A stílushoz illő babakocsi
Olvastam az újságban, hogy az első gyermekével várandós műsorvezető megkérte kolléganőit, segítsenek neki a legjobb, legtökéletesebb babakocsi kiválasztásában.
A két tévés nagyon körültekintő volt, a várandós mama magasságához, stílusához leginkább illő kocsit vásárolták meg, aminek 230–300 ezer forint között van az ára. A műsorvezetők nem azt tartották fontosnak, hogy a születendő gyermek számára melyik kocsi lesz a legpraktikusabb, legkényelmesebb, hanem azt, hogy a boldog mama stílusához, magasságához melyik kocsi illik. Hát itt tartunk a materiális orientációt, a tárgyi javakat fetisizáló világban. Ha a vállalatok a jövőben olyan babakocsit gyártanak majd, amelyik még jobban illik a műsorvezető stílusához, akkor az édesanya bizonyára lecseréli a több mint 200 ezer forintot érő árut. Ez csak természetes az elanyagiasult társadalomban, az élet napos oldalán élők számára. A műsorvezetőnek szívből kívánom, hogy a születendő gyermeke több boldogságot szerezzen neki, mint a magasságához, stílusához illő babakocsi.
De mi van azokkal a nehéz sorsú családokkal, ahol a legolcsóbb gyermekkocsit sem tudják megvásárolni, akiknek már a mindennapi betevő biztosítása is gondot okoz?
Az Európai Unióban csak hazánk érvényesít olyan jövedelemelosztást, amely elsősorban a magas jövedelemmel rendelkezőket részesíti előnyben. Ezt nemcsak az egykulcsos személyi jövedelemadó, hanem a családi adókedvezmény is igazolja, amely elsősorban a magas jövedelemmel rendelkezők számára előnyös. A keresztény értékrend megköveteli, hogy az állam elsősorban az elesetteket segítse, azokat az anyákat, akik nem akarnak a stílusukhoz, magasságukhoz illő babakocsit vásárolni, de szeretnék gyermeküket jobban ellátni a fejlődéshez szükséges javakkal.
(Név és cím a szerkesztőségben)
