Ez a rezsicsökkentés számolásra kényszerített. Mert amúgy ugyanabból a pénzből nekem bizony kevésbé sikerül kijönnöm, mint tavaly, tavalyelőtt.

A luxemburgi Tageblatt vezércikke úgy értékeli: a magyar miniszterelnök ismét tudatosan hangolta maga ellen az európai intézményeket. A negyedik alkotmánymódosítás több ponton nyilvánvalóan sérti az európai jogot.

Értetlenkedő és felháborodott olvasói kommenteket tett közzé hétvégi számának véleményrovatában a Le Monde, amely pár nappal korábban blogoldalán nyitotta meg a vitát. A mértékadó liberális lap olvasói körében az a közelmúltban megjelent elemző írás verte ki a biztosítékot, amelyben Yves-Michel Riols De Gaulle tábornokkal állította párhuzamba a magyar miniszterelnököt. A hozzászólók többsége indulatos kritikát fogalmazott meg, néhány olvasó egyenesen a Le Monde hitelességének kérdését vetette fel. Mindössze két pozitív komment érkezett a szerkesztőségbe.

Magyar kézművesek, borászok, turisztikai szolgáltatók, gasztronómiai vendéglátók, mezőgazdasági termelők, hungarikumok előállítói, előadóművészek, zenei- és tánccsoportok „szállják meg” május 16-tól három napon át a felső-ausztriai tartományi fővárost. A linzi rendezvénysorozat vendégei így sok szemszögből kapnak ízelítőt abból, mit nyújt egy magyarországi utazás. ’Auf nach Ungarn/Fel Magyarországra’ szólít fel a linzi idegenforgalmi – és kulturális fesztivál.

Alighanem Dzsohar és Tamerlan Carnajev nagybátyjának – egy tisztes amerikai polgárnak – volt igaza: ezek közönséges „lúzerek”. Nem találták a helyüket Amerikában, meggyűlöltek mindent, ami amerikai. Annak, amit tettek, semmi köze a hithez, a valláshoz. Nem azért robbantottak a bostoni maratonfutás célvonalánál, mert iszlamisták, hanem azért, hogy önnön frusztrációjukért elégtételt vegyenek egy csomó boldog, felszabadult emberen. ACZÉL ENDRE mindenesetre néhány kérdést is megfogalmaz.

Gantner Ádám éveket töltött egy izraeli kibucban. Ezt a nyári táborokat idéző világot mutatja be új könyvében, a Sikszében. A helyszín választás nem véletlen: Gantner félzsidóként két identitás között őrlődik, és ezt őszintén meg is vallja a könyvben. Azt is mondja: bár az írás rá nincs terápiás hatással, talán a társadalmi feszültségek oldásában segíthet, mert közelebb hoz egy sokak számára ismeretlen, idegen világot.

Az amerikai hadsereg 1945. április 28. és május 2. között szabadította fel Németországban a mühldorfi lágert, amely a dachaui koncentrációs tábor egyik külső, úgynevezett „fióklágere” volt. Nyolc-kilencezer, többségében magyar zsidó foglyot kényszerítettek itt embertelen munkára. Több mint négyezren pusztultak el közülük: lényegében halálra éheztették és dolgoztatták őket. Idén, a láger felszabadulásának hatvannyolcadik évfordulója alkalmából Budapestről zarándokutat szerveztek Mühldorfba. A ma már nyolcvan fölötti túlélőket egyetemisták és általános iskolások is kísérték. Együtt rótták le kegyeletüket az egykori áldozatok előtt. Az emlékünnepségen német politikusok mellett Bajnai Gordon is részt vett.

Nem érdekli az osztrákokat az egyházi kiváltságok megszüntetése, és több demokráciára sincs igényük. Legalábbis ezt igazolja, hogy a két témában rendezett külön-külön népszavazás egyikén sem sikerült elérni a kérdések napirendre tűzéséhez szükséges százezer aláírást.

A legjelentősebb lengyel újságok és hírportálok a PAP lengyel, és az AFP francia hírügynökségek anyagai alapján számoltak be az MSZP és az Együtt 2014 megállapodásáról, a 2014-es választások előtti szövetségről. A címek szerint a két legfontosabb magyarországi ellenzéki erő szövetségéről van szó, hogy a jövőre esedékes választáson legyőzhessék a kormányzó Fideszt.

Amikor Anders Borg a Parlament elé tárta az őszi költségvetést, sokan úgy reagáltak: vigyorognak a számok. Mintha a pénzügyminiszter derűsebben látta volna a világot, s még inkább Svédország gazdasági helyzetét, mint amire azok okot adtak. Az akkori fanyalgók a tavaszi büdzsé bemutatásakor vállukat megvonva szúrták oda: nem megmondtuk! Ugyanis Borg még négy szűk esztendőt ígért! Igaz, tekintettel a 2014-es választásokra, megcsillantott néhány tetszetős ígéretet is.

Martonyi János szerint általános vádakkal, alaptalan rágalmakkal szemben nehéz védekezni, de a konkrét felvetéseket lehet orvosolni, így az Európai Bizottságtól is részletesebb okfejtést, magyarázatot vár Magyarország, hogy pontosan mi is az aggály az alaptörvény módosításával kapcsolatban.

A német médiának, a német politika sok hangadójának a magyar kormányt érő sorozatos bírálata a jelek szerint nincs igazán hatással a magyar lakosságra: Németországot változatlanul messze a legfontosabb partnernek ítélik és többségi vélemény az is, hogy a németek megfelelően tájékozottak Magyarországról és az itteni viszonyokról – tükrözi a Median felmérése.

Bécs igazán nem szűkölködik a palota-csodákban, és mecénása is akad még a mai szűkös időkben is. Utóbbinak – II. János-Ádám liechtensteini uralkodónak – köszönhetően most újabb látnivaló várja a látogatókat: a belvárosi Bankgasse-ban, átellenben a magyar nagykövetséggel, megnyílt a helyreállított liechtensteini városi (téli) palota.

A legjelentősebb lengyel újságok és hírportálok a PAP lengyel, és az AFP francia hírügynökségek anyagai alapján számoltak be az MSZP és az Együtt 2014 megállapodásáról, a 2014-es választások előtti szövetségről. A címek szerint a két legfontosabb magyarországi ellenzéki erő szövetségéről van szó, hogy a jövőre esedékes választáson legyőzhessék a kormányzó Fideszt.

A Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) több mint egymilliárd márkát fizetett 1968 és 1989 között a Ceausescu vezette kommunista Romániának azért, hogy jóváhagyja az erdélyi szászok és a bánsági svábok kitelepedését – írta hétvégi számában a Jurnalul National című román lap a német közszolgálati rádió riportját ismertetve.