Bosszút áll a balti államokon Belarusz
Fehéroroszország szankciós listára helyezi a balti államok mintegy háromszáz tisztségviselőjét. Korábban Észtország, Litvánia és Lettország büntetőintézkedéseket fogadott el olyan fehérorosz illetékesekkel szemben, akiket felelősnek tartanak az augusztusi elnökválasztás eredményeinek meghamisításában és erőszak alkalmazásában békés tüntetők ellen – mondta Anatolij Glaz, a minszki külügyminisztérium szóvivője. Balti országonként mintegy száz tisztségviselő kerül Minszk szankciós lajstromára.
„Mától, mint azt ígértük, mi is bevezetünk korlátozó intézkedéseket ezekkel az országokkal szemben. Mint mondtuk, ez egy lefelé vezető örvény, amelyet bizonyos litván vezetők indítottak el. A továbbiakban is válaszolni fogunk, de sosem fogunk ilyen lépéseket magunktól kezdeményezni” – emelte ki Glaz.
A listán szereplő személyek nem utazhatnak be Fehéroroszországba. Hasonló intézkedést fogadott el korábban Észtország, Litvánia és Lettország fehérorosz tisztségviselőkkel, köztük Aljakszandr Lukasenka elnökkel szemben, akik a büntetőintézkedések értelmében nem léphetnek a balti államok területére.
A fehérorosz külügyminisztérium egyben reagált arra, hogy Emmanuel Macron francia elnök kedden Vilniusban Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezetővel, korábbi elnökjelölttel találkozott. A tárca leszögezte, hogy az ilyen megbeszéléseknek nincsen semmilyen gyakorlati jelentőségük a diplomáciában.
Fehéroroszországban az augusztus 9-i, szerinte elcsalt elnökválasztás óta rendszeresen tüntet az ellenzék, és követeli a választás hivatalos győztesének, Aljakszandr Lukasenka elnöknek a lemondását. A biztonsági erők egyre kíméletlenebbül járnak el a tüntetőkkel szemben, már több mint hétezer embert vettek átmenetileg őrizetbe.
Az elnökválasztáson Lukasenka a hivatalos eredmények szerint a voksok mintegy 80 százalékát szerezte meg, hatodszor is megszerezve a mandátumot. A második helyre befutó Cihanouszkaja azonban magát tartja győztesnek, bár a hivatalos adatok szerint a szavazatoknak csak 10,12 százalékát kapta. Az ellenzék csalásra hivatkozva nem fogadja el az eredményt, és az időközben Litvániába menekült Cihanouszkaját tekinti államfőnek.
