Az állampapír már lejárt lemez: ide teszik most a pénzüket a szupergazdag magyarok

Az állam úgy tűnik, elengedte az állampapír-tulajdonosok kezét – köztük a szupergazdagokét is –, akik így kénytelenek új befektetés után nézni.

2025. március 2., 09:00

Szerző:

Érdekes kísérletbe fog a magyar állam akkor, amikor nem nyújt érdemi hozamalternatívát az eddigi legnépszerűbb megtakarítás, a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) tulajdonosoknak – véli Karagich István. A magyar privátbanki piac elemző cége, Blochamps Capital ügyvezetője a Piac és Profitnak elmondta, most hétfőn zárult a februári állampapír-kamateső, amelynek keretében szűk egy héten belül a lejárt a 2023/I sorozat közel 50 milliárd forintja mellett a későbbi lejáratok utáni átlagosan 18 százalékos kamatfizetés nagyjából 400 milliárd forintja érkezik az állampapír számlákra úgy, hogy az érintett sorozatokban nagyjából 2200 milliárd forintot tartó ügyfelek a kamatfizetés után többször is meggondolják, érdemes-e megtartani papírjukat, amely sorozattól függően 3,95-5,2 százalékos kamatot fizet csak jövő februárig.

A cikkből kiderült, a PMÁP birtokosok közel 65 százaléka – több mint 350 ezer ember – 10 millió forint alatti állampapír-vagyonnal rendelkezik. Az ő esetükben nem várható érdemi elfordulás az állampapírok felől, mert számukra a Magyar Államkincstárban ingyenesen vezetett számlákon lévő pénz biztonsági tartalékként funkcionál. A kérdés tehát inkább az, hogy extra hozamprémium nélkül is megmaradnak-e majd állampapírban a leggazdagabbak pénzei.

Ócska sajtcetli lett az állampapír?

Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a Bónusz Magyar Állampapír sokáig jó alternatívának tűnt, ám a jelenlegi sorozat értékesítését február 25-vel az állam lezárta. Így csak a gyorsan ébredők élvezhetik a következő hetekben 7,5 százalékra futó kamatozású papír magasabb hozamát. Karagich István ezen a ponton megjegyezte, szerinte a januári állampapír-visszaváltási adatok kedvező eredményei alapján még korai volna következtetéseket levonniuk az Államadósság-Kezelő Központ szakembereinek. Való igaz, hogy az akkori kifizetések zöme – hírek szerint kétharmada – a kincstári számlákon maradt, s egy részük más állampírba helyeződött át, ám ez a Blochamps Capital értékelése szerint inkább a kivárásnak tudható be egyelőre. Azaz a vagyonosok várták a későbbi lejáratokból érkező pénzeket, illetve a forint gyenge árfolyama sem sarkallta őket jelentősebb vagyon transzformálásra.

A jelenlegi helyzetben ugyanakkor a kisebb ajánlat már elgondolkodhatja az érintetteket azzal kapcsolatban, hogy búcsút mondjanak az állampapír-befektetéseknek – áll a Piac és Profit cikkében. Ezt erősíti az, hogy az elmúlt hetekben a forint számottevően erősödött. Karagich István szerint a 400 forint körüli árfolyam mellett akár 1500-2000 milliárd forintnak kereshetnek az állampapírok helyett deviza-alapú befektetést a korábbi tulajdonosok 2025 első félévében. Ez azonban – véli a szakember – nem azt jelenti majd, hogy az érintett összegek el is hagyják hazánkat, a következő hetekben inkább érdemben nőhet a deviza alapú befektetési jegyekbe áramló összeg – s jó eséllyel az ilyen konstrukciók száma is duzzad a befektetési szolgáltatóknál.