Brutális veszteséget termelt a jegybank tavaly, de ebben nincs semmi új
A rekordszintű veszteség oka egyszerű: az MNB az infláció leküzdésére magas kamatlábakat alkalmazott, ami miatt nettó 1643 milliárd forintnyi kamatot fizetett ki tavaly, döntő részben a kereskedelmi bankok felé.
A harmadik egymást követő évben volt veszteséges tavaly a Magyar Nemzeti Bank (MNB) működése, és 1763 milliárd forintos mínusszal zárta 2023-at. A rekordszintű veszteség oka, hogy az infláció leküzdésére alkalmazott magas kamatlábak miatt nettó 1643 milliárd forintnyi kamatot fizetett ki tavaly az MNB a nála elhelyezett betétek után, döntő részben a kereskedelmi bankok felé – írja elemzésében a Portfolio.hu. Hozzáteszik, a nagy tavalyi kamatfizetés oka a magas bankrendszeri likviditás és az MNB által alkalmazott magas kamatszint együttese. Ahogy a jelentés megjegyzi: „a bankrendszeri likviditás 2023-ban végig bőséges maradt, teljes átlagos mennyiség a januári 11 660 milliárd forintról év végére 14 500 milliárd forint fölé nőtt.” Nagy összegű kamatfizetéseivel maga a jegybank is hozzájárult a banki likviditás további növeléséhez.
Az 1763 milliárdos veszteség több mint négyszerese az egy évvel korábbinak, pedig már az is rekordnak számított.
A pénteken közzétett éves jelentés alapján mínusz 1855 milliárd forinttal most először negatív tartományba került az intézmény saját tőkéje is, ám ez az idei költségvetést nem kell, hogy terhelje: a jegybanktörvény őszi módosítása értelmében csak „hosszabb idő” után kell az MNB saját tőkéjét a jegyzett tőkének megfelelő 10 milliárd forintos szintre feltornázni.
Az elmúlt időszakban egy másik lesújtó eredmény is napvilágot látott, melyet pont a veszteséggel működő jegybank tett közzé. Eszerint a magyar gazdaság versenyképességének erősítése kulcs a fenntartható felzárkózás eléréséhez, és hazánk versenyképességének erősítése nélkül nemcsak a hosszú távú fenntartható felzárkózás, de az egyensúlyok és az árstabilitás sem valósítható meg. A versenyképesség javítása továbbá a külső sokkokkal, válságokkal szemben is ellenállóbbá teszi a gazdaságot.
Az MNB Versenyképességi Indexe alapján ugyanakkor Magyarország versenyképesség szempontjából nem áll túl jól, 2023-ban ugyanis a megelőző évhez képest két helyet rontva a 19. helyen végzett az Európai Unió 27 országának versenyképességi rangsorában. Az MNB szerint a relatív versenyképességi pozíciónk enyhén a visegrádi országok átlaga alá romlott.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Gazdaság
2024. április 11., 09:57
A kriptopiaci szereplők – szolgáltatók, kereskedési platformok – által működtetett ökoszisztéma jelenleg még felügyelet, garanciális és kárviselési szabályok nélkül működik itthon. Alapvető fontosságú ezért, hogy a fogyasztók előzetesen tájékozódjanak arról: pontosan milyen kockázatai vannak az általuk igénybe veendő kriptoeszközöknek (pl. a Bitcoinnak), illetve kriptotőzsdéknek (pl. a Binance-nek). Az MNB eközben felkészül a kriptopiaci szereplők felügyelésére – közölte a jegybank.
Gazdaság
2024. március 30., 14:22
Februárban már csak 3,7 százalék volt az infláció mértéke, de újra elérheti majd az 5 százalékot is.
Gazdaság
2024. március 21., 17:02
Két pozíciót romlott hazánk versenyképessége, a 19. helyen végzett az Európai Unió 27 országának rangsorában.
„Versenyképességi helyzetünk továbbra is gyengébb az EU átlagánál, és jelentősen elmarad a leginkább fenntartható növekedési pályával rendelkező öt északi tagállam átlagától. Az ismertebb versenyképességi rangsorok többsége is visszaigazolja a fenti képet. A legátfogóbb versenyképességi összehasonlításban, az IMD globális rangsorában Magyarország 7 helyet veszített 2023-ban. Közben régiónkból a lengyelek ugyanennyit léptek előre, amivel visszaelőzték hazánkat” – ismertették.
(Kiemelt képünk Matolcsy György, az MNB elnöke. Forrás: JOHN THYS / AFP)
