A járvány nem csak a háziállatokat fenyegeti: a ragadós száj- és körömfájás ezt idézheti elő

Már eddig is több ezer állat pusztulását okozta a járvány, de további súlyos következményekkel kell számolni.

2025. március 12., 12:25

Szerző:

Ahogyan arról a 168.hu is beszámolt, a ragadós száj- és körömfájás hazánkban is megtámadta az állatokat, és a járvány miatt számos korlátozó intézkedés bevezetésére volt szükség országszerte.

A rendkívül fertőző betegség elsősorban a párosujjú patás állatokat érinti, ezek közé tartozik a szarvasmarha, a juh, a kecske és a sertés is, így egyre több állattartó aggódik a járvány terjedése miatt. A betegség könnyen terjed, ehhez akár közvetlen érintkezés sem szükséges, hiszen a szennyezett takarmány által is terjedhet, de a vírust egy cipőtalpon keresztül is be lehet hordani az állatok közé.

A vírust elsőként Győr-Moson-Sopron vármegyében, egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen azonosították, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonság Hivatal laboratóriumi vizsgálatai alapján pedig elrendelték az 1400 szarvasmarhából álló állomány levágását a járvány megfékezése érdekében.

Számos biztonsági intézkedést rendeltek el annak érdekében, hogy minél kevesebb állat fertőződjön meg, ennek érdekében több állatkert is bezártak, illetve bizonyos területeket elkülönítettek, így csökkentve az esélyt, hogy a látogatók esetleg behurcolják a vírust.

A járvány nem csak a háztáji állatok között terjedhet el

Az állattartóknak érdemes különböző óvintézkedéseket betartaniuk, hiszen a betegség gyógyíthatatlan. Tünetei között szerepel a száj, illetve a lábvégeken tapasztalható hólyagosodás, valamint a láz és a levertség. Ahol megjelenik, ott jellemzően az egész állomány pusztulását okozza a betegség.

Sajnos nem csak a haszonállatok között terjedhet el a betegség - erre hívta fel a figyelmet az InfoStart az InfoRádió műsorára hivatkozva, amelyben Csivincsik Ágnes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tudományos főmunkatársa többek között arról is beszélt, hogy hogyan terjedhet tovább a járvány. Mint elmondta, akár a vaddisznók, a szarvasok és a muflonok is veszélyben lehetnek a betegség miatt.

A kutató állatorvos ugyanakkor azt is elmondta, hogy a vadállatok esetében kisebb a fertőződés és az elhullás aránya, így a vadállományban történő tömeges pusztulástól egyelőre nem kell tartani. A vadon élő állatok között kisebb hatékonysággal terjed a betegség, bár egyes területeken így is elterjedhet a betegség.

Felmerül a kérdés, hogy a betegség terjedésében mekkora szerepet játszhatnak a vadon élő állatok. Ez annál is inkább jogos kérdés, mivel - ahogyan arról a 168.hu is beszámolt - Magyarországon a madárinfluenza is elterjedt, és ennek kapcsán a szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy a szárnyasokat zárt térben kell tartani, hiszen még a vadmadarak által is megfertőződhetnek. Csivincsik Ágnes ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a járvány terjedése szempontjából a vadak nem minősülnek jelentős terjesztőnek. Mint fogalmazott:

„Nem a vad lesz az, amelyik komolyan hozzájárul a betegség fenntartásához, terjesztéséhez, ha esetleg így alakul a járványtani helyzet.”

Ahhoz, hogy megállapítható legyen, a vadállományban jelen van-e bizonyos területeken a betegség, mintavétel szükséges, ez egész Európában ilyen módon zajlik. Ahhoz, hogy erre egyértelmű választ lehessen adni, Magyarországon is hasonló eljárásra van szükség.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Pixabay)

Egy magyar származású édesanya, Liora Ruth, két gyermekével menekült Magyarországra az izraeli háborús helyzet elől. Bár az apa korábban beleegyezett a költözésbe, később hágai eljárást indított ellene, amely végül arra kötelezte a családot, hogy térjenek vissza az életveszélyes övezetbe. Az ügy rávilágít a hágai egyezmény ellentmondásaira és a bántalmazó kapcsolatok elől menekülő anyák jogi nehézségeire.