A minimálbér emelését követeli a legnagyobb szakszervezeti tömb
A minimálbér utoljára tavaly december elsején növekedett.
A minimálbér emelését követeli a Magyar Szakszervezeti Szövetség. Közleményükben azt írják, itt az alkalom, hogy a minimálbér Magyarországon jövőre átlépje a 300 ezer forintos lélektani határt, amihez több mint 12 százalékos emelésre van szükség.
Zlati Róbert hozzátette, a 300 ezer forintos minimálbér mellé minimum 360 ezer forintos garantált bérminimum szükséges, hogy legalább nominálisan ne közelítsen egymáshoz a két érték.
Se a munkáltatókkal, se a kormánnyal nem értenek egyet
A MASZSZ kiemelte, hogy egyelőre konkrét számok nélkül került szóba a jövő évi minimálbér- és garantált bérminimum emelése a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) legutóbbi ülésén, ahol úgy tűnt a résztvevőknek mégsem áll szándékukban összevonni a két elemet.
Annak ellenére, hogy egyes szakszervezetek és egyes munkáltatói szervezetek is korábban jó ötletnek tartották, a MASZSZ mindig ellenezte és a jövőben is ellenezni fogja a kétfajta bérelem egyesítését egészen addig, amíg az ágazati szintű kollektív szerződések nem fognak tarifa megállapodásokat tartalmazni
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Gazdaság
2024. június 6., 12:45
A román kormánykoalíció ismét odacsap egyet a magyar gazdaságnak: 12,1 százalékkal, 3700 lejre tervezik emelni a havi bruttó minimálbért.
Itthon
2024. január 15., 20:49
A kormány tavaszi törvényalkotási programjában szerepel az európai minimálbér bevezetéséről szóló döntés is – derül ki az RTL Híradó összeállításából
Itthon
2024. január 15., 08:01
A kormány ‘24-es tavaszi parlamenti jogalkotási programjában szerepel az uniós minimálbérről szóló törvény májusi, de a 2025-ös költségvetés júniusi megszavazása is – tudta meg az atv.hu.
- olvasható a szövetség közleményében.
A döntési folyamatot is bírálták
Mindezek mellett a VKF-en kitértek még a fórum döntési mechanizmusának változtatására és az eu-s minimálbér irányelvre is.
A MASZSZ elnöke rossz iránynak tartja a kormány javaslatát, amely szerint a VKF-en a jövőben konszenzus helyett egyszerű többséggel lehessen döntést hozni, megállapodást kötni.
Zlati Róbert szerint ezzel a VKF több résztvevőjével többször keményen konfrontálódó MASZSZ az általa képviselt munkavállalók érdekeivel látványosan háttérbe szorulhat.
A szakszervezet cselekvési terv kidolgozását szeretné
A szakszervezet elnöke ártalmasnak tartja azt a kormányjavaslatot is, amelynek értelmében a közszférában dolgozókat képviselő szakszervezeteket kihagyják az országos szociális egyeztetésből.
A MASZSZ elnöke a közleményben hozzátette, az eu-s minimálbér irányelvet idén november 15-ig kell átültetni a magyar jogrendszerbe. Először is ki kell jelölni azt a fórumot, ahol a minimálbérről tárgyalnak a szociális partnerek. Az átültetésnél meg kell határozni, hogy milyen referencia értékek mentén, milyen adatok figyelembevételével határozzák meg a következő év minimálbéreit.
Ezen túl fontos, hogy a kormányoknak a szociális partnerekkel együtt cselekvési tervet kell kidolgozniuk a 80 százalékos kollektív szerződési lefedettség eléréséhez szükséges lépésekről. A MASZSZ elnöke jelezte ugyanakkor, hogy az országban a magyar munkavállalók kevesebb mint 20 százaléka dolgozik kollektív szerződés védelme alatt.
Eurostat közzétette a friss adatokat
A Bankmonitor elemzése szerint a 2023-as béradatok alapján a magyarok átlagkeresete a 4. legalacsonyabb volt az Európai Unióban.
- Míg az uniós nettó átlagfizetés tavaly évi 28 217 eurót tett ki, addig
- hazánkban kevesebb mint feleannyi, 12 456 euró volt a nettó átlagkereset.
- Ezzel mindössze Bulgáriát, Romániát és Horvátországot sikerült megelőznünk.
Átszámítva csaknem 900 ezer forint volt a havi nettó átlagkereset az EU-ban tavaly, míg Magyarországon 396 ezer forintot (az uniós átlag 44 százaléka) tett ki. A 900 ezer forintnak megfelelő átlagnál csak 10 országban vittek haza többet a munkavállalók, míg 17 országban elmaradt ettől a helyi átlagfizetés.
Utoljára tavaly december elsején emelkedett a minimálbér. A munkaadók és munkavállalók megegyezésének köszönhetően december 1. napjától a minimálbér havi bruttó összege 266.800 forintra, a garantált bérminimum havi bruttó összege 326 000 forintra emelkedik. Ezzel 2010-hez képest a legkisebb kötelező keresetek már több mint 3,5-szeresére nőnek, hiszen 2010-ben a minimálbér 73 500 forintot, a garantált bérminimum 89 500 forint tett ki.
(Kiemelt kép: Építőipari járművek a Budapest-Belgrád vasútvonal tereprendezéséna magyar-szerb határon fekvő Kelebia község közelében. Fotó: KISBENEDEK Attila / AFP)
