Megesszük a fizetést – Erősödik az elszegényedés Magyarországon

A társadalom alsó és felső 20 százalékának jövedelme egyre távolodik egymástól Magyarországon, egyre nő az elszegényedés.

2024. április 12., 12:35

Szerző:

Egyre nagyobb a szakadék a társadalmi osztályok között, és erősödik az elszegényedés – erről beszélt Dr. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) frissen kinevezett főtitkára, a Pénzcentrum által szervezett RETAIL DAY 2024 konferencián. Előadásában a kereskedelem változó szerkezetéről beszélt, és kifejtette, a társadalom alsó és felső 20 százalékának jövedelme egyre távolodik egymástól Magyarországon. „Erősödik az elszegényedés” – jelentette ki. A főtitkár szerint a kiskereskedelmi szektor nyereségszintje 2-3 százalék körül alakul, magyarán a kiskereskedelmi adó gyakorlatilag elvitte a profitot – írja az ATV.

„A fogyasztási szerkezet átalakulása figyelhető meg jelenleg Magyarországon. Jelenleg 100 forint GDP-ből 60 forintot költünk fogyasztásra, ez Szlovákiában 67 százalék, Norvégiában 37 százalék – sokat elárul a gazdaság szerkezetéről”– mondta a főtitkár. A szolgáltatáson belül a kereskedelem a legfontosabb alágazat, a GDP-hez a hozzáadott értéke 10 százalék, második legnagyobb, ám ez csökken, ezzel együtt a hozzáadott értéke, szerepe, jelentősége csökken, és 2023-ban is ez a folyamat ment végbe az előzetes adatok szerint.

Az elszegényedést az mutatja, hogy élelmiszerre költenek a legtöbbet a családok

A kereskedelem helyéről, szerepéről beszélt elsősorban előadásában. Mint kifejtette, a háztartási fogyasztás alapvetően GDP, reáljövedelem függő. 2023-ban a kereskedelem elszakadt a fogyasztástól, ennek az egyik olvasata az, hogy az emberek többet költöttek egyéb szolgáltatásokra.

 

„Az élelmiszerek aránya folyamatosan nő – ez a fejlettebb gazdaságokban nem így van. Miért van ez a magyar sajátosság? A fogyasztási szerkezet átalakul. E mögött jövedelmi egyenlőtlenségek vannak: a legfelső 20 és a legalsó 20 százalék jövedelme egyre távolodik egymástól. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon erősödik az elszegényedés – ezt mutatja, hogy nő az élelmiszerre költött összeg – hívta fel a figyelmet előadásában.

Ezért drága az élelmiszer a magyar boltokban

A magyar élelmiszer előállítás és forgalomba hozatala általánosságban véve kevésbé hatékony, termelékeny, mint a régiós versenytársai. Ez tehát felfelé tolja az árakat – írja az Agrárszektor. Az MNB is többször felhívta rá a figyelmet, a magyar élelmiszeripar hatékonysága elmarad a nagy európai országok termelékenységétől, ami kétségkívül drágábbá teszi az itthon előállított termékeket. Ráadásul a magyar élelmiszeripar magasabb kamatkörnyezettel szembesül, ha beruházni vagy fejleszteni akar. 

Az élelmiszer drágulását fokozza a forint árfolyama is, amire sok esetben úgy reagálnak a cégek, hogy magasabb árfolyammal számolnak, mert az előre kiszámíthatatlan árfolyammozgások miatt nem akarnak profitot bukni. Ez pedig valójában nem csak az import termékeket érinti, hanem a versenytárs-orientált árképzés miatt a hazai termékeket is, amelyek a versenyző importhoz igazítják az áraikat.

(Fotó: Max Bohne / Unsplash)

A forintnak biztosan PomPom volt a kedvenc meséje, mert azt játssza, hogy „Most leginkább egy szőrsapkához hasonlítok, ahogy ülök az ágon, egy szép hosszú ágon, föl-he-he-he, le-he-he-he, mivel egy szellő hintáztatja az ágat...”.