Állítólag lett volna esély a Quaestor károsultjainak kárpótlására
A Quaestor egykori vezére szerinte volt esély arra, hogy pénzügyi szolgáltató ügyfeleinek kötvénybefektetése teljes mértékben megtérüljön, hiszen azt többek között a Győri ETO komplexuma is fedezte volna. Ám a cég tulajdonában álló ingatlanokat állítása szerint „elkótyavetyélték”.
A végéhez közeledik a Quaestor-botrány csaknem nyolc éve tartó tárgyalássorozata. A per fővádlottja, a 77 milliárd forintos csalással vádolt Tarsoly Csaba a Blikknek azt nyilatkozta, szerinte lett volna esély a Quaestor-ügyfelek kötvénybefektetésének teljes megtérülésére.
Úgy érzem, a tárgyalás során mindent megtettem az igazam bizonyítása érdekében. Több mint ezer észrevételt tettem. Tény, hogy a vádiratban az ügy elejétől kezdve ez év februárjáig az szerepelt, hogy nem volt esély a károkozás megtérülésére. Ez a mondat a február 20-i vádirat módosításból kikerült, az ügyészség véleménye szerint ez további bizonyíték szükségességét vetette volna fel. Ez elmaradt, amely alapvetően kihat a védekezésemre, mert a vagyon meglétének bizonyítása igazolja a huszonöt éves munkánk eredményét
– mondta Tarsoly Csaba a Blikknek. Az egykori Quaestor-vezér hozzátette, szerinte volt esély az ügyfelek kötvénybefektetésének teljes megtérülésére, amit a cég ingatlanjai, például a Győri ETO komplexuma fedezett volna. „Ehelyett a felszámolók elkótyavetyélték a lefoglalt ingatlanokat, beruházásokat, így közismert vállalkozók és cégeik jártak jól ezek felvásárlásával. Sajnálatos, hogy mindezt nem vizsgálta ki a vádhatóság” – mondta Tarsoly Csaba, aki több lefoglalt ingatlant is felsorolt, amelyek szerinte messze áron alul kerültek az új tulajdonosaikhoz, miközben ő két éven át előzetes letartóztatásban volt. Úgy véli, ezekben az ügyekben akár hűtlen kezelés miatt is indulhat még eljárás.
Így pattant ki a Quaestor-botrány
A pénzügyi szolgáltatásokkal és befektetésekkel foglalkozó Quaestor-csoport 2015. március 11-én küldött levelet az ügyfeleknek, amelyben közölték, hogy a cég öncsődöt jelent. A Magyar Nemzeti Bank közléséből kiderült, hogy a kibocsátott kötvényeikből 150 milliárdnyi papírnak nem volt fedezete.
Az első tárgyalást 2016 júliusában tartották, a vádirat szerint Tarsoly Csaba 2004 tavasza előtt megállapodott a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet vezetőjével, hogy a Quaestor cégcsoporton keresztül a takarékszövetkezet vagyonából folyamatosan finanszírozza az elsőrendű vádlott fiának, a másodrendű vádlottnak a cégét, amit színlelt értékpapír-vásárlásokkal lepleztek. Cserébe a takarékszövetkezet vezetője azt vállalta, hogy a szövetkezet pénzéből időnként kisegíti a Quaestor-csoportot. A Fővárosi Főügyészség 11 emberrel szemben emelt vádat bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás miatt. Tarsoly Csaba első fokon két év letöltendő szabadságvesztést kapott.
(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: Teona Swift / Pexels)