Elviszi a kamatadó a nyugdíjat? Fontos változások jöhetnek!
A kamatadó kiterjesztésének terve a nyugdíj-megtakarítások jövőjét is alapjaiban befolyásolhatja.
A magyar kormány által tervezett adóváltozások egyik lehetséges eleme a kamatadó kiterjesztése lehet, amely immár nemcsak klasszikus befektetési formákat, hanem akár a biztosítási termékeken keresztül gyűjtött nyugdíj-megtakarításokat is érintheti – számol be róla az Economx. A változtatás célja a költségvetési bevételek növelése, ám a lépés érdemben alakíthatja át a lakosság hosszú távú pénzügyi tervezését.
Kamatadó a nyugdíj-megtakarításokra is? Átalakulhat a hosszú távú öngondoskodás rendszere
A jelenlegi szabályozás szerint a kamatjövedelmek után 15%-os kamatadót kell fizetni, kivéve, ha valaki olyan államilag támogatott nyugdíjmegtakarítási formában gyűjt (például önkéntes nyugdíjpénztárban vagy NYESZ-en), ahol bizonyos feltételek mellett adókedvezmény is jár. Azonban a befektetési egységhez kötött életbiztosítások – amelyek egyre népszerűbbek nyugdíjcélú megtakarításként – eddig sok esetben kimaradtak a közvetlen kamatadózási körből. Ez a kivétel kerülhet most veszélybe.
A lap által idézett források szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium vizsgálja annak lehetőségét, hogy a biztosításokon keresztül történő megtakarításokat is bevonják a kamatadó rendszerébe, mivel ezek gyakran hasonló megtérülési módokat kínálnak, mint más pénzügyi termékek. Az ilyen típusú változtatás viszont a lakosság több százezer szerződéssel rendelkező rétegét is érintheti, akik tudatosan hosszú távra, nyugdíjas éveikre gyűjtenek.
A biztosítási szakma részéről máris erős aggodalommal figyelik a tervezett módosításokat. A szakértők szerint, ha megszűnik az a biztonságos adókörnyezet, amelyben ezek a megtakarítások eddig léteztek, sokan elveszíthetik bizalmukat a rendszerben, és kevésbé lesz vonzó az öngondoskodás ezen formája. Ráadásul egy ilyen intézkedés
akár visszamenőleges hatállyal is értelmezhető lehet – ez pedig különösen érzékeny pont.
Fontos kérdés az is, hogy az adózás miként érinti majd az újonnan kötött szerződéseket, és lesz-e átmeneti szabályozás az eddig érvényben lévő szerződésekre. A biztosítók abban bíznak, hogy ha be is vezetik a kamatadó ezen formáját, legalább a meglévő konstrukciókat „védett” státuszban tartják majd.
A jelenlegi szabályozók szerint a nyugdíjkorhatár előtt legalább 10-15 évig érdemes fizetni a nyugdíjbiztosítást annak érdekében, hogy számottevően emelkedjen a későbbi járadék összege. Fontos tudni azt is, írja Sebestyén Ádám, a Magyar Nemzeti Bank mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület osztályvezetője a lapnak, hogy aki a nyugdíjkorhatár betöltéséhez képest 10 éven belül köt ilyen célú biztosítást, azt csak járadékszolgáltatásként teheti meg, egy összegben nem veheti fel.
A szakértő hangsúlyozza: a nyugdíjjogosultság elérésekor adómentesen juthatunk hozzá ugyan a biztosítási összeghez, de azok, akik a korhatár elérését megelőzően visszavásárlással vennék ki addig összegyűjtött pénzüket, rosszul járnak, hiszen ekkor vissza kell fizetni a felvett összegből a korábban igényelt adóvisszatérítések összegét, ráadásul 20 %-kal megnövelve. A már elért hozamot pedig kamatadó is terhelheti a megtakarítási időszak hosszától függően. Mindezt pedig tovább növeli a nyugdíjbiztosításban meghatározott visszavásárlással kapcsolatos elvonás is.
A nyugdíj-megtakarítási rendszer átláthatósága és kiszámíthatósága alapvető feltétel lenne ahhoz, hogy az emberek hosszú távon is bátran vállaljanak anyagi felelősséget jövőbeni éveikért. Egy ilyen lépés viszont pont ezt a biztonságérzetet ingathatja meg.
A cikk emlékeztet arra is, hogy a lakosság öngondoskodási hajlandósága az elmúlt években növekedett, és egyre többen választják az államilag kevésbé kötött, de rugalmasabb biztosítási termékeket. Ezek a formák nemcsak nyugdíjcélú megtakarításként szolgálnak, hanem gyakran egész életre szóló pénzügyi biztonságot ígérnek. Amennyiben a kamatadó ezen termékekre is kiterjed, az több szempontból is visszalépés lehet.
A Nemzetgazdasági Minisztérium hivatalosan még nem kommentálta a tervezett intézkedéseket, de a szakértők szerint a következő hetekben várható lehet pontosabb bejelentés. Addig is mind a megtakarítók, mind a pénzügyi tanácsadók feszülten figyelik, merre billen a mérleg nyelve.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Freepik)