Életeket ment a rend és a fegyelem Szerbiában
Az ország halálozási adatai a töredékét mutatják a magyar adatoknak, pedig az átoltottságot nézve már nincs nagy különbség. A szerbiai rendszer titka az lehet, hogy az előretolt védekezés hatékonyabb, mint a kötelező maszkviselés az utcán.
A jóhoz könnyű hozzászokni, az emberek olyan természetességgel iszogatják a kávéjukat az éttermek teraszain, mintha az elmúlt évben ezt bármikor megtehették volna. Maszkos járókelőket csak elvétve látni Magyarkanizsán, ahol karácsonykor útjára indult az azóta világhírűvé vált szerbiai oltókampány – derül ki a legfrissebb 168 Óra hetilap nyomtatott számában megjelent riportból.
Fizessen elő a 168 Óra nyomtatott hetilapra itt!
„Az emberek hozzáállása a vírushelyzethez fegyelmezett, Szerbiában az utcán nem szükséges maszkot viselni, de ha bemegyünk valahova, akkor láthatjuk, hogy mindenki betartja a kötelező maszkviselést” – mondta Bicskei Ibolya, a város szociális védelmi tanácsosa a 168 Órának. Bicskei már a vakcina mindkét adagját megkapta, és Szerbiát elnézve ez egyáltalán nem meglepő. A felnőtt lakosság jelentős része, 2,7 millió ember már megkapta a védőoltás első adagját, több mint 1,5 millióan pedig a második adagon is túl vannak – a legtöbbet a kínai Sinopharm-vakcinából adják be.
Szerbiában a közoktatás sem állt le a második és a harmadik hullám idején, hétfőtől pedig visszatérhet a szeptemberi rendszerhez: egy hét iskola, egy hét távoktatás. Pénteken és szombaton zajlott a vajdasági általános iskolákban a próba-kisérettségi. A diákoknak pénteken a matematika-, szombaton pedig az anyanyelvi és a kombinált tesztet kellett kitölteniük. A Vajdasági Magyar Pedagógus Egyesület elnöke, Lukács Gabriella lapunknak elmondta: minden diáknak és tanárnak viselnie kellett a maszkot. Viszont hiába élveznek előnyt a tanárok az oltókampányban, úgy tűnik, kevesen élnek a lehetőséggel – mondta Lukács.
Gyólay Karolina, a magyarkanizsai egészségház igazgatója a 168 Órának azzal magyarázta a magyarországinál kedvezőbb járványadatokat, hogy igyekeznek a lehető legkorábban azonosítani a betegeket. Ebben nagy segítség, hogy a háziorvosi rendelőkben COVID-rendelőket alakítottak ki, külön vörös zónával a tünetekkel rendelkező betegeknek. „Tavaly felhívtuk a figyelmet arra, hogy ha a páciens két tünetet tapasztal magán, rögtön keresse fel a COVID-rendelőt. Az orvos teljes védőfelszerelésben megvizsgálja, tüdőröntgent is csinál öt napon belül, amíg még a szövődmények nem alakulnak ki. Felállítja a kórképet, és ha elváltozást lát a tüdőn, vagy a vérkép problémára utal, akkor rögtön átirányítja a beteget a megfelelő helyre. Nem úgy van, hogy a háziorvos megcsinálja a tesztet, pozitív lesz, és akkor feküdj otthon, mi igyekszünk az első pillanatban megfogni a betegséget. Ha valaki pozitív, legalább öt vizsgálatot végzünk, és 14 nap után ellenőrizzük az állapotát” – magyarázta Gyólay Karolina.
Az általunk is meglátogatott COVID-rendelő napi 30-60 beteget fogad, ami igen magas szám ahhoz képest, hogy a magyarkanizsai községben – ez a járás szerbiai megfelelője – mindössze 23 ezer ember él. A rendelő melletti épületben ott jártunkkor is nagyüzemben folyt az oltások beadása, Gyólay szerint a 8 orvos és a 10 nővér könnyen levezényel 500 védőoltást reggel 8-tól este 8-ig. „Mindenhonnan egy kicsit lecsípünk az ellátásból, hogy meg tudjuk oldani a védőoltást. Most az a prioritás, hogy megvédjük az embereket. Ebben az évben vagy felvesszük a védőoltást, vagy elkapjuk a vírust, a szövődmények pedig nem két hétig tartanak, hónapokba telik, mire teljesen kigyógyul a páciens” – mondta az igazgató.
Aleksandar Vučić terve szerint május végére már 2,8 millióan kapnák meg az oltás mindkét adagját, ez pedig a készleten nem fog múlni, már most a teljes lakosság számára elegendő vakcina van az országban. Szerbia tehát rohamtempóban közelít a nyájimmunitáshoz, ezzel szemben az Európai Unióban nemcsak kevés a vakcina, hanem lassan is érkezik, a többi nyugat-balkáni országban pedig még döcögősebben indult az oltókampány. A szerb kormány – részben geopolitikai okokból – néhány napig ingyen vakcinát biztosított a külföldről érkezőknek, ezalatt 39 ezer ember érkezett oltásért Bosznia-Hercegovinából, Észak-Macedóniából, Montenegróból, Albániából és Koszovóból. Ezeknek az országoknak a kormányai eleinte éppen a nyugati elköteleződésük jeleként nem kértek a kínai és az orosz vakcinákból, áprilisig azonban még az egészségügyi dolgozók beoltására sem érkezett elegendő oltóanyag ezekbe az országokba, tehát kapóra jött a szerbiai ingyenes oltási lehetőség. Horvátországból is több ezren érkeztek, akik csalódtak az EU lassú és túlbürokratizált oltókampányában.
Ami Szerbiának regionális siker, az egyúttal Vučićnak személyes siker is, a világ országainak vezetői közül nagyon kevesen mondhatják el, hogy ekkora politikai előnnyel jöttek ki a koronavírus-járványból. A balkáni térség egy jelentős része hátat fordított annak az Európai Uniónak, amely az ő nézőpontjukból cselekvőképtelennek és önzőnek bizonyult, és arccal Szerbia és ezáltal Kína felé fordult. Vučić nemcsak jól taktikázott, hanem aktív résztvevője is volt a balkáni fordulatnak, személyesen vitt több ezer AstraZeneca- és Pfizer-vakcinát Észak-Macedóniába és Bosznia-Hercegovinába. Ráadásul májustól a Szputnyik V, októbertől pedig a Sinopharm vakcina szerbiai gyártása is beindul, ami tovább növelheti az ország befolyását a Balkánon.
A szerbiai oltókampánynak tehát csak az álhírek és az összeesküvés-elméletek szabhatnak határt. Magyarkanizsán Bicskei úgy látja, fokozatosan szorul vissza az oltásellenesség, egyre többen fogadják el az oltást, bár Belgrádban még erős az elutasítottság. Gyólay szerint is óriási az érdeklődés az oltás iránt még a nem kiemelt kockázati csoportba tartozók körében is, vannak olyan fiatalok, akik januárban regisztráltak, és még mindig várnak a sorukra. Az elmúlt két hétben már a fiatalokat is elkezdték oltani. Akik már mindkét védőoltást megkapták, vagy igazoltan átestek a betegségen, azok egy háromnyelvű igazolást kapnak, amivel mentesülhetnek a járványügyi szabályok alól. Nekik nem kell karanténban maradniuk, ha egy családtagjuk tesztje pozitív, és külföldről is karanténkötelezettség nélkül térhetnek vissza Szerbiába. Ana Brnabić miniszterelnök szerint júliusra visszatérhet az élet a rendes kerékvágásba, de 70 százalékos immunitással számolva ez akár már hamarabb is sikerülhet. „Ha az átoltottság eléri a 40 százalékot, és feltételezzük, hogy 20-30 százalék átesett a betegségen, akkor fellélegezhetünk” – mondta Gyólay. A jelenlegi tempóval haladva ez hetek kérdése.
Fizessen elő a 168 Óra nyomtatott hetilapra itt!
(Kiemelt kép: oltópont a Belgrádi vásárcsarnokban 2021. március 31-én. Fotó: Sputnik/AFP | Vladimir Zivojinovich)
