Az Orbán-kormány korábbi ígéreteivel ellentétben már öt hónapja nem hajlandó döntést hozni a közmunkabérek 2016. évre vonatkozó emeléséről, mely késlekedéssel hónapról-hónapra mintegy 200 ezer közmunkás juttatását rövidíti meg – közölte a 168ora.hu-val Borka-Szász Tamás, a DK szociális munkacsoportjának vezetője

Az illetékes horvát miniszter azt közölte, még nem döntötték el, hogy milyen formában szállnának be, ez lehet akár a finanszírozás is. Egyelőre keresik, melyik lenne a legmegfelelőbb üzleti modell, hogy segítsenek kielégíteni a helyi keresletet- tudta meg a Reuters hírügynökség.

A kormányzati siker-propaganda nem beszél arról, hogy a GDP-növekedés ütemében egyre hátrébb kerülünk az EU-ban és főleg a térségünk országai között. A lecsúszásunk még látványosabb az egy főre jutó nettó jövedelmek esetében.

Az uniós rendeletnek megfelelően átvezették a magyarországi mobiltelefon-szolgáltatók a roamingdíj-csökkentési előírásokat, módosították általános szerződési feltételeiket (ÁSZF) – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).

Még az év vége előtt létrejöhet a szabadkereskedelmi megállapodás az Európai Unió és Japán között – jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az uniós és japán vezetők keddi brüsszeli tanácskozását követően.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), az ország egyik legnagyobb munkaadói szervezete nem szeretne változtatni a kereskedelmi dolgozók vasárnapi pótlékán.

A vasárnapi zárvatartás eltörlése után számháború tört ki a munkavállalóknak fizetendő pótlék ügyében. A szakszervezetek 100 százalékos bérkiegészítést akarna, a vállalkozók szövetsége szerint is emelni kell a jelenlegi 50 százalékon, az MGYOSZ viszont nem emelne egy fillérrel sem.

A vasárnapi kötelező zárva tartás eltörlése után beindult a számháború a pótlék ügyében. A munka törvénykönyve 50 százalékot ír elő, ezt a szakszervezetek duplázni szeretnék, a vállalkozók szövetsége szerint is emelésre lesz szükség, az MGYOSZ viszont úgy véli: minden jól van így.

A szakszervezetek szeretnék elérni, hogy a minimálbér 2018-ra érje el a létminimumot. Ehhez viszont a jövőre várható ötszázalékos minimálbér-emelés – ami nettóban nagyjából 3700 forintot jelentene – bizonyosan kevés. A KSH módszertana alapján, a Policy Agenda által a Magyar Szakszervezeti Szövetség megbízásából, a Friedrich Ebert Alapítvány támogatásával elvégzett számítások szerint 88 ezer forint kell a megélhetéshez, miközben a minimálbér csupán 73 ezer forint.

Júliustól az ország nyugati részén több, mint 4, keleten csaknem 6 százalékkal emelkednek a nyugdíjak. A németek többsége azonban aggódik, hogy idős korában nem lesz majd elég nyugdíja a tisztes megélhetéshez. Egyes kormánypolitikusok már a korhatár 70 évre való emeléséről beszélnek, és a nyugdíj a jövő évi választások egyik legfontosabb vita-kérdése lehet.

A Mercedes-Benz 185 milliárd forintos beruházást jelentett be pénteken Kecskeméten, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. új generációs kompakt autók gyártásával bővíti tevékenységét.

A SABMiller az AB-InBev-vel történő összeolvadás miatt megválik több kelet-európai márkájától, köztük a Drehertől is.

A Stabilitási Megtakarítási Számlák (SMSZ) programja nem váltotta be a vele szembeni elvárásokat sem a befizetések, sem az elért befizetői kör tekintetében – ezt mondta Karagich István, a privátbanki szektort elemző BloChamps Capital Pénzügyi Tanácsadó Kft. ügyvezetője.

Emelte bruttó 2-2 forinttal a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát pénteken a Mol Nyrt.

Egy építkezés elején a laikus építtetők 52 százaléka úgy érzi, képben van azzal, pontosan mivel jár egy építkezés. Az építészmérnökök tapasztalata szerint viszont alig akad olyan laikus építtető (3 százalék), aki ezt legalább részben átlátja. Valójában minden más építkezés folyamatával kapcsolatos kérdésben is mást lát a szakértő és mást a magánépíttető, derül ki a Bramac Construma szakvásáron végzett friss kutatásából.