Mire elég a német nyugdíj?
Júliustól az ország nyugati részén több, mint 4, keleten csaknem 6 százalékkal emelkednek a nyugdíjak. A németek többsége azonban aggódik, hogy idős korában nem lesz majd elég nyugdíja a tisztes megélhetéshez. Egyes kormánypolitikusok már a korhatár 70 évre való emeléséről beszélnek, és a nyugdíj a jövő évi választások egyik legfontosabb vita-kérdése lehet.
A német társadalom (akárcsak a többi fejlett országé) rohamosan idősödik, a 82 milliós országban már kereken 20 millió nyugdíjas él, miközben a népszaporulat az uniós országok között a németeknél a legalacsonyabb. A nyugdíjasok száma gyorsan növekszik, mivel növekszik az átlag életkor: a nők kereken 83, a férfiak 78 évre számíthatnak. A központi költségvetés már évente 88 milliárd euróval pótolja az állami nyugdíjkassza hiányát, ez az összeg az évtized végéig 100 milliárdra nő.
Wolfgang Schaeuble pénzügyminiszter szerint (aki egyébként 73 évesen tölti be rendkívül tevékenyen hivatalát) ez a helyzet hosszabb távon tarthatatlan. Az állami költségvetés kiadásainak felét már így is a nyugdíjak támogatása és más szociális kiadások teszik ki, így egyre kevesebb pénz marad fontos állami beruházásokra. A pénzügyminiszter csak megszellőztette, pártja, a CDU ifjúsági szervezete már meg is fogalmazta a tennivalót: legkésőbb 2030-tól 70 évre kellene emelni a nyugdíjkorhatárt.
A kormánykoalíció másik tagja, az SPD – nem meglepően élesen ellenzi a javaslatot – és amellett érvel, hogy nemcsak a törvényesen járó nyugdíjakat kell biztosítani, azokat értékükön tartani, hanem arról is gondoskodni kell, hogy a kiskeresetű önállóak illetve a minimálbéren foglalkoztatottak is olyan nyugdíjat kapjanak, amelyből tisztesen meg lehet élni. A helyzet ugyanis – legalábbis a német jövedelmi viszonyok közepette – valóban nem biztató. A jelenlegi átlagkeresetet, évi 36.267 eurót figyelembe véve az átlagios német nyugdíjas 30 éves munkaviszony után mintegy 870 eurós nyugdíjra számíthat, ami alig haladja meg a hivatalos létfenntartási költségeket. 40 év után 1160, 45 év után 1300 euró jár neki – bruttó: a létfenntartási költségeket meghaladó nyugdíjakból ugyanis fizetni kell a betegbiztosítást, sőt a jövedelmi adót is. Még rosszabb a ghelyzet a minimálbérből-jövedelemből élőknél: az ő átlagjövedelmük ma évi 16.800 euró – igencsak szerény nyugdíjuk mellé szociális támogatást kell kapniuk a létfenntartáshoz.
Az állam – és a gazdaság – évtizedek óta arra biztatta és biztatja a munkavállalókat, hogy kössenek a költségvetés által támogatott nyugdíjbiztosítást, illetve támaszkodjanak a munkahelyükön nyújtott nyugdíjprogramokra is. Az előbbiekkel viszont most ugyancsak gondok vannak, hiszen a rendkívül alacsony kamatok következtében a nyugdíjalapok messze nem érnek el annyi nyereséget, hogy a majdani nyugdíjasoknak a korábban elvárt kifizetéseket teljesíthessék. A munkahelyi nyugdíjak pedig távolról sem általánosak, túlnyomórészt nagyvállalatoknál lehetségesek és lehetőségük, mértékük csak a munkaadó elhatározásától függ.
Németországgal kapcsolatos további cikkekért kattintson ide!
