MNB-alelnök: az erőteljes dezinfláció támogatja a kamatcsökkentést

Az erőteljes dezinfláció, a kockázati környezet javulása, valamint a pénzügyi piacok stabilitása teszi lehetővé a folytatódó kamatvágást; a csökkentésről és annak mértékéről a testület egyhangúlag döntött.

2023. november 21., 16:41

Szerző:

A tanács lépésről lépésre, adatvezérelt módon az inflációs politikát befolyásoló tényezők és a kockázati környezet alakulásának függvényében dönt – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke kedden, online háttérbeszélgetésen.

A hazai makrogazdasági folyamatok közlése szerint trendszerű javulást mutatnak: az infláció egyszámjegyű lett, a külső egyensúlyi pozíciók tovább javultak, kikerült az ország a recesszióból. A dezinflációt 2024-ben is folytatni kell – húzta alá.

Továbbra is indokoltnak nevezte az óvatos megközelítés fenntartását, a geopolitikai feszültségek, nemzetközi kockázatok és a globális bizonytalanság miatt.

Az irányadó ráta a jelenlegi adatok alapján év végére 11 százalék alá csökkenhet, 2024 februárban egyszámjegyű lehet 

– jelezte.

A makrogazdasági helyzetről elmondta:

az infláció az év végén 7 százalék körül alakulhat, kulcskérdés az olajárak alakulása.

Az előző kamatdöntés óta a kockázatvállalási hajlandóság javult, a fejlett piaci hosszú hozamok korrigáltak, ugyanakkor az elmúlt években tapasztalthoz képest továbbra is magas szinteken alakultak. A jegybank mérései szerint a magyar gazdaság teljesítménye az év végéig tovább élénkül.

Rámutatott: a globális trendek a dezinfláció folytatódását vetítik előre. A világgazdasági kereslet gyengülése, a nyersanyagárak tavalyinál alacsonyabb szintje, valamint a nemzetközi szállítási költségek korrekciója az inflációs ráták folytatódó süllyedésének irányába mutat. Ugyanakkor a nyersanyagárak változékonysága fennmaradt, ami változatlanul kockázatot jelent inflációs szempontból.

Az infláció mérséklődése és a belső keresleti tételek helyreállása támogatja a 2024. és 2025. évi GDP bővülését, mindkét évben egyaránt várhatóan 3,0-4,0 százalékkal bővül a hazai GDP

A pénzpiaci stabilitás biztosítás az árstabilitás elérésének feltétele – mondta. Hangsúlyozta: a fegyelmezett monetáris politika fenntartására van szükség.

Kérdésre közölte: a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének decembertől érvényes mértékéről született döntés "nem szükségszerűen" jár érdemi inflációs következményekkel.

Úgy vélekedett, a hulladékgazdálkodásban júliusban bevezetett kiterjesztett gyártói felelősség díjnak kisebb hatása lesz az eddigi várakozásoknál, a kötelező visszaváltási díjak bevezetésének viszont „statisztikailag nem kell az inflációs méréseket érinteni”, vagyis az nem fogja emelni az inflációt.

(Kiemelt kép: Fotó: Attila KISBENEDEK / AFP)