Sarkozy visszatér
Nicolas Sarkozy visszatér a francia politikai életbe – ez az utóbbi hónapok legjobb híre a kormányzó szocialisták számára. A megosztó és hiperakítv ex-elnök színrelépése valószínűleg felrázza a szétesett és apátiába süllyedt baloldalt, s egyúttal a minden idők legnépszerűtlenebb államfőjévé vált François Hollande-ról Sarkozy tucatnyi rendőrségi eljárására és a jobboldal belső harcaira tereli a média figyelmét. A 2017-es elnökválasztásra készülő konzervatív politikus ugyanis azért lépett elő a hallgatásból a tervezettnél előbb, mert saját táborában is egyre többen szeretnék megakadályozni, hogy revánsot vehessen 2012-es vereségért.
Egy pénteki Facebook-bejegyzés és egy szombati lapinterjú után a volt elnök vasárnap este 40 percen át beszélhetett élőben a legnézettebb tévéhíradó vendégenként.
Mint elmondta, „nemcsak arról van szó, hogy kedve van a visszatéréshez, hanem nincs más választása" Franciaország megmentése érdekében. Az adást 8,5 millióan nézték.
A konzervatív Le Figaro semleges tudósításán kívül a teljes francia sajtó iróniával fogadta a gondviselő és megmentő szerepében tetszelgő bukott politikus megszólalását. „Nem, te sem változtál!”, „Ez tényleg ő!”, „Sarkozy hű maradt önmagához”, „Sarkozynek elsőként a déja vu érzést kellene eltörölnie”, „Az a benyomásunk, hogy egy 2012 előtti felvételt játszottak be” – olvashatók a kommentárokban.
Sarkozy tettvágya, energiája és a politika iránti szenvedélye láthatóan semmit nem változott. Programját illetően azonban csak annyit árult el, hogy november végén jelölteti magát a legnagyobb ellenzéki párt, az UMP vezetői posztjára, s hogy a bal- és jobboldali megosztottságot meghaladó néppártot szeretne létrehozni.
Az igazi, ki nem mondott célja természetesen az, hogy ő legyen a jobboldal jelöltje a 2017-es elnökválasztáson. Ez mindazonáltal eddig is nyílt titoknak számított Franciaországban.
„Hogy szeretnénk-e Sarkozy visszatérését? Természetesen! Két éve egyedül bokszolunk a ringben” – mondta Jean-Marie Le Guen, a parlamenti kapcsolatokért felelős államtitkár. Az elmúlt napokban több vezető szocialista politikus is jelezte, hogy türelmetlenül várja „a legjobb ellenfél” színrelépését, Claude Bartolone, a nemzetgyűlés baloldali elnöke szerint pedig egyenesen jót fog tenni a kormánytöbbségnek Sarkozy megjelenése.
A mindössze 13 százalékos tetszési mutatóval rendelkező Francois Hollande köztársaság elnök, a kormány és a teljes baloldal számára valóban a legjobb hír a volt jobboldali államfő megjelenése. A liberális reformok elindítása miatt irányt vesztett Szocialista Párt végre összezárhat, a kormány számára pedig kiváló téma lesz Sarkozy tevékenységének felemlegetése, amiről egyébként a franciáknak még mindig lesújtó véleményük van.
Több mint két évvel ezelőtti visszavonulása ellenére Sarkozy ma is a legmegosztóbb politikus hazájában, a felmérések szerint a franciák kétharmada nem szeretne többet hallani róla. A jobboldali választók körében viszont még mindig népszerű, és biztos befutónak látszik a pártvezetői székben, ami az ellenzék parlamenten kívüli vezetőjévé teheti.
A 2017-es elnökjelöltség megszerzése azonban sokkal nehezebb feladatnak látszik. Az ex-elnök tucatnyi rendőrségi ügyben érintett, korrupció gyanújával júliusban hivatalos eljárás is indult ellene, és saját táborában is egyre több vezető politikus szeretné szembesíteni a politikai örökségével.
Sarkozy 2007-ben a múlttal való szakítást ígérte, amit elnökként nem sikerült megvalósítania, ahogyan a reformokat sem: a tüntetések miatt meghátrált azok bevezetésétől. Hollande-ot külföldről azért támadják, mert bátortalanul kezeli a reformokat, Sarkozy viszont valójában el sem merte indítani a strukturális változásokat.
A legnagyobb akadályt azonban két volt jobboldali miniszterelnök, Francois Fillon és Alain Juppé ambíciói jelentik a volt elnök számára. Mindketten bejelentkeztek az elnökjelöltségre, és egyértelműen kifejezték, hogy nem kívánnak hűséges katonaként felsorakozni Sarkozy mögött a hatalom visszaszerzésért megkezdett hadjáratában.
„A mérkőzés elkezdődött. Én végigmegyek az úton, meg is látják majd 2016-ban” – mondta vasárnap Juppé, a jelenleg legnépszerűbb francia politikus – a jobboldali elnökjelöltségért tervezett előválasztásra utalva.
Sem Juppét, sem Fillont nem érdekli a csőd közeli helyzetbe jutott ellenzéki párt vezetése, amely tisztséget Sarkozy megcélozta magának. Az elnökjelöltségi előválasztáson viszont már ők is indulnak majd.
A jobbközép párt ellen egyébként ügyészségi eljárás is folyik Sarkozy 2012-es elnökválasztási kampányának hamis számlái miatt. Ezt és az ellene folyó többi nyomozást Sarkozy a baloldal iránt elkötelezett igazságszolgáltatás politikai összeesküvésének tudja be. Ezzel leginkább Silvio Berlusconi visszatérési stratégiáját próbálja követni, ami Olaszországban egyszer már sikerrel járt. Nagy kérdés, hogy a franciák is vevők lesznek-e erre.
