A The Economist szombaton, szeptember 27-én megjelenő nyomtatott kiadásában részletes és mélyreható írást közöl a magyarországi politikai és gazdasági helyzetről, valamint az ország – mint a lap írja – megállíthatatlan miniszterelnökéről. A cikk rövidített változatát közöljük.

Ukrajna gyakorlatilag kikerült a világpolitikai érdeklődés centrumából. A helyét az Egyesült Államok, az Iszlám Állam (IS), Irán, Irak és Szíria több mint bonyolult kapcsolatrendszere vette át, különös tekintettel három dologra.

A The Economist szombaton, szeptember 27-én megjelenő nyomtatott kiadásában részletes és mélyreható írást közöl a magyarországi politikai és gazdasági helyzetről, valamint az ország – mint a lap írja – megállíthatatlan miniszterelnökéről. A cikk rövidített változatát közöljük.

A lengyel média kiemelt figyelmet szentel mindannak, ami Ukrajnával vagy Oroszországgal kapcsolatos, így azonnal reagált Orbán Viktor pénteki rádiós interjújára, illetve a Gazprommal folytatott tárgyalásokra.

A német közszolgálati Deutschlandradio az „Orbán Viktor permanens forradalma“ című összeállításban úgy ítéli meg, hogy az ukrán válság árnyékában a magyar miniszterelnök egyre inkább Putyin módjára viselkedik.

Az Európai Kereskedelmi Televíziók Szövetsége úgy ítéli meg, hogy a magyar reklámadó egyértelműen beavatkozást jelent a média demokratikus működésébe – írja a Hollywood Reporter.

A Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezető-helyettese szerint újabb szervezett támadás indult Magyarország ellen azért, mert a magyar kormány kimondta: nem csak liberális demokrácia létezik, hanem demokratikus megoldásként kereszténydemokrácia is.

A lengyel Tygodnik Powszechny című katolikus hetilap fenti címmel közölt írást Orbán politikájáról. Ezek szerint a kárpátaljai magyar kisebbség Ukrajnában olyan jogoknak örvendhet, amelyekről a lengyelek és a litvánok csak álmodhatnak, Orbán Viktor mégis Kijevet támadja, új előjogokat követelve a kárpátaljai magyaroknak.

Minden negyedik lengyel ki nem derített okból hal meg. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO, megfigyelés alá vette Lengyelországot – írja a Dziennik Polski.

A Princetoni Egyetem egyik tanára hosszú tanulmányban foglalkozik azzal, miként lehet megvédeni a demokráciát és a jogállamot az unió tagállamaiban (Institut für die Wissenschaften vom Menschen). Példaként Magyarországot hozza fel, mármint hogy az jutott a legmesszebbre a demokratikus normák kiüresítésében.

Magyarország, Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt, letért a nyugati stílusú demokráciák útjáról – nyilatkozta a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában Charles Gati, a Johns Hopkins Egyetem professzora.

Egy hír az Ökotárs Alapítvánnyal kapcsolatban:

Egyre többen keresnek meg, média, magánszemélyek: mi dolog az, hogy egyes főiskolák, egyetemek elő akarják írni a hallgatóknak, hogyan kell köszönni, öltözködni, és egyéb, az emberi szabadságot megtépázó szabályokat akarnak életbe léptetni?

A lengyel Tygodnik Powszechny cimű katolikus hetilap fenti címmel közölt írást Orbán politikájáról. Ezek szerint a kárpátaljai magyar kisebbség Ukrajnában olyan jogoknak örvendhet, amelyekről a lengyelek és a litvánok csak álmodhatnak, Orbán Viktor mégis Kijevet támadja, új előjogokat követelve a kárpátaljai magyaroknak.

Nicolas Sarkozy visszatér a francia politikai életbe – ez az utóbbi hónapok legjobb híre a kormányzó szocialisták számára. A megosztó és hiperakítv exelnök színre lépése valószínűleg felrázza a szétesett és apátiába süllyedt baloldalt, s egyúttal a minden idők legnépszerűtlenebb államfőjévé vált François Hollande-ról Sarkozy tucatnyi rendőrségi eljárására és a jobboldal belső harcaira tereli a média figyelmét. A 2017-es elnökválasztásra készülő konzervatív politikus ugyanis azért lépett elő a hallgatásból a tervezettnél előbb, mert saját táborában is egyre többen szeretnék megakadályozni, hogy revánsot vehessen 2012-es vereségért – írja a .

Az osztrákok nem győznek csodálkozni: íme, egy termék, aminek csökken az ára! Ráadásul éppen a cigarettáról van szó. A Marlboro máris olcsóbb, a következő a szintén nagyon népszerű Memphis. Hivatalosan a piaci helyzet alakulása az indok. Valójában tombol a harc a dohányadó körül.

Nicolas Sarkozy visszatér a francia politikai életbe – ez az utóbbi hónapok legjobb híre a kormányzó szocialisták számára. A megosztó és hiperakítv ex-elnök színrelépése valószínűleg felrázza a szétesett és apátiába süllyedt baloldalt, s egyúttal a minden idők legnépszerűtlenebb államfőjévé vált François Hollande-ról Sarkozy tucatnyi rendőrségi eljárására és a jobboldal belső harcaira tereli a média figyelmét. A 2017-es elnökválasztásra készülő konzervatív politikus ugyanis azért lépett elő a hallgatásból a tervezettnél előbb, mert saját táborában is egyre többen szeretnék megakadályozni, hogy revánsot vehessen 2012-es vereségért.

Úgy fest, hogy a Szaúd-arábiai Dzsidda kikötővárosban John Kerry amerikai külügyminiszternek sikerült összetoboroznia egy szunnita arab koalíciót az Irakban és Szíriában garázdálkodó, ugyancsak szunnita Iszlám Állam (IS vagy ISIL vagy ISIS) ellen. Tíz ország képviselői ígérték meg neki, hogy „kiveszik részüket” az amerikai részről már elhatározott hadjáratban. Ám hogy mi ez a „rész”, arra nézve semmilyen megbízható információval nem rendelkezünk. Azt viszont tudjuk, hogy a NATO-tag Törökország (mely természetesen nem arab, viszont mérsékelten iszlamista és többségében szunnita) nem csatlakozott a koalícióhoz. Holott a NATO második legnagyobb haderejével rendelkezik. A síita Irán, a térség másik középhatalma ugyancsak nem, bár őrá a jelek szerint az amerikaiak nem is tarthattak igényt. A történet szálait megkíséreljük szétszálazni.