David Cameron Nagy-Britannia konzervatív miniszterelnöke hozzálátott választási ígérete beváltásához. Legkésőbb 2017 végéig népszavazást tartanak a szigetországban arról, hogy bent maradjanak-e vagy kilépjenek az Unióból. A kormányfő Chatham House-ban tartott beszédében vázolta fel, hogyan képzeli hazája és az EU kapcsolatát a jövőben.

Olvastam az újságban, hogy az első gyermekével várandós műsorvezető megkérte kolléganőit, segítsenek neki a legjobb, legtökéletesebb babakocsi kiválasztásában.

Miközben a kormányfő és a köztársasági elnök azon vitatkozik, melyiküknek kell elmennie a máltai EU-s csúcsra – az államfő ugyanis ugyanarra a napra hívta össze az új parlament első ülését, ami miatt könnyen lehetséges, hogy Lengyelországot a migrációs kérdésben is folyó tárgyalásokon senki sem fogja képviselni –, egyre szaporodnak a külföldiek elleni zaklatások. A hétvégén Varsóban több ezer ember tüntetett Szolidaritással a nacionalizmus ellen jelszóval a fasizmus, a rasszizmus és a xenofóbia ellen.

Bő harmincöt éven át a kínai nők csak egy gyereket szülhettek, pontosabban a házaspárok számára kötelező volt az „egyke”. Ezt a tilalmat most, október 29-én oldották fel. Statisztikusok szerint 400 000 kis kínaival kevesebb született, mint ahány világra jöhetett volna, ám így is 1 350 000-nál tartanak. De a tilalom megszüntetése kicsit félrevezető lehet. A kínai kormány – pontosabban a kommunista párt – továbbra is igényt tart arra, hogy a népességszaporulatot központilag szabályozza. Ezzel gyakorlatilag egyedül áll a világon. A kínai feleségek mostantól nem annyi gyereket szülhetnek, amennyit akarnak, hanem egy helyett kettőt. Ez se fog örökké tartani, megjósolhatjuk.

Lemondott kormánytagságáról Gabriel Oprea, a belügyi tárcát is vezető román miniszterelnök-helyettes, akit visszaéléssel gyanúsít a korrupcióellenes ügyészség (DNA) – közölte hétfőn a szenátus házbizottsága.

Sajnáltam. Nem őt, az asszonyát. Akit odahurcolt magával arra az eseményre, ahová senki nem hívta, senki nem várta, ahol a jelenlétét senki nem óhajtotta.

Miközben a kormányfő és a köztársasági elnök azon vitatkozik, melyiküknek kell elmenni a máltai EU-s csúcsra – arra a napra hívta ugyanis össze az államfő az új parlament első ülését – és emiatt könnyen lehetséges, hogy Lengyelországot a migrációs kérdésben is folyó tárgyalásokon senki sem fogja képviselni, s egyre szaporodnak a külföldiek elleni zaklatások, a hét végén Varsóban több ezer ember tüntetett „Szolidaritással a nacionalizmus ellen” jelszóval a fasizmus, a rasszizmus és a xenofóbia ellen.

Angela Merkel felfogása a menekültügyben azt jelenti, hogy a kancellár egyedül száll szembe a katasztrófával. Tett ugyan engedményeket, de kitart a nyitott kapuk politikája mellett, amellett hogy nem lesz felső számkorlát – írja a Guardian.

Orosz István akadémikus, a debreceni egyetem tanára megfogalmazta azt az igazságot, ami évtizedek óta foglalkoztatja a magyarokat. Az akadémikus rámutatott, hogy 1956-ban az egyetemisták azt hitték, meg lehet reformálni a szocializmust.

Soros György ismét az európai együttműködést szorgalmazta a menekültválságban. A milliárdos üzletember alapítványai aktív szerepet játszanak a segélynyújtásban és időről időre politikai javaslatokat terjesztenek elő a helyzet megoldására – írja a Wall Street Journal.

Negyvenötre emelkedett vasárnap estig az október 30-i bukaresti tűzvész áldozatainak száma, közben a sebesültek egy részét külföldi kórházakba szállítják a román légierő és a NATO speciális kórházgépei.

A vasárnapi horvát parlamenti választásokon leadott szavazatok 30 százalékos feldolgozottságánál még mindig vezet az ellenzéki Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) a Szociáldemokrata Párttal (SDP) szemben, bár valamelyest csökkent az előnye a korábbi részeredményekhez képest – közölte a horvát választási bizottság.

Montenegró az első világháború vége óta sajátságos kettősségben él: vannak függetlenségpártiak és a Belgrádhoz kötődők, akik szerint nincs önálló montenegrói nemzet, hanem ők a szerb nemzet része. Montenegróban jelenleg is két ortodox egyház és két tudományos akadémia van. A lakosság körében alig vannak többen, akik eredeti montenegróinak tartják magukat, mint azok, akik szerbeknek.

A német zöldek vezetője azt sürgeti, hogy az EU hozzon szankciókat Magyarország ellen. Szerinte aki csak kap, de nem ad semmit, az nem értette meg az unió lényegét, és ez főként Orbán Viktorra igaz. Márpedig ez esetben felül kell vizsgálni a kifizetéseket – írja a Die Zeit.

Lengyelország elnöke döntött: az újonnan megválasztott parlament első ülése – amelyen a képviselők, akik megkapták már igazolásukat mandátumukról, leteszik esküjüket – november 12-én lesz. A leendő miniszterelnök, Beata Szydlo azt ígérte, hogy rövidesen ismerteti kormánya összetételét. A kormánypárt az eddig ellenzéki, Jaroslaw Kaczynski vezette Jog és Igazságosság pártja lesz – amely még két jobboldali párttal fogott össze a választásokon –, viszont ellenzékbe kerül az eddig 8 éven át hatalmon levő Polgári Platform (PO). E két párt meglehetősen ismert hazánkban is, de keveset lehet tudni a harmadik helyen bejutott Kukiz15-ről, a minden rendszert elutasító Jan Kukiz rockzenész csoportjáról, pedig képviselői között 10 személy is átvette mandátumát, akik a Nemzeti Mozgalom (RN) tagjai. Az ő céljuk: a parlamentben a magyar Jobbikhoz lengyel megfelelőjét megalkotni.