Emlékérmét bocsátott ki az MNB Neumann János tiszteletére

A különleges, négyzet alakú emlékérme a magyar tudósokat, feltalálókat, illetve találmányaikat bemutató színesfém sorozat tizenharmadik tagjaként jelent meg, tervezője Pelcz Balázs szobrászművész – tájékoztatta kedden az MNB az MTI-t.

A közleményben felidézik, hogy Neumann János, a világ egyik leghíresebb magyar matematikusa 1903. december 28-án született Budapesten. Közel három évtizedes munkássága alatt számos tudományágat gazdagított felfedezéseivel, a halmazelmélet, a játékelmélet és a kvantummechanika terén is korszakalkotó felismerésekre jutott, miközben lerakta a ma ismert informatika alapjait.

Korán megmutatkozó tehetségét a korszak egyik legszínvonalasabb oktatási intézményében, a Fasori Evangélikus Gimnáziumban fejlesztették tovább tanárai. A gyors gondolkodásáról és rendkívüli fejszámolási képességéről híres Neumann János 1921-ben beiratkozott a Budapesti Tudományegyetem matematika szakára. Egyetemi évei alatt a korszak jelentős tudósaitól tanulhatott külföldön, amely későbbi nagysikerű pályáját megalapozta. Matematikusi doktori címet 1926-ban szerzett. Egy évvel később a berlini egyetem magántanáraként tanított, majd az 1930-as évektől – kivételesen fiatalon – az amerikai Princeton Egyetem vendégprofesszora, később professzora lett.

A második világháború idején bekapcsolódott a haditechnikai kutatásokba, ami számos tudományos kitüntetést és magasrangú állami megbízást hozott számára. Az 1940-es években lefektette a számítógép működési elveit, és részt vett az EDVAC, az első belső programvezérlésű, elektronikus, digitális, univerzális számítógép építésében. Az 50-es évek elejére megépítette az általa elképzelt architektúrára épülő, már modern számítógépnek tekinthető IAS computert, amely számos későbbi számítógép előképeként vonult be az informatikatörténetbe.

A digitális számítógépek tervezésénél a Neumann-elvek (teljesen elektronikus számítógép; kettes számrendszer, aritmetikai egység és központi vezérlőegység alkalmazása; belső program- és adattárolás) bevezetése korszakváltást hozott a tudományos életben és a mindennapokban. A rengeteg munka, valamint daganatos betegsége legyengítette a tudós szervezetét és 1957-ben elhunyt – írták.

A közlemény szerint a világhírű matematikus tiszteletére kibocsátott emlékérme a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság tematikai közreműködésével készült. Az emlékérme előoldali kompozíciója, az egyre kisebb, szabályos ötszögeket örvényszerűen megjelenítő plasztikai ábrázolás Neumann János önmagát reprodukálni képes automatikus gépének ötletére tesz utalást. Az ábrázolás alatt a „TÜRELEM” „RUGALMASSÁG” és „ÉRTELEM” felirat olvasható, amely a nemzetközileg elismert matematikusnak az 1950-es években a fejlődéssel kapcsolatosan megfogalmazott gondolataira utal, miszerint „a fejlődés ellen nincs gyógymód”, a kihívásoknak való megfelelést, a változáshoz való alkalmazkodást elősegítheti ez a három emberi tulajdonság.

Az emlékérme hátoldalán Neumann János portréja található, amely egy 1940-es évekbeli fotó alapján készült és alkotóereje teljében láttatja a világhírű tudóst.

A színesfém emlékérme réz (75 százalék) és nikkel (25 százalék) ötvözetből készült, súlya 14 gramm, mérete 28,43 x 28,43 milliméter, széle sima. Az emlékérméből összesen 11 ezer darab készíthető, 6 ezer darab tükörfényes (proof), 5 ezer darab selyemfényes (BU) kivitelben.

Az emlékérme a kibocsátást követő egy évig névértéken vásárolható meg keddtől a Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában és webáruházában.

(Kiemelt kép: Neumann János. Forrás: njszt.hu)