Nagy Márton újabb adóváltozások lehetőségét jelentette be

Sajtótájékoztatót tartott kedden délelőtt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, amelyen bemutatta a Nemzetgazdasági Minisztérium működését, és a mindenkit érintő adóváltozásokról is beszélt. 

2025. január 14., 15:54

Szerző:

Nagy Márton újabb adóváltozások lehetőségét jelentette be

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kedden „2025 a családok és a kkv-k éve” címmel sajtótájékoztatót tartott – számolt be róla az Index.

Így alakult át a Nemzetgazdasági Minisztérium

Elsőként arról adott tájékoztatást, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium összeolvadt a Pénzügyminisztériummal, a két miniszteri posztból egy lett. A Pénzügyminisztérium hat államtitkárából három maradt, a másik három pedig beolvadt a már meglévő államtitkárok alá. Nagy Márton megerősítette, hogy Hoffman Mihály lesz az Államadósság Kezelő Központ új vezére a távozó Kurali Zoltán után.

A gazdasági kabinet megmarad és továbbra is Nagy Márton vezeti, de mostantól a költségvetési munkacsoport is ide tartozik, és ezáltal a miniszternek van vétójoga költségvetési kiadási ügyekben. A stratégiai kabinetet továbbra is Gulyás Gergely vezeti.

A továbbiakban a kormány gazdasági kabinetje egyben költségvetési munkacsoportként is működik, mind a kettőt Nagy Márton vezeti. A változás abban áll, hogy csak a stratégiai kabinet döntéseit vizsgálja a jövőben a költségvetési munkacsoport.

Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak

Nagy Márton azt is hangsúlyozta, hogy az egyes tárcák kiadási struktúráját máshogy kezelik majd: „Sokkal erősebben megjelenik a gazdasági irány.” Majd kiemelte a tárcavezető: „a pénzügyminiszter nem könyvelőként lép fel, hanem gazdaságpolitikusként”.

Emelkedett az államadósság

Idén a kormány 3,4 százalékos növekedést vár 3,7 százalékos hiánnyal. Az előzetes adatok szerint jelentősen csökkentette a kormány a hiányt 2023-ról 2024-re, ám az államadósság nőtt, ezt Nagy Márton is elismerte.

„Az államadósság tekintetében nem tudott csökkenni a mutató, 73,9% lehet” – ismerte el a miniszter, ám azt is kiemelte, idén már ez is csökkenni fog a hiány mellett. 2023-ban 73,4% volt a GDP-arányos adósságráta, Nagy Márton mostani elmondása szerint ez 2024 végére 73,9-74%-ra emelkedhetett.

„A 2025 a családok és a kkv-k éve és ez egy új szövetséget is jelent, ez a szövetség a 21 pontos akciótervben csapódik le” – fejtette ki a nemzetgazdasági miniszter. Nagy úgy véli, a foglalkoztatás kiemelkedő, van egy átrendeződés a foglalkoztatás tekintetében, a kereskedelem jelentősen konszolidálódik, mivel ebben a szektorban a legnagyobb a munkaerővesztés a mezőgazdaság mellett. A piaci szolgáltatások szívják fel ezt a munkaerőt.

„A reálbérek 9%-kal emelkedtek decemberben, idén ez 4-5% körül folytatódhat. Az inflációt lent fogjuk tartani” – ígérte. „A második félévben fog visszatérni az infláció 3% közelébe, nem januártól, hanem februártól indulhat be az infláció csökkenése” – fejtette ki.

Nagy Márton kifejtette továbbá, a leggazdagabbak között 10,3 %-os növekedés látható a reálbérekben, de

a legnagyobb növekedés a legkisebb keresetűek között látható, nekik 15,6 %-al nőtt a bérük.

A lakosság 82,1 %-nál látható a reálkeresetek növekedése, és idén ez még tovább emelkedhet a Nemzetgazdasági Minisztérium várakozása szerint.

„A kiskereskedelmi forgalom tovább növekedik, ugyanakkor decemberben lesz visszaesés, ami annak köszönhető, hogy abban a hat napban (az ünnepek alatt) rengeteg ember utazott el” – mondta a gazdasági miniszter, aki szerint az embereknek van pénze, és fogyasztanak.

A nemzetgazdasági miniszter számítása szerint a lakossági hitelezés is jelentősen növekedik. „2025 is csúcsév lesz a hitelezésben”, de a kormány szerint sokkal erősebben mennek a piaci hitelek, mint a támogatottak. A lakástranzakciók száma harmadával emelkedett a IV. negyedévben tavaly, beindult a használt lakások vásárlása is. 

Nagy Márton szerint egyértelmű, hogy fordulat látható Magyarországon: „Mondhatnám azt, hogy pipa, de még az út elején vagyunk” – mondta, és felhívta arra is a figyelmet, hogy a kormány akcióterve még csak most élesedett.

Egy új korszak kezdete

Az új jegybankkal kapcsolatban kiemelte, Varga Mihály belépését követően más lesz a viszony, „nyílt, transzparens és együttműködő”. Bár Nagy Márton szerint a vitáknak van helye, azt nem a nyilvánosság előtt kell lefolytatni a jövőben az MNB és a kormány között.

A vállalati hitelnövekedéshez szükség van a bankrendszerre, de lehet, hogy a jegybankra is a gazdasági miniszter szerint.

A miniszter azt is belengette, hogy a jövőben elképzelhető, hogy nem kell adóelőleget fizetni, hanem a végén kell rendezni a kötelezettséget. Ennél fontosabb bejelentés, hogy

18 millióra szeretnék emelni az áfa alanyi adómentességet, a kiva értékhatárát pedig 3–6 milliárd forintban szeretnék meghatározni

Ezeknek az irányoknak a kidolgozása folyamatban van.

A miniszter szerint a reálbérek pozitívak, ami azt jelenti, hogy visszaadja a veszteségeket, amit az infláció 2023-ban elvett. „Mi azt gondoltuk, hogy mára a családok nagy részénél sikerült visszaadni, de ez nem azt jelenti, hogy a helyzet gyarapodott, hanem azt jelenti, hogy csak visszakapták, amit elvesztettek.” Szerinte a helyzetet tovább kell javítani, és ebben nagy segítség a hároméves bérmegállapodás.

Nagy Márton szerint egyértelmű a fordulat a fogyasztói bizalomban. Ugyanakkor „a fogyasztásban is azt fogjuk mérni, hogy minél szélesebb körben valósuljon meg ez a helyreállás. Itt elvitathatatlan az a kérdés, hogy a következő hónapokban mi történik az állampapírokkal.” 

Kifejtette, hogy a múlt heti, bankokkal történt egyeztetésen a bankok állampapír-vásárlásáról is szó volt, amivel csökkenthetik az adókötelezettségeiket.

Arrra kérdésre, hogy van-e dolga a kormánynak az élelmiszerek áremelkedésének fékezésében, Nagy Márton azt felelte:

„Az áfacsökkentésben nem hiszek, a kereskedelem ezt azonnal lenyeli. ”

(Kiemelt képünkön Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Fotó: Attila Volgyi / XINHUA / Xinhua via AFP)

A rovat további cikkei