Kétmillióan élnek a szegénység küszöbén, miközben a gazdagok még gazdagabbak lettek tavaly

Közel kétmillióan voltak a szegénység küszöbén Magyarországon 2022-ben a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett Háztartások életszínvonala című kiadvány szerint. A kutatás szerint a gazdagok még gazdagabbak lettek tavaly.

2023. november 7., 14:22

Szerző:

Közel kétmillióan voltak a szegénység küszöbén Magyarországon 2022-ben. A kétmilliós szám enyhe növekedés az előző évhez képest, de még így is határozottan jobb a helyzet, mint egy szűk évtizeddel ezelőtt – írja a vg.hu a KSH Háztartások életszínvonala című kiadvány alapján. 2022-ben az előző évihez képest a népesség 19,6 százalékát, 1 millió 863 ezer főt érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata.

 

A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek száma és aránya dimenziónként, 2021. KSH

Az egyes dimenziókat tekintve a relatív jövedelmi szegénységi arány 12,1 százalékról 13,0 százalékra emelkedett, a súlyos anyagi és szociális deprivációban való érintettség 9,1 százalékról 10,4 százalékra nőtt, míg a nagyon alacsony munkaintenzitás mutatója 4,7 százalékról 3,8 százalékra csökkent 2021-hez képest. A KSH is megállapítja, hogy 2015 óta 243 ezerről 141 ezerre csökkent a legveszélyeztetettebbek, vagyis az egyszerre mindhárom szegénységi dimenzióban érintettek száma. 2022-ben egyszerre két dimenzió 431 ezer, egy dimenzió pedig 1 millió 291 ezer embert érintett. A legnagyobb mértékű, 90 ezres csökkenés azok számában következett be, akiket a munkaszegénység és a jövedelmi szegénység egyszerre érintett. A legalsó jövedelmi ötödben az egy főre jutó éves átlagos bruttó jövedelem 1 millió 246 ezer forint volt, az országos átlag 40,4 százaléka, míg a legfelső ötödben 6 millió 27 ezer forint, az országos átlag kétszerese. 

A gazdagok még gazdagabbak lettek

A legalsó és a legfelső jövedelmi ötödben számottevően eltér a jövedelemszerkezet. A legszegényebb ötödbe tartozó háztartások körében a munkajövedelem részaránya 69,8, a társadalmi jövedelmeké 28,2 százalék, miközben a leggazdagabb háztartások esetében 79,7 százalékot képviselt a munkajövedelem, a társadalmi jövedelem pedig 16,9 százalékot.

Nőttek a regionális különbségek

2022-ben nőttek a regionális különbségek az előző évhez képest. Három régióban, Közép-Dunántúlon, Nyugat-Dunántúlon és Budapesten csökkent a szegénység vagy kirekesztődés kockázatának kitett népesség aránya, a többi régióban nőtt. A legnagyobb mértékű növekedés Észak-Magyarországon következett be, ahol az előző évi 25,0 százalékról 31,7 százalékra emelkedett a szegények vagy kirekesztődöttek aránya. A mutató értéke Közép-Dunántúl régióban volt a legalacsonyabb (10,9 százalék).

Az egyes szegénységi dimenziókat tekintve jövedelmi szegénységben a legkisebb arányban Közép-Dunántúlon (6,2 százalék), a legnagyobban pedig Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön (19,7-19,7 százalék) éltek. A súlyos anyagi és szociális deprivációban érintettek aránya Budapesten volt a legkedvezőbb (4,5 százalék), míg a legkedvezőtlenebb Észak-Magyarországon (21,4 százalék). A munkaszegénység a legnagyobb mértékben Dél-Dunántúlon volt jelen (8,3 százalék), a legkevésbé Nyugat-Dunántúlon (1,8 százalék).

(Kiemelt képünkön: Egy miskolci, mélyszegénységben élő család háza beszakadt tetővel. Forrás: Erdei Sándor Zsolt Politikus Facebook)

Az Európai Bizottság kritikus hangvételű bírálatot fogalmazott meg amiatt, hogy a Budapestre vonatkozó pályázati kiírások késnek, egyértelműen diszkrimiálva az itt élőket. A kormány arra hivatkozva nem írta ki a pályázatokat, hogy a Magyarország számára folyosított uniós támogatás egy része zárolva van, a Bizottság szerint nem ez a valódi ok.