Nicolas Sarkozy visszatér a francia politikai életbe – ez az utóbbi hónapok legjobb híre a kormányzó szocialisták számára. A megosztó és hiperakítv ex-elnök színrelépése valószínűleg felrázza a szétesett és apátiába süllyedt baloldalt, s egyúttal a minden idők legnépszerűtlenebb államfőjévé vált François Hollande-ról Sarkozy tucatnyi rendőrségi eljárására és a jobboldal belső harcaira tereli a média figyelmét. A 2017-es elnökválasztásra készülő konzervatív politikus ugyanis azért lépett elő a hallgatásból a tervezettnél előbb, mert saját táborában is egyre többen szeretnék megakadályozni, hogy revánsot vehessen 2012-es vereségért.

Úgy fest, hogy a Szaúd-arábiai Dzsidda kikötővárosban John Kerry amerikai külügyminiszternek sikerült összetoboroznia egy szunnita arab koalíciót az Irakban és Szíriában garázdálkodó, ugyancsak szunnita Iszlám Állam (IS vagy ISIL vagy ISIS) ellen. Tíz ország képviselői ígérték meg neki, hogy „kiveszik részüket” az amerikai részről már elhatározott hadjáratban. Ám hogy mi ez a „rész”, arra nézve semmilyen megbízható információval nem rendelkezünk. Azt viszont tudjuk, hogy a NATO-tag Törökország (mely természetesen nem arab, viszont mérsékelten iszlamista és többségében szunnita) nem csatlakozott a koalícióhoz. Holott a NATO második legnagyobb haderejével rendelkezik. A síita Irán, a térség másik középhatalma ugyancsak nem, bár őrá a jelek szerint az amerikaiak nem is tarthattak igényt. A történet szálait megkíséreljük szétszálazni.

Hétfőn délelőtt Bronislaw Komorowski lengyel államfő előtt letette az esküt az új lengyel kormány. Donald Tusk európai uniós kinevezése miatt kellett lemondania az előző kormánynak, egy évvel a parlamenti választások előtt. A miniszterelnök Ewa Kopacz, a szejm eddigi marsallja lett.

Biztos néppárti erődnek számított eddig a kicsi nyugati tartomány: ennek vége, az ÖVP a vasárnapi választások eredménye alapján elvesztette abszolút többségét, s nem alakíthat egyedül kormányt. A második helyezett Szabadságpárt (FPÖ, több mint 23 százalékkal) nem túl vonzó lehetőség, így a Zöldeknek van esélyük a koalícióra. Ez lenne a hatodik tartomány ezzel a felállással. Jogosnak tűnik a találgatás, vajon nem ez lesz-e a jövendő országos koalíciós képlet is.

Hétfőn délelőtt Bronislaw Komorowski lengyel államfő előtt letette az esküt az új lengyel kormány. Donald Tusk európai uniós kinevezése miatt kellett lemondania az előző kormánynak, egy évvel a parlamenti választások előtt. A miniszterelnök Ewa Kopacz, a szejm eddigi marsallja lett.

Hetven évvel a holokauszt után a németországi Ludwigsburgban ma is működik a Náci Bűncselekményeket Vizsgáló Központi Hivatal. Feladata a náci háborús bűnösök felkutatása és bíróság elé állítása. Az intézményt a német állam tartja fenn, munkatársai a német államtól kapják fizetésüket, munkájuk eredményeként a német ügyészség emel vádat, és német bíróságok ítélkeznek a volt nácik ügyében. A német bírói gyakorlat szerint mindazok, akik fogaskerekek voltak a gyilkolás gépezetében, bűnrészesek a haláltáborokban elkövetett genocídiumban, függetlenül attól, hogy milyen beosztásban szolgáltak; akkor is bűnsegédei a tömeggyilkosságoknak, ha személyesen senkit sem bántalmaztak. Itt közölt történetünk azt bizonyítja: van ország, amely évtizedek elteltével is képes szembenézni a múltjával.

Az ukrán beavatkozás ellen tüntetett több tízezer ember Moszkvában, írja a BBC. Ezzel párhuzamosan háborúellenes tüntetések zajlanak Szentpéterváron és más orosz városokban is.

Bill Clinton az Atlantic Magazine folyóiratnak adott interjúban is kitért Magyarországra, amikor arról beszélt, hogy a kölcsönös függés rendszerének erősítésével kell feltartóztatni az újjáéledő nacionalizmust.