Nyíltan és bevallottan – Ajánló lapunk 2019. május 9-i számából
Nyíltan és bevallottan
Saját pártcsaládjával szemben folytat kampányt az európai parlamenti választás közeledtével Orbán Viktor. Hivatalosan hangoztatott célja az Európai Néppárt új jobboldali szövetségi rendszerének kialakítása, de ehhez eddig egyetlen más néppárti politikus sem adta a nevét. Miközben a Fidesz egyre közeledik a magukat újabban hazafias pártoknak nevező szélsőjobboldali erőkhöz, régi konzervatív szövetségesei távolodnak tőle. Hamarosan eldől, nyer-e a kormányfő annyit a réven, mint amennyit elveszít a vámon. Lakner Zoltán írása.
Rezsimdilemmák
Ceglédi Zoltán politikai elemző szerint 2020–21-ben egy minden féket elveszítő Orbán Viktor áll majd az ország élén, s erre a helyzetre az ellenzéknek föl kell készülnie. Szűcs Zoltán Gábor eszmetörténész úgy látja, Magyarország szabadesésben van a mind nyíltabban tekintélyelvű rezsim kiépülése felé, míg Vasali Zoltán politikai elemző álláspontja az, hogy egy rendszerré szilárduló rezsimben az állandósuló problémák önkéntelenül is alternatívát termelhetnek ki magukból.
Irgalmatlan családtámogatás
Valóságos világturnén reklámozza családpolitikáját a magyar kormány, holott egyelőre csak annyit tudni róla biztosan, hogy jóval több pénzt fordít a tehetősebb családok támogatására, mint a rosszabb helyzetben lévőkre. Ma már ott tartunk, hogy tavaly a családhoz kötődő adókedvezmények összege meghaladta a 350 milliárd forintot, amit 1,1 millió szülő vesz igénybe, miközben az 1,7 millió gyereket elérő családi pótlékkal kapcsolatos éves ráfordítás csupán 315 milliárd forint körül alakult. Miközben a kormányzati kommunikáció középpontjában a gyerekszám növelése áll, valójában az azonos számú gyermeket vállaló családok közül a kormány következetesen azokat támogatja nagyobb mértékben, amelyekben a szülőknek magasabb a keresetük. Pedig Lengyelország példája azt bizonyítja, hogy egy erősen jobboldali beállítottságú kormány is növelheti a minden családhoz eljutó családi pótlékot, radikálisan csökkentve ezzel a gyerekszegénységet. Az Orbán-kormány alapvetően családpolitikai intézkedésekkel szeretné megállítani a népességfogyást annak érdekében, hogy működőképes maradjon a magyar gazdaság, és hogy legyen annyi aktív, dolgozó ember, aki hosszú távon fenntartja a nyugdíj-, az egészségügyi és az oktatási rendszert. Csakhogy azok a gyerekek, akik mostanában születnek majd meg, évtizedek múlva lépnek be a munkaerőpiacra. Ha pedig Magyarország még akkor is csupán Európa összeszerelő-üzeme lesz, az azt jelenti, hogy több munkaképes embernek kell majd osztoznia ugyanazon a bértömegen. A valódi változáshoz nem elég kiragadni néhány családpolitikai intézkedést, ahhoz működőképes, átfogó társadalompolitika kell. Lakner Zoltán és Szabó Brigitta írásai.
Patkánykrízis
Bár a magyar társadalom botránytűrő képessége a Kövér László által elmondott köteles beszéd óta nagyon sokat változott, nem tudni pontosan, hogy az EP-választás előtt ártott-e a szocialistáknak képviselőjük nyilvános patkányozása. Ez csak a későbbi közvélemény-kutatásokból derülhet ki. A Publicus vezetője úgy véli, az indulatos kiszólás ellenzéki szavazók részéről pozitív fogadtatásra talált. Ennek ellentmond a kormánypárti Nézőpont Intézet kutatása, amely szerint az ellenzéki szavazók kétharmada is elítélte a kiszólást. A Závecz Research vezetője nem tartja elképzelhetetlennek, hogy az ellenzéken belül választói mozgás lesz az uniós választáson. Pungor András elemzése
Átverték az övéiket
„Nyugdíjasállás”, „milyen jól meg van fizetve” – gondolják a kormányhivatali ügyintézőkről még ma is oly sokan. Pedig ez már rég nem igaz. Az utóbbi hónap tömeges felmondásai is azt jelzik: elinflálódtak a fizetések, rosszak a munkakörülmények. Már egy drogériai eladó is jobban keres, mint egy egyetemet végzett hivatalnok. És még a munkáltatójuk, a kormány is átveri őket. Ónody-Molnár Dóra cikke.
