Csodálom, hogy Andy Vajnának még nem jutott eszébe filmet készíttetni Bíró Lászlóról. (Ha kiderül, hogy jutott, csak én nem tudok még róla, akkor ezt a bekezdést kérem töröltetni a jegyzőkönyből. De ha kiderül, hogy nem jutott, viszont e sorok olvastán [tréfa] majd fog, akkor ragaszkodom az ötletadó státusával járó előnyökhöz.)

Az Óbudai Danubia Zenekar teljesen megújult, amióta Hámori Máté karnagy 2013-ban átvette a művészeti vezetést. Elindították a Hősök vagyunk című programjukat, idei témái között pedig a küzdelem és a teremtés is szerepel.

A Kossuth-díjas építész-látványtervező dolgozott már Costa Gravasszal is. Amerikai szuperprodukcióknak is részese volt. Itthon a kétezres évektől állandó munkatársa Tarr Bélának. Nemes Jeles Lászlóval pedig a rendező pályakezdése óta működik együtt. Rajk László a látványtervezője a Saul fiának is, amely a cannes-i nagydíj után elnyerte a Golden Globe-ot, és bekerült az Oscar-versenybe is.

Újabb Star Wars-filmek készítését jelentette be a Disney stúdió elnöke az eddig ismerteken túl, ami azt jelenti, hogy 2019 után sem maradnak Csillagok háborúja-filmek nélkül a rajongók.

Amikor 2016. január 19-én Rómában 84 évesen meghalt Ettore Scola, a Corriere della Sera filmkritikusa, Paolo Merenghetti úgy búcsúzott tőle, mint „az olasz komédia mestereinek legpolitikusabbjától.”

Korunkban már sokkal elfogadottabb jelenségnek tekinthetjük a transzneműséget, a „változatos” nemi vonzódást, mint ahogy az, az 1900-as évek elején volt. Utóbbira remek példa a Todd Haynes rendezésében, Cate Blanchett és Rooney Mara főszereplésével megjelent Carol, amiben az ötvenes évek Amerikáját igyekeztek bemutatni egy azonos nemű szerelmespár szemszögéből. Épp ilyen, vagy még súlyosabb témát választott magának Tom Hooper, A dán lány című filmjéhez.

Képzeld el a The Last of Us történetét egy szupermodellre hajazó fiatal sráccal. Megvan? Akkor most képzeld el a Halo előzménytörténetét kölykökkel és idegen lények nélkül. Ez is megvan? Akkor mindehhez adj hozzá egy Alkonyat szintű szerelmi szálat, rengeteg testrablót, keverd össze őket anélkül, hogy bármi ijesztő is kerülne az egyvelegbe, és már meg is kaptad az ötödik hullámot.

Inkább ügyes, mint mély film. Hiányzik belőle a felfedezőerő, a nélkülözhetetlen reveláció. És bár elnyerte idén az európai filmdíjakat, hármat is, de a rendező korábbi filmje, A nagy szépség egyenletesebben volt jobb. (Persze szívesebben ünnepeltem volna most is egy nagyot.)

Főszereplője Nádas Péter Találkozás című darabjának, amelyet a Vígszínház direktora, Eszenyi Enikő állított színpadra a Pesti Színházban. A történet szerint az ötvenes években kitelepített Zichy grófné találkozik egykori szerelme fiával. Történelem okozta, privát világ ejtette sebek kerülnek felszínre, amíg eljutnak a feloldozás, megbékélés gesztusáig. Börcsök Enikő színházon túli életében egyik nagykövete a Nemzeti Veseprogramnak, szervezője a szervátültetett gyerekek rehabilitációját segítő Transzplantációs Alapítvány a Megújított Életekért táborának. Részese más, civil kurázsira építő projekteknek is.

A Jászai-díjas színésznők édesapja, Egri István színész-rendező a háború utáni évtizedek meghatározó színházi alakja volt. Édesanyjukat, Náray Terit ugyancsak erős tehetségű színészként jegyzi a honi színháztörténet. Lányaik esetében a színházi háttér predesztináció volt a pálya felé. Amely bárki számára lehet rögös, ám őket az otthonról kapott útravaló is segítette átjutni a huppanókon. Amúgy a maguk útját járják, nagy ritkán a színpadon is összetalálkozva. Most például a nagynéniket játsszák A kripliben, a tatabányai teátrumban.

A Kossuth-díjas Almási Éva azt mondta a 168 Óra Szerda 11 című interaktív rádióműsorában, hogy sosem akart megfelelni senkinek. És ha valamely színház felé már gyomorgörccsel közeledett, akkor gyorsan eljött onnan. Akár évad közben is. Most éppen a nagymamaszerep a legfontosabb számára unokája mellett, miközben A nagymama címszerepét játssza a szolnoki Szigligeti Színházban. A beszélgetés szerkesztett változatát közöljük.

Régi történet ez, és annyi tanulság biztosan van benne, hogy Magyarországon a régi dolgok szinte csak tegnapiak. Ezzel együtt kijelentjük, hogy az események felidézésével a nők társadalmi hasznosításának épp most folyó, elmélyült vitájához nem kívánunk hozzászólni, mert minek. Mint látni fogjuk, eleink ezt már bölcsen, példás útmutatással elrendezték.

A maga piaci valójából elemelve: múlt s jelen találkozása. Előbbi képviselője a stand eladói oldalán. Kuncsaftja mai forma, bár ifjúsága arctalan: sejteti pár szőke fürt, vádlin feszülő cejg, pink edzőcipő.

A Kossuth-díjas építész-látványtervező, Rajk László dolgozott már Costa Gravasszal is. Amerikai szuperprodukcióknak is részese volt. Itthon a kétezres évektől állandó munkatársa Tarr Bélának. Nemes Jeles Lászlóval pedig a rendező pályakezdése óta működik együtt. Rajk László a látványtervezője a Saul fiának is, amely a cannes-i nagydíj után elnyerte a Golden Globe-ot, és bekerült az Oscar-versenybe is. Ugyanakkor a tervező a Golden Globe átadóján duplán örülhetett: art directora volt ugyanis a Ridley Scott rendezte Mentőexpedíciónak, amely a legjobb vígjáték díját kapta. Minderről a 168 Óra e heti számában beszél.

Tizennyolc év után újra filmet rendezett Kern András Kossuth-díjas színész. A Gondolj rám történetének alapja Vámos Miklós egyik novellája. A főszereplő, Dr. Borlai – akit Kern András maga alakít – egyszer csak megtudja, hogy halálos beteg. A legkedveltebb orvos ekkor úgy dönt, magára haragítja a szeretteit, hogy ne okozzon majd fájdalmat nekik, amikor el kell veszteniük őt. Mindebből abszurd helyzetek adódnak. A filmet a héten mutatják be a mozik. Kern András a 168 Óra e heti számában arról is beszél, hogyan készült a filmbeli orvos szerepére, és miért épp Vámos írását választotta a mozi alapjául.

George Miller folytatja a Mad Max-sorozatot, az ausztrál rendező a people.com hétvégén megjelent cikke szerint cáfolta az ellenkező híreket.

Per Wästberg, az irodalmi Nobel-bizottság elnökének felkérésére Esterházy Pétert javasolta az irodalmi Nobel-díjra Konrád György író.