50 perc: Kína titkai – A történelem árnyékából a világhatalomig (2. rész)

Folytatódik a Neshama TV 50 perc című műsora, ami most ismét Kínával foglalkozik. Szalai Kálmán vendége Dr. Salát Gergely sinológus, akivel a kommunista hatalomátvételről és Kína jelenlegi gazdasági helyzetéről is szó volt. 

2025. április 2., 11:00

Szerző:

50 perc: Kína titkai – A történelem árnyékából a világhatalomig (2. rész)

Hogyan lett Kína a világ egyik vezető hatalma? Az 50 perc Kínával foglalkozó sorozatának második részében folytatjuk az utazást az ázsiai óriás múltjában. Ha lemaradt az első adásról, nézze vissza, hiszen ott a kínai civilizáció kezdeteitől egészen a 20. századig követtük az ország történelmét!

Ebben az epizódban Dr. Salát Gergely sinológus segítségével a kommunista hatalomátvétel és Mao Ce-tung örökségének ellentmondásos időszakát elemezzük. Miért támogatta a kínai társadalom a kommunisták hatalomra kerülését? Hogyan alakította át a gazdaságot és a társadalmi struktúrát a kulturális forradalom? És mi vezetett végül ahhoz, hogy a Nyugat elkezdte Kínát gazdasági partnerként kezelni.

Kína útja a világhatalom felé – a kommunizmus árnyékában

A Neshama TV 50 perc című műsorának legutóbbi adásában Kína történelmét jártuk körbe az első feljegyzett dokumentumoktól egészen a 20. századig. Az úgynevezett „szégyen évszázada”, a gyarmatosító hatalmakkal szembeni megalázó vereségek és a belső káosz után az ország radikális fordulatot vett. A kommunista hatalomátvétel teljesen átalakította Kína politikai, társadalmi és gazdasági struktúráját, és elindította az országot a világhatalmi státusz felé vezető úton.

Ebben a részben folytattuk a történelmi áttekintést, és Dr. Salát Gergely sinológussal azt vizsgáltuk, hogyan vált Kína a világ egyik legnagyobb gazdasági és politikai szereplőjévé.

Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak

A kommunizmus győzelme: Kína fordulópontja

1949-ben a Kínai Kommunista Párt (KKP) győztesen került ki a polgárháborúból, amelyben a Csang Kaj-sek vezette köztársasági erőket sikerült legyőzni. A kommunisták ígérete az volt, hogy mindent, ami addig volt, elsöpörnek, és egy teljesen új, igazságos társadalmat hoznak létre. Nem véletlen, hogy rengetegen támogatták a hatalomátvételüket: az ország addigi vezetői képtelenek voltak stabilitást teremteni, a köztársasági kormányzat korrupt volt, és a társadalom többsége nyomorban élt.

Mao Ce-tung és a kommunisták radikális átalakításokba kezdtek:

  • A földbirtokos osztályt megsemmisítették – milliókat végeztek ki, a földeket pedig a parasztok között osztották szét.
  • Az ipart államosították, a vállalatokat központi irányítás alá vették.
  • Teljes kontrollt vezettek be a társadalom felett, a párt minden aspektusát felügyelte az emberek életének.

Mao hatalomra kerülése után a kínai emberek eleinte reménykedtek és bizakodtak, hiszen a polgárháborús káosz után végre stabilitás volt, és megszűntek az állandó fegyveres konfliktusok. Azonban a kommunista kísérletek és gazdasági reformok gyakran katasztrofális következményekkel jártak.

A nagy ugrás – a világ egyik legnagyobb éhínsége

A KKP 1958-ban meghirdette a „Nagy ugrás előre” kampányt, amelynek célja az volt, hogy Kína utolérje a fejlett ipari országokat, különösen Nagy-Britanniát. Ennek érdekében:

  • Parancsra felduzzasztották az acéltermelést, amit a falusiaknak kellett biztosítaniuk saját házi kohókban – ám az így készült acél gyenge minőségű és használhatatlan volt.
  • A mezőgazdasági termelést központosították, és irracionális kvótákat határoztak meg, ami a termelés visszaeséséhez vezetett.
  • A párt hazugságai miatt az ország nemzetközi segítséget sem kapott, mivel a hivatalos jelentések szerint „minden rendben volt”.

Az eredmény? Több mint 30 millió ember halt éhen Kína-szerte – ez az egyik legnagyobb ember által előidézett katasztrófa a történelemben.

A kulturális forradalom: Mao utolsó nagy tisztogatása

Mao Ce-tung hatalma 1958 után meggyengült, mivel a gazdasági kudarcokat sokan az ő hibájának tartották. A kulturális forradalom (1966-1976) lényege az volt, hogy Mao „megtisztítsa” az országot az általa árulónak vagy kapitalistának tartott elemektől.

Ez egy újabb véres időszak volt, amelyben:

  • Politikai tisztogatások zajlottak, számtalan pártvezetőt eltávolítottak, megkínoztak vagy kivégeztek.
  • Tanult embereket, professzorokat, művészeket és értelmiségieket „osztályellenséggé” nyilvánították, és vidéki munkatáborokba küldték őket.
  • A fiatalokat fanatizálták, és a „Vörösgárda” nevű mozgalom keretében Mao hívei lettek, akik mindenkit megtámadtak, aki „nem eléggé kommunista”.

A káosz csak Mao halálával ért véget 1976-ban, amikor a párt mérsékeltebb vezetői visszavették a hatalmat, és elkezdődhetett a reformok időszaka.

Reform és nyitás – Kína felemelkedése

1978-ban Deng Xiaoping került hatalomra, és ő egy teljesen új stratégiát vezetett be: „reform és nyitás”. Ez azt jelentette, hogy a kommunista párt hatalmát megtartották, de gazdaságilag kapitalista elemeket kezdtek alkalmazni.

  • Engedélyezték a magánvállalkozásokat
  • Behozták a külföldi befektetőket
  • Létrehozták a „különleges gazdasági övezeteket”, ahol a nyugati cégek alacsony költséggel gyárthattak termékeket.

Ez egybeesett azzal, hogy a világ iparosodott országai keresték az olcsó munkaerőt és a nagy piacokat. Kína pedig tökéletes célpont lett. Az amerikai és európai vállalatok gyárakat építettek Kínában, az ország pedig rohamos gazdasági növekedésnek indult.

A hidegháborús fordulat: Kína és az Egyesült Államok közeledése

Kína és a Szovjetunió között fokozódott a feszültség, amely végül a két kommunista nagyhatalom közötti határháborúhoz vezetett. Az Egyesült Államok felismerte ezt a törésvonalat, és 1972-ben Richard Nixon elnök történelmi látogatást tett Kínában, hogy megnyerje Mao Ce-tungot a Szovjetunió elleni stratégiai együttműködésre.

Ez hatalmas geopolitikai fordulatot jelentett, amely hosszú távon is hozzájárult a hidegháborús erőviszonyok átalakulásához.

Kína ma: a világ egyik legerősebb gazdasága

Az 1980-as évektől kezdve Kína hihetetlen gazdasági növekedést mutatott, és mára a világ második legnagyobb gazdasága lett. A nyugati kapitalizmus és a kommunista pártvezetés sajátos keverékével egyedülálló politikai és gazdasági modellt hozott létre. Hogyan alakul a jövő? A következő részben ezt vizsgáljuk meg: milyen kihívásokkal néz szembe Kína a következő évtizedekben?

 

(Kiemelt képünkön Dr. Salát Gergely és Szalai Kálmán láthatóak. Forrás: 50 perc)

A rovat további cikkei

Hevér Gábor a saját jövőjéről: „Nem tudom, mi lesz!”

Neshama TV

Hevér Gábor a saját jövőjéről: „Nem tudom, mi lesz!”

Gyerekkorában pirotechnikusi babérokra tört, majd zeneiskolába járt, mígnem egy rockzenekarban kötött ki – többek között erről is vallott Hevér Gábor a Neshama TV Dobd be magad című műsorában. Az izgalmas interjú kizárólag a 168.hu felületén látható, nem érdemes kihagyni!