Ukrajna mindenkit félrevezetett
Már több mint 200 napja tart az orosz-ukrán háború. Az elmúlt egy hétben az ukrán offenzíva gyors, és egyesek szerint grandiózus sikereket ért el Észak-kelet Ukrajnában. Öt nap alatt 70 kilométerrel szorították vissza az orosz csapatokat, ezzel pedig legalább 3000 négyzetkilométert foglaltak vissza.
Az ukrán offenzíva elmúlt heti eredményeit fordulópontnak is lehetne nevezni, ugyanis Ukrajna északkeleti részén legalább 3000 négyzetkilométernyi területet, köztük több mint 40 települést foglaltak vissza az ukránok. Több nyugati elemző is óriási eredménynek nevezte az ukrán offenzívát, páran pedig csodának, történelmi pillanatnak tartják.
Derült égből csoda?
Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője szerint csodának semmiképpen nem nevezhetjük az ukránok területfoglalásait, ugyanis ez
egy nagy kommunikációs megtévesztés eredményeként született.
Tálas részletezte, hogy az ukrán kommunikáció hónapokon keresztült azt hangoztatta, hogy az ország déli részén kezd hatalmas offenzívába, beleértve Herszon nagyvárost is. Emiatt az oroszok is átcsoportosították haderejüket, hogy ezen a területen tudják visszaverni az ukrán támadást. Ez az átcsoportosítás viszont, mivel láthatóan az oroszok nem tudnak egyszerre két helyen is kellően erős kontingens kiállítani, a keleti frontot is érintette. A nagy déli támadás viszont nem következett be, helyette jött a kelet-ukrajnai offenzíva. A gyors területvesztés emellett azt is bebizonyította, hogy az oroszok nem rendelkeznek megfelelő felderítő eszközökkel és módszerekkel, ugyanis a támadás őket is meglepetésként érte.
Ezt az eredményt pedig az oroszok is elismerték, több orosz forrás is beszámolt az ukránok gyors területfoglalásáról. Az orosz védelmi minisztérium megerősítette, hogy erői visszavonultak a Harkiv megyei Izjum és Kupjanszk városokból, amikkel az oroszok jelentős vasúti csomópontokat vesztettek el. A brit hírszerzés hétfői összefoglalójában már arról számolt be, hogy Oroszország a harkivi régió teljes területéről visszavonul. Az oroszok a gyors területvesztés és visszavonulás miatt átírhatják az általános hadműveleti tervüket, egyes helyeken már veszélyhelyzeti védekező akciókat helyeztek előtérbe. Az ukránok hétfői bejelentése szerint egy nap alatt több mint 20 települést foglaltak vissza a kelet-ukrajnai Harkiv, illetve Donyeck térségében. Ez viszont nem azt jelenti, hogy ez a támadás tartósan folytatódna, ugyanis a most elfoglalt területeket az ellenőrzésük alatt is kell tartaniuk az ukránoknak.
Az intézet vezetője szerint az időjárás miatt az ilyen volumenű támadások egyre ritkábbak lesznek, ugyanis ősszel Ukrajna területe leginkább sáros lesz, télen pedig a hideg miatt lenne nehéz mozgósítani az egységeket mindkét fél számára.
Arra a kérdésre, hogy mi lehet Oroszország válasza az ukrán offenzívára, Tálas elmondta, hogy az oroszok már részben reagáltak a támadásra, ugyanis az elfoglalt területek infrastruktúráját elkezdték rakétatámadással megbénítani. Mint ismert, szeptember 11-én, a kései órákban az orosz rakéták több megyében is a lakosságot kiszolgáló elektromos áramhálózat berendezéseit támadták és számos ilyen eszközt meg is semmisítettek. Zelenszkij az oroszok harkivi rakétatámadását terrorizmusnak nevezte. Ezt a bénító rakétatámadást folytathatják az oroszok, bízva, hogy megtörik vele a lakosságot, de ez nem valószínű – tette hozzá a szakértő.
A csecsen vezető az orosz vezetésben is bajt lát
„Az ukrán előretörés felveti, hogy az orosz politikai vezetésnek nincsenek pontos információi arról, mi történik a hadszíntéren” – így vélte Ramzan Kadirov csecsen diktátor az ukrán katonai sikereket követően megfogalmazott egy Telegramon publikált hangüzenetében. Kadirov azt is kijelentette, hogyha pár napon belül nem történik változás az oroszok stratégiájában, akkor ő fog beszélni a védelmi minisztérium- és az ország vezetésével.
Tálas elmondása szerint a szakértők között állandó a vita, hogy az orosz politikai vezetés fals információkat kap-e az ukrajnai háború helyzetéről, vagy szimplán rossz döntéseket hoznak felsőbb szinteken. A szakértő szerint lehet, hogy az oroszok nem tudnak Ukrajnában megfelelő felderítést végezni. Ezt az oroszok korábbi feltételezései is megerősítik, ugyanis gyors sikerekre számítottak Ukrajnában, ennek ellenére a háború a 201. napjába lépett. De az is lehet, – hiszen egy autokratikus rendszerről beszélünk, – hogy az információk megvannak, csak épp nem kerülnek a döntéshozók elé – tette hozzá.
(Kiemelt kép: Ukrán zászló egy balaklijai város szobrán, miután az ukrán hadsereg felszabadította a várost 2022. szeptember 11-én. Fotó: Metin Aktas / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP)