Kukába dobott pénz: így lesz a gyógyszervásárlásból pazarlás
Rengeteg pénz megy el azokra a gyógyszerekre, amelyeket végül fel sem használunk, és ezzel még a környezetet is szennyezzük.
Elképesztő, hány tonna gyógyszer és gyógyhatású készítmény kerül a kukákba amiatt, mert lejárt a szavatosságuk vagy mert végül nem használták fel azokat, és úgy tűnik, a pénz sem visszatartó erő – hívta fel a figyelmet az EconomX.
Bár ezen gyógyszerek nagy része nem szó szerint végzi a kukákban, és ez többek között annak is köszönhető, hogy a lakosság már valamivel környezettudatosabb, és a veszélyes hulladéknak minősülő gyógyszereket külön kezeli. Emellett az is megkönnyítette a feleslegessé váló gyógyszerektől való megválást, hogy ma már a drogériák, bioboltok és benzinkutak egy része is fenntart külön erre a célra kihelyezett gyűjtődobozokat, miközben a Magyarországon található összes gyógyszertár is visszaveszi a gyógyszereket.
Ennek ellenére jóval nagyobb mennyiségű gyógyszer kerül a kukákba, mint az indokolt lenne. És sajnos még mindig sokan gondolják úgy, hogy bárhol és bármikor megválhatnak ezektől, pedig az egyik legveszélyesebb hulladéktípusról van szó, amely jelentős környezetkárosítást végezhet, hosszú távú hatásai pedig beláthatatlanok.
A portál a Recyclomed Nonprofit Kft. tájékoztatásából megtudta, hogy a tavalyi évben összesen 338,2 tonnányi gyógyszert került be a fent említett gyűjtődobozokba, ám ez nem sokkal kevesebb, mint a korábbi években, és csak nagyon lassan javul a tendencia.
A pénz szempontjából is pazarlás
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2024. október 28., 13:27
Frissítette a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) az ivóvízminőségről szóló összeállítását, több telpülésen kifogásolható az ivóvíz minősége.
Életmód
2024. szeptember 25., 10:30
Újabb csendes járvány törhet ki, amelynek során – hasonlóan az antibiotikum-rezisztenciához – a gombás fertőzés is képessé válhat alkalmazkodni az ellene bevetett gyógyszerekhez.
Itthon
2024. szeptember 6., 15:39
Jelenleg sem kapható, hiánycikk egy fontos gyógyszer, ami segít az ADHD-val (figyelemzavaros hiperaktivitás) küzdő gyermekeknek a koncentrációban.
A gyógyszerek nagy részétől azért válnak meg az emberek, mert azoknak lejárt a szavatossága, illetve mert végül nincs rájuk szükség. Ez havonta is 28 tonnányi gyógyszerhulladékot eredményez, ami már csak azért is meglepő, mert a gyógyszerek és gyógyhatású készítmények ára sosem volt alacsony, de tavaly még emelkedett is.
A Központi Statisztikai Hivatal felmérte, hogy egy állampolgár átlagosan 15 receptet váltott ki 2023-ban, és nagyjából 16 ezer forintot költött gyógyszerre. A készítmények összköltsége meghaladta a 674 milliárd forintot. Az EconomX Szalóki Katalint, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatóját kérdezte meg a témáról, aki elmondta, hogy ez a hatalmas mennyiségű hulladék komoly problémát jelent, hiszen szakszerű megsemmisítésre van szükség.
Jelenleg a gyógyszercégek feladata, hogy visszagyűjtsék a lakosság által fel nem használt gyógyszereket, majd megsemmisíttessék azokat. Ez hatalmas költségekkel jár, és ahogy növekszik a hulladék mennyisége, úgy a megsemmisítés ára is emelkedik.
A szakmai szervezetek emiatt is szükségesnek tartanák a gyógyszerfelhasználás optimalizálását. Egyrészt problémás, hogy a betegek egy része nem veszi be a felírt készítményeket az orvosi utasítás ellenére sem, így egészségi állapotuk adott esetben nem javul. Ezen kívül sokan a kommunális hulladékok között helyezik el a gyógyszereket, ami a lehető legrosszabb döntés.
A felmérések szerint a haza természetes vizek nagy részében kimutathatóak a gyógyszermaradványok, ami azt bizonyítja, hogy a lakosság egy része még mindig nem használja a gyűjtődobozokat. A környezetszennyezésen túl ez az emberekre nézve is súlyos kockázatot jelent, hiszen gyakorlatilag a természetes vizek is mérgezővé válnak, ami a növényzettől kezdve az állatvilágon át az emberekig mindenre és mindenkire hatással lesz.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Shutterstock)
