50 perc: Kína titkai – A történelem árnyékából a világhatalomig (2. rész)
Folytatódik a Neshama TV 50 perc című műsora, ami most ismét Kínával foglalkozik. Szalai Kálmán vendége Dr. Salát Gergely sinológus, akivel a kommunista hatalomátvételről és Kína jelenlegi gazdasági helyzetéről is szó volt.
Hogyan lett Kína a világ egyik vezető hatalma? Az 50 perc Kínával foglalkozó sorozatának második részében folytatjuk az utazást az ázsiai óriás múltjában. Ha lemaradt az első adásról, nézze vissza, hiszen ott a kínai civilizáció kezdeteitől egészen a 20. századig követtük az ország történelmét!
Ebben az epizódban Dr. Salát Gergely sinológus segítségével a kommunista hatalomátvétel és Mao Ce-tung örökségének ellentmondásos időszakát elemezzük. Miért támogatta a kínai társadalom a kommunisták hatalomra kerülését? Hogyan alakította át a gazdaságot és a társadalmi struktúrát a kulturális forradalom? És mi vezetett végül ahhoz, hogy a Nyugat elkezdte Kínát gazdasági partnerként kezelni.
Kína útja a világhatalom felé – a kommunizmus árnyékában
A Neshama TV 50 perc című műsorának legutóbbi adásában Kína történelmét jártuk körbe az első feljegyzett dokumentumoktól egészen a 20. századig. Az úgynevezett „szégyen évszázada”, a gyarmatosító hatalmakkal szembeni megalázó vereségek és a belső káosz után az ország radikális fordulatot vett. A kommunista hatalomátvétel teljesen átalakította Kína politikai, társadalmi és gazdasági struktúráját, és elindította az országot a világhatalmi státusz felé vezető úton.
Ebben a részben folytattuk a történelmi áttekintést, és Dr. Salát Gergely sinológussal azt vizsgáltuk, hogyan vált Kína a világ egyik legnagyobb gazdasági és politikai szereplőjévé.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Neshama TV
2025. március 22., 11:00
A Neshama Tv 50 perc című külpolitikai műsorában Dr. Salát Gergely sinológus, a PPKE Kínai Tanszékének vezetője mesélt Szalai Kálmánnak Kína történelmi hátteréről. A beszélgetés során szóba került Tajvan helyzete, valamint Magyarország szerepéről is szó volt a kínai befektetésekben.
Neshama TV
2025. március 15., 14:44
A Neshama TV 50 perc című műsorának következő adásának a vendége Dr. Örkény Antal szociológus volt. A beszélgetés során több témát is érintettek, többek között beszéltek arról, hogyan alakítják a krízisek a társadalmak gondolkodását.
Neshama TV
2025. március 7., 18:00
A Neshama TV 50 perc című műsorában Szalai Kálmán vendége Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) főigazgatója, a Mandiner főszerkesztője volt. A beszélgetés során többek között politikai és gazdasági témákat érintettek, valamint szóba került Németország helyzete is Európában. A beszélgetést még a német választások előtt rögzítették.
A kommunizmus győzelme: Kína fordulópontja
1949-ben a Kínai Kommunista Párt (KKP) győztesen került ki a polgárháborúból, amelyben a Csang Kaj-sek vezette köztársasági erőket sikerült legyőzni. A kommunisták ígérete az volt, hogy mindent, ami addig volt, elsöpörnek, és egy teljesen új, igazságos társadalmat hoznak létre. Nem véletlen, hogy rengetegen támogatták a hatalomátvételüket: az ország addigi vezetői képtelenek voltak stabilitást teremteni, a köztársasági kormányzat korrupt volt, és a társadalom többsége nyomorban élt.
Mao Ce-tung és a kommunisták radikális átalakításokba kezdtek:
- A földbirtokos osztályt megsemmisítették – milliókat végeztek ki, a földeket pedig a parasztok között osztották szét.
- Az ipart államosították, a vállalatokat központi irányítás alá vették.
- Teljes kontrollt vezettek be a társadalom felett, a párt minden aspektusát felügyelte az emberek életének.
Mao hatalomra kerülése után a kínai emberek eleinte reménykedtek és bizakodtak, hiszen a polgárháborús káosz után végre stabilitás volt, és megszűntek az állandó fegyveres konfliktusok. Azonban a kommunista kísérletek és gazdasági reformok gyakran katasztrofális következményekkel jártak.
A nagy ugrás – a világ egyik legnagyobb éhínsége
A KKP 1958-ban meghirdette a „Nagy ugrás előre” kampányt, amelynek célja az volt, hogy Kína utolérje a fejlett ipari országokat, különösen Nagy-Britanniát. Ennek érdekében:
- Parancsra felduzzasztották az acéltermelést, amit a falusiaknak kellett biztosítaniuk saját házi kohókban – ám az így készült acél gyenge minőségű és használhatatlan volt.
- A mezőgazdasági termelést központosították, és irracionális kvótákat határoztak meg, ami a termelés visszaeséséhez vezetett.
- A párt hazugságai miatt az ország nemzetközi segítséget sem kapott, mivel a hivatalos jelentések szerint „minden rendben volt”.
Az eredmény? Több mint 30 millió ember halt éhen Kína-szerte – ez az egyik legnagyobb ember által előidézett katasztrófa a történelemben.
A kulturális forradalom: Mao utolsó nagy tisztogatása
Mao Ce-tung hatalma 1958 után meggyengült, mivel a gazdasági kudarcokat sokan az ő hibájának tartották. A kulturális forradalom (1966-1976) lényege az volt, hogy Mao „megtisztítsa” az országot az általa árulónak vagy kapitalistának tartott elemektől.
Ez egy újabb véres időszak volt, amelyben:
- Politikai tisztogatások zajlottak, számtalan pártvezetőt eltávolítottak, megkínoztak vagy kivégeztek.
- Tanult embereket, professzorokat, művészeket és értelmiségieket „osztályellenséggé” nyilvánították, és vidéki munkatáborokba küldték őket.
- A fiatalokat fanatizálták, és a „Vörösgárda” nevű mozgalom keretében Mao hívei lettek, akik mindenkit megtámadtak, aki „nem eléggé kommunista”.
A káosz csak Mao halálával ért véget 1976-ban, amikor a párt mérsékeltebb vezetői visszavették a hatalmat, és elkezdődhetett a reformok időszaka.
Reform és nyitás – Kína felemelkedése
1978-ban Deng Xiaoping került hatalomra, és ő egy teljesen új stratégiát vezetett be: „reform és nyitás”. Ez azt jelentette, hogy a kommunista párt hatalmát megtartották, de gazdaságilag kapitalista elemeket kezdtek alkalmazni.
- Engedélyezték a magánvállalkozásokat
- Behozták a külföldi befektetőket
- Létrehozták a „különleges gazdasági övezeteket”, ahol a nyugati cégek alacsony költséggel gyárthattak termékeket.
Ez egybeesett azzal, hogy a világ iparosodott országai keresték az olcsó munkaerőt és a nagy piacokat. Kína pedig tökéletes célpont lett. Az amerikai és európai vállalatok gyárakat építettek Kínában, az ország pedig rohamos gazdasági növekedésnek indult.
A hidegháborús fordulat: Kína és az Egyesült Államok közeledése
Kína és a Szovjetunió között fokozódott a feszültség, amely végül a két kommunista nagyhatalom közötti határháborúhoz vezetett. Az Egyesült Államok felismerte ezt a törésvonalat, és 1972-ben Richard Nixon elnök történelmi látogatást tett Kínában, hogy megnyerje Mao Ce-tungot a Szovjetunió elleni stratégiai együttműködésre.
Ez hatalmas geopolitikai fordulatot jelentett, amely hosszú távon is hozzájárult a hidegháborús erőviszonyok átalakulásához.
Kína ma: a világ egyik legerősebb gazdasága
Az 1980-as évektől kezdve Kína hihetetlen gazdasági növekedést mutatott, és mára a világ második legnagyobb gazdasága lett. A nyugati kapitalizmus és a kommunista pártvezetés sajátos keverékével egyedülálló politikai és gazdasági modellt hozott létre. Hogyan alakul a jövő? A következő részben ezt vizsgáljuk meg: milyen kihívásokkal néz szembe Kína a következő évtizedekben?
(Kiemelt képünkön Dr. Salát Gergely és Szalai Kálmán láthatóak. Forrás: 50 perc)
