Új lengyel kormány – női vezetéssel

Az előző Tusk-kormányban Kopacz egészségügyi miniszter volt, nevéhez számos reform – és számos hiba is fűződik. Emlékezetes, hogy minisztersége kezdetén szorgalmazta az in vitro megtermékenyítés állami finanszírozását, ezt azonban nem sikerült keresztülvinnie, ráadásul megsértette az egyházat azzal, hogy egy megerőszakolt tizenévesnek segített egy olyan kórházat találni, ahol legálisan megszakították a kislány terhességét.

A szmolenszki tragédia után azonnal Moszkvába repült, hogy az áldozatok családtagjainak támogatást nyújtson. Később az ellenzék azért támadta, mert akkor azt mondta, hogy a katasztrófa helyszínét teljesen átkutatták – mint kiderült, ez akkor még nem történt meg. Más kérdés, hogy az őt támadó Jog és Igazságosság ellenzéki párt egyetlen Kopaczot brutálisan támadó politikusa nem mert Moszkvába utazni.

Elemzők szerint Kopacz rendkívül erős, karizmatikus személy, aki mindenekelőtt pártja iránti lojalitásáról ismert. Azt mondják róla, amit Tuskról: kemény, de kompromisszumképes politikus, sőt egyes lapok „vasladynek” is nevezik – ezt a jelzőt használta már a lengyel média Hanna Suchocka miniszterelnökre is.

Kormányfőként tehát nem lesz újdonság női volta a lengyel politikában, az annál inkább, hogy az általa vezetett kabinet csaknem egyharmada női miniszterekből áll. A legnagyobb meglepetést ezen a téren az okozta, hogy a most leváltott belügyminiszter tárcáját egy éppen nyugdíjba készülő képviselőnő kapta meg: Lengyelországban ez a tárca eddig mindig az erősebb nemnek jutott. Az viszont előre látható volt, hogy Bartlomej Sienkiwicz befejezi politikai karrierjét – a lehallgatási botrány miatt elemzők szerint ez volt a legjobb alkalom, hogy megszabaduljanak tőle.

Várható volt az is, hogy megmarad a Polgári Platform és a PSL koalíciója, mind a három parasztpárti miniszter a helyén maradt, sőt a miniszterelnök helyettesi funkciót betöltő Janusz Piechocinski gazdasági miniszterként továbbra is Kopacz helyettese. A kormányfő ugyanakkor kinevezett még egy helyettest, ezt a funkciót most Tomasz Siemoniak nemzetvédelmi miniszter kapta – elemzők szerint éppen azért, mert a miniszterelnök asszony tisztában van a határaik mellett folyó orosz-ukrán válság veszélyeivel. Erre mutat az is, hogy már lehet tudni, megemelik a szaktárcának jutó költségvetési arányt – Kopacznak ez az egyetlen olyan terve, amely teljes ellenzéki támogatottsággal találkozott. A kormányfő azt mondta az új miniszterelnök-helyettesről: „Azt szeretném, ha egyik legközelebbi munkatársam lenne, mindenekelőtt személyiségére és képzettségére való tekintettel”. Siemoniak Komorowski államfő kivételes bizalmát is élvezi.

Talán a legnagyobb meglepetést Gregorz Schetyna kormányba való emelése jelenti, elsősorban azért, mert ő kapta meg a külügyi tárcát. A Tusk egyik legnagyobb ellenfelének tartott Schetyna öt éve nem jutott komolyabb szerephez, pedig az első Tusk kormányban miniszterelnök helyettes és közigazgatási- és belügyminiszter is volt. Amikor összeütközésbe került Tuskkal, csupán a szejm külügyi bizottságának vezetése maradt rá.

Azt mondják róla, hogy a kulisszák mögötti játékok mestere, kőkemény játékos és soha nem felejt. Hires arról, hogy a munkatársaival szemben nem fékezi magát, nem egyszer vulgáris nyelvet használ, az anekdoták szerint, ha valaki félbeszakitja, aki nálánál alacsonyabb rangú, azt mondja: „Megtanultál beszélni, most tanulj meg hallgatni”. Ugyanakkor hozzá a végletekig hű és lojális munkatársak csoportját alakította ki. Soha nem volt diplomata, állítólag azért kapta meg ezt a posztot, amelyből Kopacz a rendkívül sikeresnek tartott Radoslaw Sikorskit elmozdította, mert az eredetileg az új kormányfő által javasolt Jacek Rostowski egykori pénzügyminisztert az államfő ellenezte, mondván, nincs diplomáciai gyakorlata.

Sikorski ugyan már nem külügyminiszter, de két napon belül eldől sorsa, lehet, hogy ő lesz a második legmagasabb közjogi méltóság – a koalíció ugyanis egyhangúlag őt javasolja a szejm új marsalljának. Erről szerdán szavaz a lengyel parlament.

Ugyancsak a meglepetések közé tartozik, hogy Kopacz nem menesztette Bartosz Arlukowicz egészségügyi minisztert. A lengyel egészségügyi rendszerben egymást érik a botrányok, leváltását már többször követelte az ellenzék, Tusk mindig megmentette. Az elemzők azt írták, Kopacznak nem volt túl nagy mozgástere éppen ezen a területen, hiszen a jelenlegi miniszter az ő reformjainak folytatója, mások szerint viszont Arlukowicznak nagyon kell bizonyítania ahhoz, hogy bent is maradhasson ebben a kormányban.

Kopacz október elsején tartja expozéját a szejmben, erre várnak az ellenzékiek, akik már most semmi jót nem jósolnak ennek a kormánynak – és az országnak sem. Pedig az államfő azt kérte mindenkitől, adjanak 100 napot az új kormánynak a bizonyításra. Kopacz tudja, hogy egy éve van a választásokig, addig kemény és érdemi munkát ígért.