Itt a vége?

„Vagy úgy fog emlékezni rád a történelem, mint egy hazafira, vagy úgy, mint egy puncira” – mondta Donald Trump Mike Pence-nek január 6-án a The New York Times szerint. Az elnök arról akarta meggyőzni az alelnököt: akadályozza meg, hogy a szenátusban véglegesítsék a novemberi elnökválasztás eredményét. Pence, aki négy évig kitartott Trump mellett, szembeszállt az elnökkel, és Joe Biden győzelme hivatalossá lett.

Az indulatok ezután szabadultak el. A fővárosban összegyűlt, Trump-párti tömeg a Capitolium épületéhez vonult, és betört az épületbe. A tüntetők, köztük élükön a tetovált, a szarvakat és kucsmát viselő QAnon Sámán, lerohanták a törvényhozás épületét. Azt skandálták: „Akasszák fel Mike Pence-t!”

Úgy tudni, a tévéző Trumpot tanácsadói hiába próbálták rávenni, hogy komolyabban foglalkozzon az üggyel. A zavargást végül a rendőrség és a kivezényelt honi haderő, a Nemzeti Gárda oszlatta fel. Addigra már meghalt öt ember, köztük egy rendőr is: egy poroltóval verték agyon.

 A vihar után

Trump jelenlegi lelkiállapotára nehéz következtetni, ugyanis kedvenc kommunikációs csatornáját, a Twitter-profilját letiltották. Fehér házi források szerint viszont úgy tudni, hogy az elnök nem kezeli túl jól az elmúlt hetek eseményeit. A The Wall Street Journal szerint olyan hűséges támogatóival sem hajlandó beszélni, mint New Jersey kormányzója, Chris Christie, vagy a választási eredmény megváltoztatásáért sokáig és hangosan kampányoló ügyvédje, Rudy Giuliani.

Figyelmen kívül hagyja azon hívei kérését is, akiket a Capitolium ostroma után tartóztattak le. Az FBI több zavargót is előállított, ők arra kérik az elnököt, hogy részesítse őket kegyelemben. Jenna Ryan, egy texasi ingatlanügynök, aki magángéppel utazott Washingtonba, és részt vett a zavargásokban, nemrég azt mondta, hogy ő csak a „hazafiasságát mutatta meg” az események során, és „csak az elnökömre hallgattam, aki azt mondta, menjek a Capitoliumhoz”.

A The Washington Post szerint Trump azon különösen is megsértődőtt, hogy a Deutsche Bank lemondta egy golfverseny szponzorációját, mert azt az elnök birtokán tartották volna. A bank képviselői azt mondták, hogy a capitoliumi események miatt többet nem fogják támogatni a Trump birtokain tartandó hasonló rendezvényeket.

Az utolsó hetekben a kormányzás is Pence-re maradt. Az alelnök nem volt hajlandó a demokraták kérésére alkalmatlannak nyilvánítani az elnököt, és hivatalosan is átvenni a kormányzást – ezért a képviselőház inkább az impeachment-eljárást választotta. Viszont a hatalom átadás-átvételéhez kapcsolódó feladatokat az alelnök látja el.

 Számíthattak volna az ostromra

A Capitoliumot azért tudta ilyen könnyedén megostromolni a tömeg, mert a hatósági jelenlét minimális volt. A Capitolium rendőrségét többen is bírálták. A demokrata Chuck Shumer azt ígérte, ki fogja rúgni a parancsnokot, de ez nem következhet be: Steven Sund és további két biztonsági tisztségviselő máris felmondtak. Az FBI csak a zavargások után közölte, hogy tucatnyi olyan személy is a helyszínen volt, akik rajta vannak a potenciális terroristákat összesítő listájukon. Bár a Pentagon tagadta, hogy fel kellett volna készülni a Nemzeti Gárda mozgósítására, a The Intercept oknyomozó portál birtokába jutott egy dokumentum, amely szerint a védelmi minisztériumban már december 21-én attól tartottak, hogy zavargások lehetnek Washington DC-ben. „A főváros régiója nagy valószínűséggel mindenféle nagyszabású tüntetési esemény helyszínévé, és ennek következtében polgári zavargások melegágyává válhat” – áll a dokumentumban, amelyben a QAnon nevű, Trump-párti, összeesküvéselmélet-hívő csoportot is megemlítik.

 Az internetről a való világba

Amikor 2015-ben Trump elkezdte kampányát, nagyon gyorsan egy erős támogatói csoport gyűlt köré az interneten. A legfontosabb felület, ahol egymásra találtak a magukat fősodorból kirekesztettnek vélő, a politikai korrektséget elnyomásnak gondolók, a 4Chan felület Politically Incorrect nevű fóruma volt. A főleg fiatal, fehér férfiakból álló társaság először csak mémekkel és online okfejtésekkel támogatta az elnököt, de hatásuk hamarosan a való életben is megmutatta magát. Itt kezdődött az alt-right gyanánt ismert mozgalom korabeli története, ami aztán szép lassan komoly közéleti tényezővé vált. Kiderült, hogy valóban sok amerikai úgy érzi, hogy a politikai establishment se a demokrata, se a republikánus oldalon nem képviseli őket korrekt módon. Ők üdvözölték a politikai kívülállónak tartott Trumpot, aki nem fél őszintén, gondolkodás nélkül kimondani azt, amire gondol, még akkor sem – vagy inkább: főleg akkor nem –, amikor az elnökjelölt intoleráns, kirekesztő és politikailag inkorrekt módon szólalt meg.

Trump közösségének bizalmatlansága nemcsak a politikai elit, de a fősodorbeli média ellen is irányult, és szívesebben tájékozódtak alternatív forrásokból. Ilyen volt például Trump Twitter-oldala, vagy az internet sötét oldalán egyre népszerűbbé váló, összeesküvés-elméleteket terjesztő források. Példaértékű eset ebből a Pizzagate-nek nevezett konteó: terjesztői azt állították, hogy egy washingtoni pizzéria pedofil demokraták igényeit szolgálja ki, és emberkereskedelemben utazik. Az interneten kezdődött, de a valóságban tragédiával ért véget: egy ember állig felfegyverkezve állított be a pizzériába, és ott lövöldözni kezdett.

A QAnon ennek az internetes közönségnek a legutóbbi fellángolása. A mozgalom számos tagja már 2016-ban is aktív volt, több összeesküvés-elméletük már akkor is létezett. Trump elnöksége alatt a QAnon egységesítette az interneten keringő teóriákat egyetlen elméletté: az USA kormányát titokban egy sátánista pedofilokból álló csoport irányítja, akik ellen Trump egymaga küzd. A koronavírus-járvány nem csökkentette az összeesküvéselmélet-hívők fellángolását, sőt! Amikor pedig Trump már a választások előtt hónapokkal elkezdett arról beszélni, hogy a demokraták a levélszavazatokat használnák ki a csalásra, azonnal felkapták ezt is. Mindez azért is tudott nagyot durrani, mert a járványhelyzetet komolyabban vevő demokrata szavazók szívesebben voksoltak le levélben, mint a republikánusok.

 Nem az első

Trump már az első kampánya előtt sem idegenkedett az összeesküvés-elméletektől. Annyit mutatott be többmilliós követőtáborának, hogy a Wikipédia külön szócikkben listázza őket. Az enciklopédia jelenleg 27-et tart számon, amik közül viszont több is összemosódik: nem lehet például tisztán elválasztani a Stop the Steal-mozgalmat a teóriától, hogy a demokraták más szavazókat megszemélyesítve voksoltak a választások során.

Több, általa korábban terjeszett elmélet viszont kevésbé kapcsolódik a politikához, mint a mostaniak: az elnök a múltban beszélt arról, hogy a szélturbinák rákot okoznak, az oltások autizmust, a klímaváltozás pedig nem egy jelentős probléma.

Az üzletemberből lett elnök karrierjének a választási csalásokról szóló mellett a másik meghatározó konteója az úgynevezett birtherism volt. A 2008-as elnökválasztás után azt terjesztette, hogy Barack Obama akkori elnök nem az USA-ban született. Csak az lehet elnök, aki az USA-ban született, az állampolgárság nem elég. Ha Obama nem hawaii szülötte lett volna, törvényellenes módon töltötte be a pozíciót nyolc évig. Obama az anyakönyvi kivonatát is nyilvánosságra hozta, de ez nem vetett véget a sokak szerint rasszizmustól fűtött vádaknak. 2010-ben a lakosság 25 százaléka kételkedett az elnök származásában.

Az elmélet többek között Trumpnak köszönhetően tudott ilyen nagy hatást kiváltani. Ez volt az egyik első eset, hogy komoly visszhangot váltott ki aktuálpolitikához kapcsolódó véleményével. A leendő elnök felerősítette a gyanakvók hangját, segített a fősodorba hozni az összeesküvés-elméletet. Az összeesküvéselmélet-hívők pedig cserébe neki segítettek belépni a fősodorba.

 Felelősségre vonhatják?

Trump sorsáról Biden beiktatása után a szenátus dönt. Az impeachment-eljárást akkor is lefolytatják, ha már nem ő az elnök. Ha bűnösnek találják, megvonhatják tőle a volt elnököknek járó juttatásokat, és attól is eltilthatják, hogy a jövőben újra indulhasson.

Trump ciklusát a legalacsonyabb támogatottsági rátával végzi, amit valaha mértek egy leköszönő elnöknél. Közvélemény-kutatások szerint a lakosság mindössze 39 százaléka támogatja, és 58 százaléka van kifejezetten ellene. A történész Douglas Brinkley szerint úgy fognak emlékezni rá, mint egy „lábjegyzetbe való elnökre”.

Ha pedig a közvélemény-kutatások eredménye tartós marad, tényleg nem úgy fog emlékezni rá a történelem, mint egy hazafira. Azt pedig tudjuk, hogy szerinte ennek mi az alternatívája. / Mohos Máté