Kántor Péteré az Artisjus Irodalmi Nagydíj

Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület 2006-ban hozta létre az Artisjus Irodalmi Díjat, amely az elmúlt nyolc évben az egyik legrangosabb hazai civil irodalmi elismeréssé vált. Mindeddig az Artisjus irodalmi díjaival járó jutalom jelentette Magyarországon a legnagyobb összegű civil irodalmi elismerést.

De a szerzői jogi törvény tavalyi módosítása miatt a szerzőknek már nincs lehetőségük arra, hogy saját egyesületük útján kulturális célra fordítsák a jogdíjukból származó összeget, ezért az idei évtől ezt a pénzt az egyesület a Nemzeti Kulturális Alapnak utalja át, ahol önálló kollégium pályázati rendben fog dönteni róla.

A szerzői egyesület ugyanakkor pénzjutalom nélkül is szeretné fenntartani irodalmi elismeréseit, hiszen az Artisjus Irodalmi Díjak rangja elsősorban annak köszönhető, hogy 31 kitűnő költő és író vehette át 2006 óta. Ezért az Artisjus Egyesület az idén is átadja az eszmei szakmai elismeréseket 2013. április 25-én 17 órakor. A nagydíj célja az előző év egy kiemelkedő, különösen értékes alkotásának jutalmazása, a további díjak pedig ösztönzésül szolgálnak a tehetségüket már bizonyított művészek további alkotómunkájához.

A 2013-as elismeréseket kapják:

Artisjus Irodalmi Nagydíj:
Az Artisjus Irodalmi Nagydíjat Kántor Péter kapja. 1949-es születésű költő, műfordító négy évtizede publikál verseket. 1973-ban az ELTE Bölcsészettudományi Karán angol–orosz, majd 1978-ban magyar szakon szerzett diplomát. Néhány évig nyelvtanárként dolgozott, majd a Kortárs irodalmi folyóirat munkatársa volt, 1990–91-ben pedig Fulbright-ösztöndíjas az Egyesült Államokban. 1997 és 2000 között az Élet és Irodalom versrovatát vezette. Eddig 14 verseskötete és számos műfordítása jelent meg orosz és angol nyelvből. A művész számos szakmai elismerést tudhat már magáénak (Európa Könyvkiadó nívódíja (1980, 1985), Soros-alapítvány alkotói díja (1999–2000), Vas István-díj (2004), József Attila- és Palládium-díj). 2007-től babérkoszorús költő. A Köztünk maradjon a szerző 14. verseskötete. A sokszínű formavilágú, megrendítően személyes mű a 2012-es év jelentős irodalmi mérföldköve. Kántor Péter költői hangjában, világlátásában a banális és a kozmikus, a mindennapi és a különleges, az érzéki és az absztrakt elválaszthatatlan egymástól, ekképp lesznek versei ironikusan filozofikusak, egyszerre játékosak és súlyosak.

(Életrajza:

Artisjus Irodalmi Díjat kapnak 2013-ban:
Szvoren Edina Nincs és ne is legyen című elbeszéléskötetéért kap elismerést. Az 1974-es születésű zenetanárnő a diplomáját karvezetés szakon szerezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. Írói pályáját viszonylag későn kezdte, de már ifjúkora óta kísérletezik a kispróza műfajával. Írásait a legjelentősebb hazai folyóiratok – Holmi, Jelenkor – kezdték közölni, ezeket nagy érdeklődés fogadta. Első novelláskötete Pertu címmel 2010-ben jelent meg. A Pertu hangos szakmai sikere után sem lett főállású író, ugyanúgy zenét és szolfézst tanít. 2009-ben Móricz Zsigmond-ösztöndíjban, 2012-ben NKA alkotói támogatásban részesült, 2010-ben Déry Tibor-díjat, 2011-ben pedig Bródy Sándor-díjat és Gundel művészeti díjat kapott. Jelen kötete (Nincs és ne is legyen) tizenkét elbeszélést tartalmaz, tematikusan mintegy kiszélesíti és elmélyíti a Pertu-kötet világát. Hangulatköre sötét, de nem reménytelen, stílusa hasonlatokban és választékos kifejezésekben gazdag, és rendkívüli megfigyelőerőről tanúskodik. Elbeszélőművészete a mai középnemzedék legnagyobb ígérete.

(Életrajza:

Szálinger Balázs Köztársaság című kötetéért kap elismerést. A keszthelyi születésű költő 1978-ban látta meg a napvilágot. Már nagyon fiatalon felhívta magára a figyelmet azzal, hogy látszólag korszerűtlen műfajokat (verses epika, vígeposz, verses kabaré) elevenített fel. Több drámát is írt, jelentős irodalmi műveket dramatizált, műfordításokat is készített színházi előadások számára, meglepetésként önálló kabaréíróként és kabaré-előadóként is jelentkezett. Költészete erős közéleti érdeklődést mutat, ugyanakkor verseiben közvetlen politizálásnak nincs nyoma. Hangvétele a patetikusan komoly és a játékosan ironikus között mozog, de mindig kiegyensúlyozott harmóniára törekszik. Számos irodalmi elismerésben részesült már, egyebek között: Bródy Sándor-díj (2001), NKA alkotói ösztöndíj (2007), Junior Prima Díj (2008), József Attila-díj (2010), Örkény István-ösztöndíj (2011). Legutóbbi drámája, a római korban játszódó, kalandos Köztársaság a hatalom és a politikai manipuláció dilemmáit tematizálja, s egyszerre érint történelmi és bölcseleti kérdéseket is. 2012-ben elnyerte Az Évad Legjobb Magyar Drámája Díjat.

(Életrajza:

Szőnyei Tamást Titkos írás – Állambiztonsági szolgálat és irodalmi élet, 1956-–1990 című monográfiájáért díjazza az Artisjus. A szerző 1957-ben született Budapesten, 1979-ben diplomázott a Külkereskedelmi Főiskolán, majd 1985-ben elvégezte a MÚOSZ újságíró-iskoláját. Újságírói pályáját a Népszabadságnál kezdte, majd a Magyar Ifjúságban folytatta, ahol két éven át elsősorban kulturális és zenei cikkeket írt. 1989 és 1991 között a Világ című hetilap kulturális munkatársa volt, majd következett az Európa című hetilap kulturális rovata. Külsősként 1989 óta publikált a Magyar Narancsban, majd amikor az hetilappá alakult, a kulturális rovat munkatársa lett és maradt is húsz esztendőn keresztül. Jelenleg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában dolgozik. Első könyvét (Az új hullám évtizede) 1989-ben adták ki. Ezt követte 2005-ben a Nyilván tartottak – Titkos szolgák a magyar rock körül 1960–1990, amely tudományos igénnyel és olvasmányos stílusban megírt kísérlet annak a képnek a rekonstruálására, amelyet a szocializmus utolsó három évtizedében a belső elhárítás alakított ki hivatásos tisztjei és titkos informátorai révén a populáris zene előadóiról és közönségéről. Öt éven át szívósan végzett levéltári „bányamunka” eredményeként született meg harmadik könyve, a több mint kétezer oldalas monumentális Titkos írás. A kötet nem csupán az irodalmi életre vonatkozó ügynöki jelentéseket tartalmazza, hanem azok szakszerű feldolgozásával, kontextusba helyezésével és magyarázatával az egész Kádár-korszakról fest sajátos korrajzot.