Éberség, elvtársak!

Van sapkája? Nincs sapkája? Teljesen mindegy. Karácsony Gergelyen így is, úgy is igyekszik fogást találni a kormányzat és a lakájmédia. De nem csak rajta, az ellenzéki oldalon mindenki máson is számon kérnek olyan dolgokat, amelyeket ebben az országban bármely másik hivatalon, önkormányzaton bátran lehetne kifogásolni.

A minap az egyik kereskedelmi tévé esti műsorában a főpolgármester a maga mosolygós stílusában arról beszélt, higgyék el neki, nincs üldözési mániája, de tényleg üldözik. Bármit lép, annak az ellenkezőjét várnák el tőle: több ápoló kellene a budapesti idősek otthonába – követeli a kormány –, de bizonyos szakmákat kivesznek az ápolónak minősülők köréből, így például a gyógytornász vagy a dietetikus már nem számít annak. Hogy kevés országszerte a végzett szakápoló a megalázóan alacsony bérek miatt? Oldja meg a városvezetés, vagy irgumburgum! Más városban, fideszes irányítás mellett, ez már nem annyira szembetűnő hiányosság.

Amíg nem írták ki a Lánchíd felújítási tenderét, a város vezetése maga volt a tehetetlenség, amikor végre kiírták, a közbeszerzések szabályosságát felügyelő hivatal azonnal visszadobta, mert olyan vállalkozások indulását is engedélyezte volna az elmúlt tíz-tizenegy évből, amelyek nem csak a Fidesz-éra alatt szerezték meg a szükséges referenciákat. Kikötötték, csak az utolsó nyolc év munkái számíthatnak alkalmas pedigrének. Ezzel a fáradsággal akár azt is előírhatták volna, hogy a pályázó neve vagy Mé… vagy Gar.. betűkkel kezdődhet. Mert ez így (il)demokratikus.

És persze átlátható. Mert mi sem fontosabb követelmény a hazai kormányzat számára, mint az ügyek átláthatósága. A transzparencia, amely, mint tudjuk, Magyarországon olyan, mint az üvegablak. Abból is van sokféle: tiszta, mint a víz, de van tükörablak, amely csak belülről látszik át, és színezett katedrálüveg, meg fóliázott vagy homokfúvott is… Ezek közül csak az elsőt, az ablaküveget szabad az ellenzéknek használnia, a többi kifejezetten a kormányzati transzparencia számára van fenntartva. Olyan ügyeknek, mint amilyenek például a kínaiaknak épülő vasútvonal szerződései. Van ilyenekből jócskán, de ezek szóra sem érdemesek.

Eltörpülnek az olyan kirívóan súlyos hiátusok mellett, mint amit az egyes fővárosi kerületek háza táján tapasztalnak a kormány emberei. Ferencvárosban például csupán a kötelező szerződések szerepelnek a kerület honlapján, de nem teszik fel, honnan verbuválták azokat az új dolgozókat, akikkel a korábbi, Bácskai polgármesterrel kilépetteket pótolták, és azt sem találni meg, hogyan nyomtatták ki a járványidőszakban a kerületi lapot. Nahát!

Az is botrányos, hogy Pestszentlőrincen egy jobbikos képviselő vezeti az önkormányzat pénzügyi bizottságát, és az ellenzéki kerületi vezetés az önkormányzati vállalatok igazgatóságából, felügyelőbizottságából kiszorította a korábbi fideszes pártkatonákat. Most az ellenzékbe szorult kormánypártiak a cégek ügyeivel kapcsolatban csak kitérő válaszokat kapnak a kérdéseikre. Ami példátlan arcátlanság!

És azt is joggal kérik számon a kormányzati megmondóemberek, hogy a lassan háromnegyed éve regnáló fővárosi vezetés szóban ugyan a zöldítés híve, de a megvalósítás érdekében nem sokat tett. Karácsony például engedélyezte huszonöt beteg fa kivágását a Zrínyi úton, holott korábban Tarlóson minden bokor „halálát” számon kérték. A főutakon kialakított biciklisávoktól sem lett jobb a város levegője, mert az egész nap dugóban álló autók telepufogják mindenféle káros anyaggal, és abban a szennyezett levegőben kell tologatniuk a családbarát kormány biztatására gyermeket vállaló ifjú anyukáknak a babakocsikat, bennük a jövő nemzedék felnövekvő polgáraival.

Miközben mindezt el kell viselnie példátlan gyorsasággal fejlődő hazánknak, az ellenzék máris forró őszre készül. Aljas ármánykodásba kezdett, álhírek terjesztésével készíti elő a következő, 2022-es megmérettetést. Olyasmikkel, mint az az elhíresült kamu videó, amihez hasonló a kormánypártoknak eszükbe sem jutott az elmúlt másfél évtizedben. Igaz, láthattunk például a Kubatov-listák készítéséről kiszivárgott videót, vagy a vidéki fideszesek csaló láncszavazásainak dokumentumait, de azok tényleg nem kamuból készültek. Azok valóságosak voltak, tehát senki ne sorolja azokat a féknyúz körébe, mert a hamis hír nem tréfadolog. A demokrácia legnagyobb veszélye.

A fentieket látva, tapasztalva, joggal figyelmeztetnek a kormány megmondóemberei minden tisztes magyart: éberség, elvtársak! / Somfai Péter