Új pénz jelent meg Magyarországon

A Magyar Nemzeti Bank új pénzt bocsátott ki: megjelent a jelenlegi 100 forintos érme emlékváltozata, de más emlékérme is forgalomba került.

2024. május 16., 13:58

Szerző:

Új pénz jelent meg Magyarországon, miután a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jubileumi érmekibocsátást jelentett be – derült ki a legfrissebb Magyar Közlönyből. A kibocsátás több érme megjelenését jelenti: egyrészt az MNB kibocsátja a jelenlegi, készpénzforgalomban használt 100 forintos érme emlékváltozatát, ami nem új 100 forintos, hanem a forgalomban lévő érme új változatának megjelenését jelenti.

A jubileum alkalmából kibocsátásra kerülő 100 Ft-os forgalmi érme emlékváltozat névértékes oldala megegyezik a jelenleg forgalomban lévő 100 Ft-os érme címletoldalával. A tematikai oldalon a megszokott címerábrázolás helyett a középmezőben kissé excentrikusan elhelyezve a Magyar Nemzeti Bank logójának ábrázolása látható, amelyet a jegybank által 1924-ben kibocsátott részvény díszítőkeretéből vett – két oldalt a belső magon túlnyúló és az előlap külső szélén futó gyöngysort is megszakító – motívum-részlet vesz körül. A tematikus oldal szélén, felső köriratban a „MAGYARORSZÁG”, alsó köriratban – három sorba tördelve – a „100 ÉVE A FÜGGETLEN, STABIL PÉNZÜGYI RENDSZER ŐRE” felirat olvasható, amely tartalmi egységet képez a logóábrázolással. Az alsó körirat fölött, bal oldalon a Magyar Nemzeti Bank alapításának évét jelölő „1924” felirat, jobb oldalon a „2024” verési évszám olvasható.

A jegybank ugyanakkor nem csak a fenti változást vezette be, „100 éves a Magyar Nemzeti Bank” megnevezéssel 50.000 Ft névértékű, egy oldalon aranyozott rátétes ezüst és 3.000 Ft névértékű színesfém emlékérmét is kibocsátott. A 100 grammos ezüst emlékérme a hazai emlékérme-kibocsátások történetében a valaha volt legnagyobb súlyú nemesfém emlékpénz.

Az emlékérmék előoldalán a Magyarország zászlaját heraldikai sávozással megjelenítő, körvonallal határolt középmezőben a fejlődést és növekedést jelképező Fibonacci-spirál plasztikus megjelenítése látható, háttérben szerkesztőnégyzetekkel. A spirál gyújtópontjában áll az „MNB” felirat és az alapítás évét jelölő 1924-es évszám, így kifejezve, hogy a jegybank tevékenységével a kezdetektől fogva hozzájárul a stabil gazdasági környezet kialakításához, ezzel megteremtve a fejlődés alapját. A külső peremen olvashatók az intézmény működését meghatározó legfontosabb célok: félköriratban fent a „STABILITÁS • FEJLŐDÉS • ÉRTÉKTEREMTÉS”, lent a „FÜGGETLENSÉG • FENNTARTHATÓSÁG”.

Az emlékérmék hátoldalának körvonallal határolt középső részében a Magyar Nemzeti Bank logójának ábrázolása látható, az ezüst érmén aranyozott inlay betétként, míg a színesfém változaton plasztikusan megjelenítve. Felette az MNB által 1924-ben kibocsátott részvény díszítőelemének részlete köszön vissza, melyben a „100 ÉVES A” felirat olvasható, tartalmi egységet képezve a logóval. A logó ábrázolásától jobbra, fent az elektronikus tranzakció jelképeként egy bankkártya, majd – az óramutató járásával megegyezően – egy aranyrúd látható utalásként a szuverenitást elősegítő aranykészletre. A motívumsort a jelenleg forgalomban lévő 100 forintos, az 1971 és 1987 között forgalomban használt 10 forintos, valamint az 1946-ban kibocsátott 1 forintos címletű forgalmi érme egy-egy részletének ábrázolása gazdagítja, érzékeltetve, hogy az MNB a stabil pénzügyi rendszer őre, a nemzeti valuta kibocsátója. A hátlap szélén, bal oldalon – a 10 forintos címletű forgalmi érme ábrázolásába illesztve – az emlékérmét tervező Horváth Andrea iparművész mesterjegye látható.

Már nem új pénz a forint

A forintot a II. világháború után, 1946. augusztus 1-jén vezették be az 1945-1946 évi hiperinflációt követően a pengő helyett. Ez a forint még arany alapú pénz volt a kibocsátáskor. 1 Ft = 0,0757575 gramm arannyal. A forint váltópénze a fillér, de a fillérérméket 1999-ben kivonták a forgalomból. 2008-ban az egy- és kétforintos érmék is eltűntek, majd a jegybank 2009. június 15-én bevezette a 200 forintos érmét, a 200 forintos bankjegyeket pedig 2009. november 15-én bevonták.

A forint Magyarország európai uniós csatlakozása (2004) után is megmaradt, de valamennyi új EU-taghoz hasonlóan Magyarország is vállalta, hogy fizetőeszközét euróra cseréli, amint a gazdaság teljesíti az eurózónához való csatlakozás feltételeit. 2001-ben az euró bevezetését még 2006-ra várták, a várt időpont azonban a gazdaság mutatóinak romlásával párhuzamosan folyamatosan tolódik.

(Magyar Nemzeti Bank épülete, Budapesten. Fotó: Pesti Hírlap archív)

Áprilisban az ipari termelés volumene 6,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, míg munkanaphatástól megtisztítva 2,4 százalékkal elmaradt attól, a jelentős eltérést a nyers adathoz képest az okozza, hogy ebben a hónapban hárommal több munkanap volt, mint 2023 áprilisában. Az akkumulátorgyártás visszaesése 23 százalékos - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön.