Kovács Zoltán nem bírt magával, az Európai Unió írásbeli bocsánatkérést vár Magyarországtól

2019. december 10., 16:40

Szerző:

Az Európai Unió kormányközi döntéshozó fórumán, az Európai tanács üléseit előkészítő Általános Ügyek Tanácsában (GAC) kedd délelőtt tartották a második meghallgatást a magyarországi jogállamiságról. Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár olyan lendülettel sorosozott a közösségi oldalain, hogy ki akarták küldeni a zárt ülésről. Az EU soros elnöki tisztségét betöltő Finnország nevében felszólaló EU-ügyi miniszter, Tytti Tuppurainen közölte, elvárja, hogy Magyarország írásban kérjen bocsánatot a történtek miatt – derül ki a Népszava cikkéből.

Az eseményről élőben tudósított a helyszínről Kovács Zoltán, aki ma számos bejegyzést közölt a többi között „Soros-kórust” emlegetve.

Egy Twitter-bejegyzésben pedig azt közölte, hogy a „Soros-kórus” egy ideológiailag vezérelt politikai csatába rángatta bele a GAC-ot.

A kétórás meghallgatás végén Tytti Tuppurainen magyarázatot kért az Orbán-kormány képviselőitől az elfogadhatatlan és az EU szabályait sértő magatartásra. Felszólalt Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter is, aki azt mondta, elhagyja az üléstermet, ha Kovács Zoltán nem távozik onnan azonnal. Ekkor  magyar politikus már nem tartózkodott az ülésteremben. 

Az ülést levezető elnök, Tytti Tuppurainen ezután közölte, elvárja, hogy Magyarország írásban kérjen bocsánatot a történtek miatt.

Kovács Zoltán később azt írta, hogy valaki anélkül hozta nyilvánosságra az ülésen elhangzottal leiratát, hogy szólt volna neki. 

Fotó: Facebook/Kovács Zoltán

Az ülésen 12 tagállam képviselője kért szót. A miniszterek az akadémiai és a sajtószabadságot, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségét vették nagyító alá. Az EU kormányközi döntéshozó fórumán ez volt a második meghallgatás a tavaly szeptember óta tartó 7. cikkelyes eljárás keretében.

A megbeszélésen Varga Judit igazságügyi miniszter és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter ismertette a magyar álláspontot a három kérdéskörben. Húszperces beszámolójuk után a jogállamiság érvényesítésért felelős két európai bizottsági tag, Vera Jourová alelnök és Didier Reynders biztos fejtette ki a véleményét. A Népszava úgy tudja, hogy mindketten leszögezték, hogy Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárások folynak például a CEU ügyében, és hogy a kormánypárti médiamonopólium létrehozása Brüsszelben is aggályokat kelt. A két politikus az ülés előtt tett sajtónyilatkozatában a 7. cikkely szerinti eljárás folytatását ígérte.

A meghallgatáson a svéd, a belga, a francia, a dán, a luxemburgi, a holland, a portugál, a német, az olasz, a szlovén, a spanyol és az ír tárcavezető kért szót.

A lap forrásai szerint a svéd és a dán hozzászóló arra volt kíváncsi, hogy miért csak Fidesz-delegáltakból áll a Médiatanács, illetve a kormányzati médiamonopólium, a KESMA miért kerülhette el a versenyjogi vizsgálatot Magyarországon. A belga és a francia hozzászóló alkotmányügyi témákban várt felvilágosítást, a luxemburgi és az ír pedig a CEU távozásának okairól érdeklődött. Michael Roth német miniszternek mindhárom kérdéskörben volt mondanivalója, rákérdezett az újságírók parlamenti tevékenységét korlátozó újabb szabályokra csakúgy, mint a kutatás-fejlesztés intézményi átalakítására.

Vádemelés nélkül lezárta a csíkszeredai ügyészség azokat a büntetőjogi eljárásokat, amelyeket az úzvölgyi katonatemetőben a nacionalista Calea Neamului (Nemzet útja) egyesület által tavaly engedély nélkül felállított 150 fakereszt ügyében indított - tudatta szerdán a Maszol.ro hírportál a magyargyűlölő Mihai Tirnoveanunak, az egyesület vezetőjének a Facebookon közzétett bejelentését ismertetve.