Besült a kormány csodafegyvere: a magyarok többségének évek óta csökken a reálbére
Noha a kormány a magyarok alacsony fogyasztása mögött az óvatossági motívumokat, valamint a magas megtakarítási rátát emlegeti, a GKI szerint az a reálbérek folyamatos csökkenésének köszönhető.
Az utóbbi hónapok egyik leggyakoribb kérdése, hogy a rendkívül magas reálbérszint mellett miért nem bővül gyorsabban a magyar fogyasztás? A gazdasági miniszter szerint az embereket az óvatossági motívum, valamint magas megtakarítási ráta jellemzi, mely folyamatok mellett azonban érdemes azt is figyelembe venni, hogy az átlagos bérnövekedés hogyan oszlik meg a munkavállalók között – figyelmeztet elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt.
Csökkenő reálbér, hanyatló fogyasztás
Az elemzőcég szerint 2020-ban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak (3 millió fő) 33%-ának csökkent a reálkeresete, vagyis a nominális béremelkedése nem érte el az infláció növekedését. 2021-ben aztán 45%, 2022-ben 40% volt ez az érték, majd 2023-ban 57%, vagyis akkor több mint minden második foglalkoztatottnak csökkent a reálkeresete. Ez az egyik oka annak, hogy miért csökkent a fogyasztás tavaly. A másik, hogy a háztartások áruvásárlási és egyéb fogyasztási hiteleinek növekedése, azaz hogy 2020-ban még „csak” 497 ezer ilyen hitelszerződés volt, míg 2024-ben már 643 ezer, s a hitelösszeg is jelentősen emelkedett.
Jó hír azonban, hogy idén júniusig már „csak” a megfigyelt foglalkoztatotti kör 19%-ának csökkent a reálkeresete, ám üröm az örömben, hogy ez az arány is elég nagy ahhoz, hogy a fogyasztás növekedését lassítsa.
Továbbá, figyelembe kell venni – írja a GKI –, hogy a magas jövedelműek a növekvő reálkeresetük egyre kisebb részét fogják további (hazai) fogyasztásra költeni. Ezen a ponton az elemzőcég megjegyzi, hogy a rendelkezésre álló adatokból az nem derül ki, hogy a vizsgált időszakban ténylegesen hány főnek nőtt folyamatosan a reálkeresete, miközben ők a stabil fogyasztók. Hasznos lenne tudni a kimaradó 1,5 millió foglalkoztatott kereset alakulását is – hangsúlyozták.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Gazdaság
2024. december 10., 10:13
Továbbra is drága az élet Magyarországon: az infláció 3,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos havi értékét novemberben.
Itthon
2024. november 29., 11:21
Hamarosan megkezdőnek a karácsonyi nagy bevásárlások, de aki idén édességet akar venni, annak bizony mélyen a zsebébe kell majd nyúlnia.
Gazdaság
2024. november 22., 14:21
Sokak számára idén is hitelfelvételből megoldott a karácsony, ám ez sok buktatót rejt.
A keresetek növekedése és számításának hivatalos módszerei önmagában is érdekességeket mutatnak. A teljes munkaidőben alkalmazottak átlagkeresete 2023-ban 571 ezer forint volt, mintegy 50 ezer forinttal meghaladva a háztartások teljes keresetének és foglalkoztatottak számának hányadosát (a KSH nemzeti számlák adat alapján). Utóbbi érték tartalmazza a nem teljes munkaidőben foglalkoztatottakat és egyéni vállalkozókat is, vagyis nagyobb körre terjed ki. Ez alapján a havonta nem megfigyelt 1,5 millió fős körben a keresetek átlag alattiak (2023-ban pl. bruttó 400 ezer forint, nettó 266 ezer forint).
A fogyasztás az emelkedő reálbérek függvénye
A GKI összehasonlította a hivatalos adatsort a saját havi felmérése adataival, ez alapján a lakossági felmérések eredménye jelentősen elmarad az egyéb módon számított átlagkeresetektől. Ez feltételezhetően azért van, mert az átlagkereset érték szórása nagy, és a nagyon magas keresetűek jellemzően nem válaszolnak a megkeresésekre. Ugyanakkor a mutatók trendje azonos.
2010-től kezdődően teljes munkaidőben alkalmazottak nominális átlagkeresete 282 százalékkal, míg a bővebb értelemben számított egy főre jutó átlagkereset 235 százalékkal volt több. Ennek a különbségnek további oka lehet, hogy 2019-ig a keresetek csak a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, valamennyi költségvetési intézmény és foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek adatait tartalmazták, amik felfelé torzították az adatokat: a nagyobb vállalatok magasabb fizetésekkel tudták csak biztosítani munkaerőigényüket a feszes munkaerőpiacon.
A fogyasztás fellendülésének alapfeltétele a reálbér növekedése, amit az elmúlt négy évben (2020-2023) a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagosan 44%-a nem kapott meg. Továbbá az átlagkeresetekhez képest az összes foglalkoztatott átlagkeresete 10%-kal alacsonyabb, ami szintén csökkenti a fogyasztás növekedésének lehetőségét.
(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: stevepb / Pixabay)
