Nagy Márton olyan, mint egy rossz meteorológus

Tele a padlás Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter gazdasági jóslataival. De vajon ezek közül mennyi jött be?

2024. május 29., 13:38

Szerző:

Talán most már beválik Nagy Márton sokadszorra megtett jóslata a gazdaság növekedésbe fordulásáról, ám annak mértéke még nagy kérdés. Az Eurostat mutatói alapján összevetettük a hazai GDP-adatokat a többi uniós tagországéval, köztük a V4-ekével is.

Továbbra is kérdés, az első negyedéves GDP-adatok vajon a kilábalást jelentik-e, vagy csupán egyszeri visszapattanást az azt megelőző negyedév stagnálása után. Bár 2023. III. negyedévében már láttunk egy reményt keltő pozitív számot, később kiderült, hiába adott ki akkor Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy hurráoptimista közleményt, mely szerint „újra növekedésnek indult a magyar gazdaság”, illetve „megindult a növekedés helyreállítása Magyarországon”, az csak a korábbi négy negyedévet követő egyszeri visszapattanás volt, 2023 utolsó negyedévét újra stagnálás jellemezte – olvasható az Mfor elemzésében.

Ha jön Nagy Márton, akkor újraindul a gazdaság

Az első negyedévi adatok azt mutatják, az idei év első három hónapjában Magyarországon az egy évvel korábbihoz képest 1,7 százalékkal bővült a gazdaság, míg az előző év utolsó negyedévéhez viszonyítva a GDP növekedése 0,8 százalék.

Nagy Márton ismét nem habozott, a Központi Statisztikai Hivatal közlését követően perceken belül közleményben tudatta:

„kijelenthető, hogy 2024 első negyedévében újraindult a gazdaság”.

Valahogy úgy érezzük, Nagy Márton olyan, mint egy rossz meteorológus: noha mindig bejelenti, hogy most már aztán tényleg itt a szép idő, még akkor is, ha utána a tény az, hogy bőrig ázunk; ám előbb-utóbb csak be fog jönni a jóslata. Kérdés, akkor hisz-e még neki bárki, beleértve a főnökét is!

Viszont Nagy Márton mostani időjárás-előrejelzése valóban közel áll ahhoz, hogy valós legyen, és az idei évben összességében valóban növekedjen a magyar gazdaság. Ugyanis a tényszámok drasztikusan eltérnek a fél évvel ezelőttitől. Bár az előző negyedévhez képest akkor 0,9, most pedig 0,8 százalékkal bővült a magyar GDP, éves összevetésben, azaz az előző év azonos negyedévéhez képest számított érték akkor 0,3 százalékos csökkenést mutatott, szemben a mostani 1,7 százalékos növekedéssel. Miután a tavalyi évben a második negyedévet is „sikerült” recesszióval zárni, nem túl nagy bátorságra vall előrejeleznünk, az idei második negyedéves adat is szép pozitív értéket fog mutatni az akkorihoz képest.

Az utolérni vágyott Ausztria az év első három hónapjában 0,2 százalékos pluszt mutatott, míg a másik „kedvenc referenciaországunk”, Románia 0,5 százalékkal növelte a gazdasági teljesítményét. A hazai 1,7 százalékos növekedés szignifikánsan magasabb, mint a mindössze 0,4 százalékot kitevő uniós átlag, és ezüstérmes a V4-ek között. Szlovákia 2,7 százalékkal kilőtt, Lengyelország tőlünk picit lemaradva 1,3 százalékos pluszt tud felmutatni, míg a csehek 0,4 százalékos GDP-növekedése épphogy megfelel az EU átlagának.

Ausztria utolérése a mostani számok alapján „remekül” halad, a sógorok ugyanis 1,3 százalékos GDP-csökkenést tudtak felmutatni egy év alatt, ám „bezzegrománia” hazánknál egy tized százalékponttal magasabb, 1,8 százalékos éves növekedést könyvelhetett el – írja a lap.

Van tehát honnan visszakapaszkodnia a magyar gazdaságnak, és „hála” az oly sokat emlegetett bázishatásnak, erre statisztikailag minden esély megvan. Ugyanis a 2023-as év egészét tekintve Magyarország pocsék GDP-adatot mutatott fel, a tavalyi évben mért 0,9 százalékos recesszió az EU 27 tagállama közül az ötödik legrosszabb, miközben az uniós átlag 0,4 százalékos bővülés volt.

Ausztriát nemhogy nem értük utol, de még ott is kisebb volt a visszaesés mértéke, a 2,1 százalékos román növekedés pedig olyan mértékű, hogy már Nagy Mártonnak is a Fidesz-közeli lap hasábjain kellett magyarázkodva beismernie, hogy „az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt GDP-t tekintve a román gazdaság teljesítménye 2023-ra utolérte a magyart az uniós átlag arányában”.

Nem jobb a helyzet most sem: a kormányzati kristálygömbből korábban kiolvasott 4 százalékos növekedési jóslat mára 2,5 százalékra olvadt. Abban az elemzők többsége egyetért, hogy valódi fellendülésre csak az év második felében van kilátás – írja az Mfor.

(Kiemelt kép: Nagy Márton, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium minisztere. Fotó: Századvég Konjunktúrakutató, Facebook)

Az európai e-kereskedők érdekvédelmi szervezete és tágországi társult szervezetei nyílt levélben fordultak az EU és a tagországok törvényhozásához, hogy lépjenek fel a Temu szerintük piactorzító működésével szemben.

2024. június 21., 10:16

Egymilliárd eurós hitelt adhat Magyarország Észak-Macedóniának, miután a Fidesz szövetségese került hatalomra. A kölcsön a rendszerváltás óta a legnagyobb összegű külföldi hitelkihelyezést jelenti, ugyanakkor hogy annak mi értelme van, azt egyelőre senki sem tudja.