Mérséklődött az infláció, mégis kerüljük a boltokat
A Magyar Nemzeti Bank kiterítette a lapjait. Elárulták, hogy az utóbbi időben miért nem nő a magyarok fogyasztása, mekkora lesz az infláció, valamint hogy mire készülhetünk a gazdaság fejlődése terén.
A Magyar Nemzeti Bank negyedévente adja ki az inflációs jelentését, amiben részletesen elemzi a magyar gazdasági folyamatokat. A teljes anyag mindig a keddi kamatdöntés utáni csütörtökön jelenik meg, de a két fő gazdasági mutatóra vonatkozó prognózissal szokás szerint már kedden előállt a jegybank – írja cikkében a Portfolio. A lap felidézte, az idénre 0,5 százalékponttal mérséklődött az inflációs prognózis, de az alapvető kép március óta nem változott: az inflációs cél jövőre érhető el. A GDP-növekedésre vonatkozó várakozásokon ennyit sem módosított az MNB, 2024-ben 2-3 százalékos, jövőre 3,5-4,0 százalékos gazdasági bővülést vár.
Balatoni András, a MNB közgazdasági előrejelzéssel és elemzéssel foglalkozó igazgatóságának vezetője ennek kapcsán elmondta, az elmúlt hónapok erőteljes dezinflációja nagy sikernek számít, erre reagálva húzta lejjebb idei inflációs prognózisát a jegybank. A munkaerőpiac feszessége enyhült, a reálbérek emelkedésével a háztartások fogyasztása egyre inkább hozzájárul a GDP-növekedéshez.
A szakember hangsúlyozta, a dezinfláció nagyon gyors szakasza már mögöttünk van, globálisan és idehaza is látható egy kis visszarendeződés. Magyarországon a maginfláció is enyhén emelkedhet. Ennek egyik oka a szolgáltatás infláció lassabb lecsengése, amiben elsősorban a telekommunikációs és banki szolgáltatások a felelősek. Ha ez a két szektor nem drágított volna a visszatekintő infláció alapján, akkor a jegybanki cél már teljesült volna.
Az infláció szempontjából viszont kedvező jelenség, hogy a 2021 közepétől 2023 elejéig jellemző sajátos magyar hatás, a profitok látványos emelkedése (a túlárazásra visszavezethető profitinfláció) eltűnőben van. E tekintetben is a bankszektor és a telekom-szektor a kivétel. Szintén jó hír, hogy a vállalatok inflációs várakozása sokat mérséklődött, normalizálódott, viszont a lakossági várakozások még mindig magasan vannak. Az idei év végére a jegybank 4,5 százalékos inflációt vár, ez némileg alacsonyabb, mint a piaci várakozás.
A növekedési kilátásokkal kapcsolatban a jegybank szerint meghatározó, hogy a magyar lakosság óvatossági motívumai oldódnak, ezért a reálbérek növekedése egyre inkább nyomot hagy a háztartások fogyasztásán. Ugyanakkor annak alacsony szintje a magas GDP-GNI résnek, a magas profithányadnak, a magas megtakarítási rátának, és a közelmúlt magas inflációjának köszönhető.
(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: Shutterstock)