaznak a magyar származású amerikaiak? A jelek arra utalnak, hogy általában ugyanúgy, mint ahogyan az a környék, ahol élnek. Mintegy másfél millió amerikainak van valamilyen magyar felmenője, ez sokszor csak egy dédnagypapa, aki a Magyar Királyságból vándorolt be egykoron. A magyarul beszélők száma 100 ezerre tehető, ők azok az „új” bevándorlók, akik az utolsó néhány évtizedben érkeztek az Újvilágba. Mivel az amerikai magyarok főleg demokrata államokban élnek, feltételezhető, hogy többségük a demokratákra szavaz. Más a helyzet a még magyarul beszélő „új” bevándorlók esetében, akik főleg a második világháború, illetve 1956 után kerültek az USA-ba. Ők általában konzervatívabbak, mint ahogyan az új amerikai bevándorlók általában azok, és a republikánusokat támogatják. Korábban felmerült, hogy egyes „hintaállamokban”, mint például Ohióban vagy Floridában, a magyar származású szavazók akár a mérleg nyelvét is képezhetik. Ez nehezen képzelhető el, mert a magyar származású szavazók száma egyetlen államban sem befolyásoló tényező, és amúgy sem tömbben voksolnak.

Amikor ezeket a sorokat írom, bizonyosnak tűnik, szertefoszlott a demokraták reménye, hogy korai, nagyarányú győzelmet arathatnak. Stratégáik megint nem jól mérték fel az erőviszonyokat. Biden sikere ugyan nem kizárt, de most már bizonyos, hogy Trump 2016-os győzelme nem volt véletlen. Az összes voks számában Biden milliókkal vezetni fog, ám az elektori kollégium szavazatainak többségét nehezen fogja tudni megszerezni. A végeredményt csak néhány nap múlva fogjuk megtudni, de az bizonyos, hogy Kalifornia Biden mellett tette le a voksát. / Lázár György (Berkeley)