Újabb banki költségeket hozott a március
Matolcsyék újabb döntése értelmében több mint ezermilliárd forint banki pénzre, a kötelező tartalék 25 százalékára áprilistól egyáltalán nem fizetne kamatot az MNB. A bankok szerint ezt csak a hitelkamatok szinten tartásával tudják kigazdálkodni, és újabb bankadóként mutatják be az intézkedést.
Nem fizet többé kamatot a kötelező tartalék 25 százalékára a Monetáris Tanács keddi döntése értelmében a Magyar Nemzeti Bank. Ennek értelmében az Indexnek által idézett hazai kereskedelmi bankok éppen a más szektorokban kivetett „extraprofitadó” mértékének megfelelő, 200-250 milliárd forinttól eshetnek el.
Véleményük szerint ez, és a korábban belengetett intézkedés, amely a banki kötelező tartalékrátát 5-ről 10 százalékra emeli, azt jelentik, hogy a bankszektort a 2011-eshez hasonló megszorításoknak vetette alá a jegybank a válság következtében.
Az intézkedés értelmében április 1-étől ugyanis a bankok MNB-nél elhelyezett pénzük első 2,5 százalékára semmiféle kamatot nem kapnak, a 2,5 és 10 százalék közötti tartalékösszegre jár csupán a most, alapkamat értelmében kötelező 13 százalékos kamatkifizetés a pénzintézeteknek.
A kiesést a lapnak nyilatkozó banki szakértők megvilágították: kötelező tartalékkén 2338 milliárd forintot, összesen pedig 2450 milliárd forintot tartottak az MNB-nél a hazai pénzintézetek. A kötelező tartalék duplázódásával és a kamatnyeséssel együtt összesen viszont 4676 milliárd forint banki likviditást szívhat fel a piacról a jegybank.
Különösen sérelmezték a bankok, hogy hasonló intézkedés a Monetáris Tanács döntése értelmében a nagy vagyonokkal rendelkező alapkezelőket nem, csupán a bankokat érinti.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Gazdaság
2023. február 28., 14:47
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi kamatmeghatározó ülésén döntött az alapkamatról.
Gazdaság
2023. február 28., 09:20
Kedden tartja idei második kamatdöntő ülését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa.
Gazdaság
2023. február 26., 07:35
Kamatdöntő ülést tart a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pedig több makrogazdasági adatot, például a GDP 2022 negyedik negyedévére vonatkozó második becslését teszi közzé a jövő héten.
A döntés következményeiről az MNB is elismerte: az főleg a hitelezés lelassulását, a hitelpiac kamatainak szinten maradását, vagy növekedését vonja majd maga után. A folyamatok azonban már a mostani döntés előtt is elindultak: 2017 óta nem vettek fel olyan alacsony összegben lakáshitelt a magyarok mint 2022 utolsó negyedévében és az előző világválság, pontosabban pedig 2012 óta nem volt ilyen alacsony a kihelyezések mértéke a kis- és középvállalkozásoknál sem.
A hitelkamatok mértéke már most is elérhetetlenné teszi azokat a legtöbb vállalati ügyfél részére, így a hitelpiacot mostanra lényegében az állami programok: CSOK, Babaváró és a Növekedési Hitelprogram tartják el.
(Kiemelt kép: illusztráció. Fotó: Kisbenedek Attila / AFP)
