Ukrajna berlini nagykövete szerint hazája fontolóra veheti atomfegyver beszerzését

Ukrajna akár atomfegyverek beszerzését is fontolóra veheti, ha a Nyugat nem ad katonai támogatást a védekezéshez – mondta a berlini ukrán nagykövet csütörtökön, a hazája térségében indított orosz csapatösszevonással kapcsolatban.

Andrej Melnyik a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádióban egy interjúban elmondta, hogy adataik szerint a kilencvenezret is elérheti az Oroszországgal közös határ térségében felvonultatott orosz katonák száma. Mint mondta, ez a művelet a közkeletű németországi vélekedéssel szemben nem csupán „erőfitogtatás vagy kardcsörtetés", hanem az ukrán államiság felszámolására irányuló orosz szándék megnyilvánulása – írja az MTI.

„Oroszország támadásra készül, Ukrajnának pedig meg kell védenie magát" – mondta. Ennek egyik módja a NATO-csatlakozás, a másik pedig a katonai képességek megerősítése, amihez ugyancsak nyugati támogatás szükséges. A Nyugat szolidaritásról biztosító szavai mellett modern fegyverrendszerek is kellenek az önvédelemhez – mondta a diplomata. Szerinte hathatós támogatás hiányában előállhat olyan helyzet, amelyben fontolóra kell venni Ukrajna „nukleáris státuszának" megteremtését, vagyis atomfegyver beszerzését.

Ukrajna a budapesti memorandum elnevezésű nemzetközi megállapodásban vállalta, hogy biztonságának szavatolásáért cserébe lemond atomfegyvereiről, és csatlakozik az atomsorompó egyezményhez. Az ország területi épségére és politikai függetlenségére az Egyesült Államok, Nagy-Britannia  és Oroszország vállalt garanciát az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 1994-ben tartott budapesti konferenciáján aláírt megállapodással.

Kijev álláspontja szerint Oroszország a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok támogatásával és a Krím félsziget nemzetközi jogot sértő elcsatolásával megsértette a megállapodást. A Kreml nem ért egyet ezzel a helyzetértékeléssel.

Az ukrán külügyminisztérium csütörtökön tiltakozását fejezte ki, miután Oroszország bejelentette, hogy a jövő héten októberig lezárja a Fekete-tenger egy részét a Kercsi-szoros felé külföldi hadi és egyéb hajók előtt, hadgyakorlatokra hivatkozva.

A kijevi tárca felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország az ilyen cselekedeteivel ismételten megsérti a nemzetközi jogi normákat és alapelveket, „bitorolja" Ukrajnának, mint partmenti államnak a szuverén jogát, mivel éppen Ukrajnának áll jogában szabályozni a hajózást a Fekete-tengernek azon a részén. A minisztérium szerint Oroszország ezzel tovább mélyítette a konfliktust most már nemcsak a szárazföldön, hanem a tengeren is.

(Kiemelt kép: Fotó: MTI/EPA | Markijan Liszejko)